Berta Sándor
Sony Music: Az internet áldás, de...
A Sony Music nemzetközi üzletekért felelős vezetője úgy véli, hogy szigorúbb törvényeket kell hozni a fájlcserélők ellen, ugyanakkor az internet szabadsága sem sérülhet.
"Az internet a zeneiparnak egy nagy szerencse, jobban mondva egy komoly áldás. A világhálót nem lehet felelőssé tenni a káros dolgokért, sőt, ellenkezőleg: új lehetőségeket kínált a számunkra. Jelenleg világszerte több mint 500 online zenei kereskedő van, közéjük tartozik például az iTunes vagy az Amazon is, amelyek alig kötődnek a korábbi zeneboltokhoz. Ezek a szolgáltatások a nap 24 órájában bárhonnan elérhetők. Emellett a közösségi hálózatok teljesen új kapcsolatokat teremtenek a zenei sztárok, a rajongók és a producerek között, ráadásul jóval célzottabban is hirdethetünk." - mondta Edgar Berger, a Sony vezetője
"Azonban vitathatatlan, hogy a digitalizálás problémákat is magával hozott. Tavaly 3,6 milliárd dalt adtak el világszerte legálisan, miközben 40 milliárd zeneszámot fizetés nélkül szereztek meg a felhasználók. Az üzletünk egyharmada digitális, míg a könyveknél ez csupán 4 százalék, a filmeknél pedig egy százalék. Az Egyesült Államokban, Dél-Koreában vagy éppen Svédországban a digitális zenei ajánlatok a teljes piac több mint 50 százalékát teszik ki. A CD-eladások csökkenését már majdnem kiegyenlítik az online értékesítések."
"Vitathatatlan, hogy sok dőbe telt az új üzleti modellek kifejlesztése, de már számos módszer áll rendelkezésre a zeneszámok letöltésétől kezdve a klipajánlatokon át a havidíjas vagy reklámokkal finanszírozott konstrukciókig. Biztos vagyok abban, hogy a zenei piac 1-3 éven belül újra növekedni fog. Már most is látható, hogy a CD-eladások nem csökkennek olyan mértékben és a digitális terjesztés is egyre gyorsabban terjed. A zene sosem volt válságban. Minden korábbinál több zenét hallgatnak az emberek, mivel bárhol hozzáférhetnek, a mobiljukon éppúgy, mint a táblagépükön vagy a Smart TV-jükön. A Grammy-díj kiosztásakor nagyobb aktivitás volt megfigyelhető a Facebookon és a Twitteren, mint a Super Bowl alatt" - hangsúlyozta Edgar Berger.
A Sony Music nemzetközi üzletekért felelős vezetője kiemelte: jó dolog, hogy végre egy valódi párbeszéd kezdődött arról, hogy a szerzői jogot és a kreatív teljesítményeket a digitális korszakban is tiszteletben kell tartani és meg kell védeni. Polgárként és demokrataként meggyőződése, hogy az internetnek szabadnak kell lenni, de a szabadságot nem szabad összekeverni azzal, hogy az emberek bármit, akár törvénytelen dolgokat is megtehetnek. A szerzői jog megszüntetése egyben azt is jelentené, hogy egy idő múlva nem lennének lemásolható alkotások. Biztosítani kell, hogy létrejöhessen a jövő sokszínű termékpalettája és azt is, hogy a kreatív teljesítményeket úgy díjazzák, hogy azok egy élet alapját jelenthessék.
A korábban nem létező területeket is szabályozni kell, amit nehezít, hogy a szerzői jogvédelem még a hangfelvételek őskorából származik. Az egyik megoldást jelenthetik a figyelmeztetések - ezt a rendszert alkalmazza Új-Zéland, Dél-Korea és Írország is. Franciaországban 25 százalékkal csökkent a kalózkodás, igaz, ott sor kerülhet a hozzáférések blokkolására is.
"A zenei fogyasztás a jövőben is több különböző formában lesz jelen, de biztosan szaporodni fog azok száma, akik letöltéseket vagy különböző átalánydíjas szolgáltatásokat fognak használni. Az illegális forrásokból zenét beszerző emberek évente 42 dollárt költenek zenei kiadványokra, a legális forrásból letöltők 76 dollárt, míg az átalánydíjas szolgáltatásokat használók 126 dollárt. A kulturális átalánydíjat viszont elutasítom, mert gyakorlatilag tervgazdasági elem lenne, s ki döntené el, hogy kinek mennyi pénz jár? Akkor nem lenne lehetőség a bevételek tisztességes elosztására. Jelenleg a GEMA rendkívül szigorú licencpolitikát folytat, ami miatt milliós forgalmaktól esünk el, de biztos vagyok benne, hogy - gazdasági okokból - előbb vagy utóbb felül fogják vizsgálni az álláspontjukat" - szögezte le az üzletember.
Edgar Berger már 2010 novemberében és tavaly júniusban is bírálta a szerzői jogvédőket, mert irreálisnak nevezte a szervezetek által követelt licencdíjat. Akkor közölte: "Úgy tűnik, hogy a GEMA néhány felügyelőtanácsi tagja még nem érkezett meg a digitális korszakba. Nem érdekük a reklámbevételekből finanszírozott zenei streamszolgáltatások, például a Vevo, a YouTube vagy a Spotify németországi engedélyezése, ezzel azonban a művészek és a zenei kiadók több millió eurós bevételektől esnek el. A művészek tisztességes díjazása fontos téma, meg tudom érteni, ha valakik nem tudnak megegyezni egymással, de a GEMA felügyelőtanácsának néhány tagja egy olyan fejlődési folyamatot blokkol, ami rendkívül fontos lenne a német zenei piacnak. Ezt pedig nem tudom elfogadni."
"Az internet a zeneiparnak egy nagy szerencse, jobban mondva egy komoly áldás. A világhálót nem lehet felelőssé tenni a káros dolgokért, sőt, ellenkezőleg: új lehetőségeket kínált a számunkra. Jelenleg világszerte több mint 500 online zenei kereskedő van, közéjük tartozik például az iTunes vagy az Amazon is, amelyek alig kötődnek a korábbi zeneboltokhoz. Ezek a szolgáltatások a nap 24 órájában bárhonnan elérhetők. Emellett a közösségi hálózatok teljesen új kapcsolatokat teremtenek a zenei sztárok, a rajongók és a producerek között, ráadásul jóval célzottabban is hirdethetünk." - mondta Edgar Berger, a Sony vezetője
"Azonban vitathatatlan, hogy a digitalizálás problémákat is magával hozott. Tavaly 3,6 milliárd dalt adtak el világszerte legálisan, miközben 40 milliárd zeneszámot fizetés nélkül szereztek meg a felhasználók. Az üzletünk egyharmada digitális, míg a könyveknél ez csupán 4 százalék, a filmeknél pedig egy százalék. Az Egyesült Államokban, Dél-Koreában vagy éppen Svédországban a digitális zenei ajánlatok a teljes piac több mint 50 százalékát teszik ki. A CD-eladások csökkenését már majdnem kiegyenlítik az online értékesítések."
"Vitathatatlan, hogy sok dőbe telt az új üzleti modellek kifejlesztése, de már számos módszer áll rendelkezésre a zeneszámok letöltésétől kezdve a klipajánlatokon át a havidíjas vagy reklámokkal finanszírozott konstrukciókig. Biztos vagyok abban, hogy a zenei piac 1-3 éven belül újra növekedni fog. Már most is látható, hogy a CD-eladások nem csökkennek olyan mértékben és a digitális terjesztés is egyre gyorsabban terjed. A zene sosem volt válságban. Minden korábbinál több zenét hallgatnak az emberek, mivel bárhol hozzáférhetnek, a mobiljukon éppúgy, mint a táblagépükön vagy a Smart TV-jükön. A Grammy-díj kiosztásakor nagyobb aktivitás volt megfigyelhető a Facebookon és a Twitteren, mint a Super Bowl alatt" - hangsúlyozta Edgar Berger.
A Sony Music nemzetközi üzletekért felelős vezetője kiemelte: jó dolog, hogy végre egy valódi párbeszéd kezdődött arról, hogy a szerzői jogot és a kreatív teljesítményeket a digitális korszakban is tiszteletben kell tartani és meg kell védeni. Polgárként és demokrataként meggyőződése, hogy az internetnek szabadnak kell lenni, de a szabadságot nem szabad összekeverni azzal, hogy az emberek bármit, akár törvénytelen dolgokat is megtehetnek. A szerzői jog megszüntetése egyben azt is jelentené, hogy egy idő múlva nem lennének lemásolható alkotások. Biztosítani kell, hogy létrejöhessen a jövő sokszínű termékpalettája és azt is, hogy a kreatív teljesítményeket úgy díjazzák, hogy azok egy élet alapját jelenthessék.
A korábban nem létező területeket is szabályozni kell, amit nehezít, hogy a szerzői jogvédelem még a hangfelvételek őskorából származik. Az egyik megoldást jelenthetik a figyelmeztetések - ezt a rendszert alkalmazza Új-Zéland, Dél-Korea és Írország is. Franciaországban 25 százalékkal csökkent a kalózkodás, igaz, ott sor kerülhet a hozzáférések blokkolására is.
"A zenei fogyasztás a jövőben is több különböző formában lesz jelen, de biztosan szaporodni fog azok száma, akik letöltéseket vagy különböző átalánydíjas szolgáltatásokat fognak használni. Az illegális forrásokból zenét beszerző emberek évente 42 dollárt költenek zenei kiadványokra, a legális forrásból letöltők 76 dollárt, míg az átalánydíjas szolgáltatásokat használók 126 dollárt. A kulturális átalánydíjat viszont elutasítom, mert gyakorlatilag tervgazdasági elem lenne, s ki döntené el, hogy kinek mennyi pénz jár? Akkor nem lenne lehetőség a bevételek tisztességes elosztására. Jelenleg a GEMA rendkívül szigorú licencpolitikát folytat, ami miatt milliós forgalmaktól esünk el, de biztos vagyok benne, hogy - gazdasági okokból - előbb vagy utóbb felül fogják vizsgálni az álláspontjukat" - szögezte le az üzletember.
Edgar Berger már 2010 novemberében és tavaly júniusban is bírálta a szerzői jogvédőket, mert irreálisnak nevezte a szervezetek által követelt licencdíjat. Akkor közölte: "Úgy tűnik, hogy a GEMA néhány felügyelőtanácsi tagja még nem érkezett meg a digitális korszakba. Nem érdekük a reklámbevételekből finanszírozott zenei streamszolgáltatások, például a Vevo, a YouTube vagy a Spotify németországi engedélyezése, ezzel azonban a művészek és a zenei kiadók több millió eurós bevételektől esnek el. A művészek tisztességes díjazása fontos téma, meg tudom érteni, ha valakik nem tudnak megegyezni egymással, de a GEMA felügyelőtanácsának néhány tagja egy olyan fejlődési folyamatot blokkol, ami rendkívül fontos lenne a német zenei piacnak. Ezt pedig nem tudom elfogadni."