Berta Sándor
Németországban is lehetnek hozzáférés-korlátozások
A Kölni Főiskola Médiajogi Kutatóirodája elkészítette azt a jelentését, amelyben az európai uniós tagállamokban alkalmazott szerzői jogi figyelmeztető rendszereket vette górcső alá.
"Az elkészült tanulmány értékes alapot jelent az internetes kalózkodás elleni küzdelemről szóló további vitában. Az ebből az anyagból nyert tapasztalatok alapján kezdeményezünk majd párbeszédet az érintett felekkel és még az idei esztendő első felében dönteni akarunk a kérdésben" - jelentette ki Hans-Joachim Otto, a szövetségi gazdasági és technológiai minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus szavaival arra utalt, hogy a német kormány meglehetősen gyorsan dűlőre akar jutni azzal kapcsolatban, hogy átvegyék-e a szerzői jogsértők figyelmeztetésére és interneteléréseinek korlátozására, illetve blokkolására épülő francia HADOPI-modellt vagy sem.
A kölni szakemberek megállapították, hogy a zene-, a film-, a szoftver-, a könyv- és az újságpiacot egyaránt érinti az online kalózkodás, ugyanakkor a forgalomra gyakorolt hatás nehezen határozható meg. A szerzői jogsértések elsősorban a tartalommegosztó és a stream-, valamint a fájlcserélő hálózatokon valósulnak meg. Mindegyik vizsgált rendszer a fájlcserélő platformok segítségével megvalósuló illegális letöltéseket tekinti elsődleges célpontjának. Németországban az ilyen oldalakon történik a szerzői jogsértések körülbelül 20 százaléka. A kölni kutatók egyébként nem csak a jogi, hanem a műszaki lehetőségeket is megvizsgálták és összegezték a tapasztalataikat.
Franciaország mellett hasonló modellt alkalmaznak Írországban is, ugyanakkor már államokban, például Finnországban, Belgiumban és Nagy-Britanniában ezek még nem épültek ki. A német szaktárca március 15-re hívott össze egyeztetést a szerzői jogvédő társaságok és az internetszolgáltatók képviselőivel, ahol megtárgyalják a dokumentum részleteit. A német kormány új alapokra akarja helyezni a szerzői jogi törvényt és könnyen előfordulhat, hogy hamarosan Németországban is bevezetnek egy módosított HADOPI-modellt vagy egy hasonló rendszert.
A német internetszolgáltatók egyébként már most is kiadják a fájlcserélők személyes adatait. A Német Internetgazdasági Szövetség (eco) tavaly rámutatott, hogy a helyi ISP-k - a közelmúlt elmarasztaló bírósági ítéleteinek köszönhetően - havonta (!) 300 000 online forgalmi információt adnak át kényszerből a zene- és a filmipar érdekeit védő szervezeteknek. Az európai uniós tagállamban még soha nem működött ennyire hatékonyan az internetes kalózkodás elleni harc. Kimutatások szerint 2008 óta több mint 20 százalékkal csökkent az online kalózkodási esetek száma.
"Az elkészült tanulmány értékes alapot jelent az internetes kalózkodás elleni küzdelemről szóló további vitában. Az ebből az anyagból nyert tapasztalatok alapján kezdeményezünk majd párbeszédet az érintett felekkel és még az idei esztendő első felében dönteni akarunk a kérdésben" - jelentette ki Hans-Joachim Otto, a szövetségi gazdasági és technológiai minisztérium parlamenti államtitkára. A politikus szavaival arra utalt, hogy a német kormány meglehetősen gyorsan dűlőre akar jutni azzal kapcsolatban, hogy átvegyék-e a szerzői jogsértők figyelmeztetésére és interneteléréseinek korlátozására, illetve blokkolására épülő francia HADOPI-modellt vagy sem.
A kölni szakemberek megállapították, hogy a zene-, a film-, a szoftver-, a könyv- és az újságpiacot egyaránt érinti az online kalózkodás, ugyanakkor a forgalomra gyakorolt hatás nehezen határozható meg. A szerzői jogsértések elsősorban a tartalommegosztó és a stream-, valamint a fájlcserélő hálózatokon valósulnak meg. Mindegyik vizsgált rendszer a fájlcserélő platformok segítségével megvalósuló illegális letöltéseket tekinti elsődleges célpontjának. Németországban az ilyen oldalakon történik a szerzői jogsértések körülbelül 20 százaléka. A kölni kutatók egyébként nem csak a jogi, hanem a műszaki lehetőségeket is megvizsgálták és összegezték a tapasztalataikat.
Franciaország mellett hasonló modellt alkalmaznak Írországban is, ugyanakkor már államokban, például Finnországban, Belgiumban és Nagy-Britanniában ezek még nem épültek ki. A német szaktárca március 15-re hívott össze egyeztetést a szerzői jogvédő társaságok és az internetszolgáltatók képviselőivel, ahol megtárgyalják a dokumentum részleteit. A német kormány új alapokra akarja helyezni a szerzői jogi törvényt és könnyen előfordulhat, hogy hamarosan Németországban is bevezetnek egy módosított HADOPI-modellt vagy egy hasonló rendszert.
A német internetszolgáltatók egyébként már most is kiadják a fájlcserélők személyes adatait. A Német Internetgazdasági Szövetség (eco) tavaly rámutatott, hogy a helyi ISP-k - a közelmúlt elmarasztaló bírósági ítéleteinek köszönhetően - havonta (!) 300 000 online forgalmi információt adnak át kényszerből a zene- és a filmipar érdekeit védő szervezeteknek. Az európai uniós tagállamban még soha nem működött ennyire hatékonyan az internetes kalózkodás elleni harc. Kimutatások szerint 2008 óta több mint 20 százalékkal csökkent az online kalózkodási esetek száma.