Berta Sándor
Elérhető lesz Alan Lomax hagyatéka az interneten
Az amerikai népzenekutató az 1930-as évek közepe óta járta fáradhatatlanul a világot és igyekezett a különböző dalokat és zenei motívumokat összegyűjteni. Felbecsülhetetlen értékű örökségéhez a felhasználók is hozzáférhetnek majd.
Alan Lomax egy kivételes személy volt, aki rendkívüli kitartásának köszönhetően felfedezte azokat a zenei motívumokat, amelyek a nyugati zenére hatást gyakoroltak. A The New York Times cikkében kiemelte, hogy a zenekutató felbecsülhetetlen értékű gyűjteményének egy részét már februártól meghallgatják a világhálón az internetezők. Ezzel a halála után egy évtizeddel beteljesedik a férfi akarata, mivel a kezdetektől azt szerette volna, hogy az összegyűjtött zenékhez az emberek férhessenek hozzá mind hallgatási, mind kutatási céllal.
Az archívum 5000 órányi hangfelvételt, összesen 122 kilométer hosszúságú filmtekercseket, 3000 videokazettát és 5000 fotót ölel fel. A hatalmas gyűjteményt a New York-i Association of Cultural Equity digitalizálja. Az első 17 000 dal digitális felvétele - egy streaming-szolgáltatónak köszönhetően - már február végén elérhető lesz, ráadásul teljesen ingyen. Később a felhasználóknak lehetőségük lesz arra is, hogy - némi felárért cserébe - letöltsék, illetve CD-re égessék a ritka felvételeket.
Lomax 1915. január 31-én született és 2002. július 19-én, 87 éves korában hunyt el. Kitartásának és a gyűjtőszenvedélyének köszönhetően eljutott előbb az Egyesült Államok déli államaiba, majd többek között Nagy-Britanniába, Írországba, Olaszországba és Spanyolországba. Az 1930-as években az amerikai népzenét még középszerűnek tartották, a kutató erre cáfolt rá Muddy Waters és Woody Guthrie felfedezésével. A két előadó nélküle aligha lenne ismert. Munkásságának köszönhetően számos közösség hagyományait sikerült megőrizni.
Már messze az internet előtt megálmodott egy olyan globálisan elérhető rendszert, ami segíthet megmenteni és hozzáférhetővé tenni a különböző dallamokat a világ minden lakója számára. Az álma halála után tíz évvel valósulhat meg. Az Association of Cultural Equity először a hangfelvételeket digitalizálja, majd ezeket követik az interjúk, a könyvek, a jegyzetek, a felolvasások, a rádióműsorok, a fotók. A páratlan gyűjtemény végre az őt megillető helyre kerülhet.
Alan Lomax egy kivételes személy volt, aki rendkívüli kitartásának köszönhetően felfedezte azokat a zenei motívumokat, amelyek a nyugati zenére hatást gyakoroltak. A The New York Times cikkében kiemelte, hogy a zenekutató felbecsülhetetlen értékű gyűjteményének egy részét már februártól meghallgatják a világhálón az internetezők. Ezzel a halála után egy évtizeddel beteljesedik a férfi akarata, mivel a kezdetektől azt szerette volna, hogy az összegyűjtött zenékhez az emberek férhessenek hozzá mind hallgatási, mind kutatási céllal.Az archívum 5000 órányi hangfelvételt, összesen 122 kilométer hosszúságú filmtekercseket, 3000 videokazettát és 5000 fotót ölel fel. A hatalmas gyűjteményt a New York-i Association of Cultural Equity digitalizálja. Az első 17 000 dal digitális felvétele - egy streaming-szolgáltatónak köszönhetően - már február végén elérhető lesz, ráadásul teljesen ingyen. Később a felhasználóknak lehetőségük lesz arra is, hogy - némi felárért cserébe - letöltsék, illetve CD-re égessék a ritka felvételeket.
Lomax 1915. január 31-én született és 2002. július 19-én, 87 éves korában hunyt el. Kitartásának és a gyűjtőszenvedélyének köszönhetően eljutott előbb az Egyesült Államok déli államaiba, majd többek között Nagy-Britanniába, Írországba, Olaszországba és Spanyolországba. Az 1930-as években az amerikai népzenét még középszerűnek tartották, a kutató erre cáfolt rá Muddy Waters és Woody Guthrie felfedezésével. A két előadó nélküle aligha lenne ismert. Munkásságának köszönhetően számos közösség hagyományait sikerült megőrizni.
Már messze az internet előtt megálmodott egy olyan globálisan elérhető rendszert, ami segíthet megmenteni és hozzáférhetővé tenni a különböző dallamokat a világ minden lakója számára. Az álma halála után tíz évvel valósulhat meg. Az Association of Cultural Equity először a hangfelvételeket digitalizálja, majd ezeket követik az interjúk, a könyvek, a jegyzetek, a felolvasások, a rádióműsorok, a fotók. A páratlan gyűjtemény végre az őt megillető helyre kerülhet.