SG.hu·
Támadásba lendül a Huawei
A Huawei elsősorban rendkívül olcsón kínált termékek, agresszív marketingpolitika és a kínai kormány több milliárdos segítségének köszönheti a felemelkedését, s azt, hogy jelenleg már a világ hálózati piacának a második számú szereplője. Mindez azonban csak a kezdet.
Ren Zhengfei, a Huawei alapítója és első embere azt szeretné, hogy a cég új területeken vesse meg a lábát: az okostelefonok és az IT-szolgáltatások piacán, ebben pedig komoly szerepet szán néhány európai szakembernek. Közülük is kiemelkedik Hagen Fendler, aki a Müncheni Műszaki Egyetemen tanult, majd a Kettler, a Vaillant és az Audi számára tervezett termékeket, de most a Huawei shenzheni központjában dolgozik. "Elemezzük az aktuális színtrendeket és az új anyagokat, hogy termékeink letisztultak és szinte puritán módon egyszerűek legyenek" - jelentette ki a szakember, aki tavaly óta a kínai konszern vezető tervezője és egyben a nemrég alapított mobilrészleg kreatív feje.
A Huawei név lefordítva annyit jelent: Kína tud valamit. Nos, aligha lehet bárki számára is kétséges, hogy amit a kínaiak egyszer elhatároznak azt végig is viszik. Ehhez egyrészt megvan a tőkéjük, másrészt a megfelelő gazdasági teljesítmény és a siker eléréséhez szükséges szakembergárda is rendelkezésre áll. A célok ambíciózusak: a Huawei 2013-ra a világ öt legnagyobb mobiltelefon-gyártója közé akar tartozni, 2015-re pedig benne akar lenni a Top3-ban. Ez Ren Zhengfei akarata.
A másik terület, ahol a konszern hamarosan megjelenhet a felhőszolgáltatások piaca. A tervek szerint a kínai vállalat néhány éven belül komoly konkurense lesz az IBM-nek és a Microsoftnak, de az Európában nagyon erős T-Systems sem ülhet a babérjain. Ismerve a tényt, hogy a cég néhány évvel ezelőtt még szinte sehol sem volt és ma már az Ericsson mögött a globális hálózati piac második legnagyobb szereplője, hiba lenne lebecsülni Ren Zhengfei elszántságát és anyagi lehetőségeit. A társaság előretörése komoly aggodalommal tölti el a nyugati biztonsági szakértőket, akik attól tartanak, hogy a Huawei a kínai állam szeme és füle. Ezeket a vádakat a vállalat persze tagadja és igyekszik erről jótékonykodással, illetve erős lobbizással elterelni a figyelmet. A cég november elején megnyitotta berlini irodáját, amelynek fő feladata a kormányhivatalokkal való kapcsolattartás és az előítéletek leépítése.
Fendler 300 szakembert irányít, közülük negyvenet júliusban vettek fel. A Huawei világszerte már 50 tervezőirodával működik együtt. A munka eredménye a Vision nevű okostelefon, amin Android fut. A cég piaci részesedése Európában már most eléri a 10 százalékot. A taktikája agresszív, rendkívül alacsony áron kínálja a termékeit, minimálbéren foglalkoztatja a dolgozóit és villámgyorsan az Ericsson, az Alcatel-Lucent és a Nokia Siemens Networks konkurensévé vált. A helyzetét pedig csak erősítik a kapott állami támogatások, a Kínai Fejlesztési Bank 2009-ben például potom 30 milliárd dollár kedvezményes kamatozású hitelt nyújtott a társaságnak.
A Huawei ugyanakkor nehezen tudja leküzdeni a növekvő ellenállást. Hiába építenének ki ingyen a 2012-es londoni olimpiára az összes helyi metróalagútba mobiltelefon-hálózatot, a brit kémelhárítás nyomására az önkormányzat visszautasította a felajánlást, mivel Ren Zhengfei korábban a kínai néphadsereg tábornoka volt. Az amerikai védelmi minisztériumnak a kínai haderőről a kongresszus számára készített éves jelentése szerint a Huawei technológiája olyan "hátsó kapukat" tartalmaz, amely a kínai hadsereg számára lehallgatási lehetőséget biztosít az amerikai telekommunikációs hálózaton belül. A jelentés azonban aligha állítja meg a cég terjeszkedését, amit a cégvezető makacs médiablokádja is megtámogat. Ren Zhengfei még soha nem adott interjút és a társaság egyes vezetői, például Fendler sem találkozhattak vele soha.
A Huawei júniusban jelentette be, hogy pécsi és komáromi gyártó központja mellett az európai logisztikai centrumát is hazánkban alakítja ki. A Magyarországon készülő eszközök részben közvetlenül Európába, Oroszországba, Törökországba, illetve az észak-afrikai piacra kerülnek. Idén októberben arról számoltunk be, hogy a baranyai megyeszékhelyen új gyárat építenek a Flextronics segítségével. Nemrég ismertté vált, hogy a vállalat Milánóban építi fel fejlesztőközpontját, ráadásul piacra dobta az első táblagépét is.
A Huawei ugyanakkor az amerikai piacra nem tudott betörni, annak ellenére sem, hogy 3 milliárd dollár értékű megrendelést kaphatott volna a Sprint Nexteltől. Az üzlet nemzetbiztonsági okokból hiúsulhatott meg. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az Európai Bizottság nem nézte jó szemmel, hogy hardvergyártókat támogat a kínai állam. A társaság árbevétele ennek ellenére 11 százalékkal nőtt és elérte a 98,3 milliárd jüant (15,38 milliárd dollárt).
Ren Zhengfei, a Huawei alapítója és első embere azt szeretné, hogy a cég új területeken vesse meg a lábát: az okostelefonok és az IT-szolgáltatások piacán, ebben pedig komoly szerepet szán néhány európai szakembernek. Közülük is kiemelkedik Hagen Fendler, aki a Müncheni Műszaki Egyetemen tanult, majd a Kettler, a Vaillant és az Audi számára tervezett termékeket, de most a Huawei shenzheni központjában dolgozik. "Elemezzük az aktuális színtrendeket és az új anyagokat, hogy termékeink letisztultak és szinte puritán módon egyszerűek legyenek" - jelentette ki a szakember, aki tavaly óta a kínai konszern vezető tervezője és egyben a nemrég alapított mobilrészleg kreatív feje.
A Huawei név lefordítva annyit jelent: Kína tud valamit. Nos, aligha lehet bárki számára is kétséges, hogy amit a kínaiak egyszer elhatároznak azt végig is viszik. Ehhez egyrészt megvan a tőkéjük, másrészt a megfelelő gazdasági teljesítmény és a siker eléréséhez szükséges szakembergárda is rendelkezésre áll. A célok ambíciózusak: a Huawei 2013-ra a világ öt legnagyobb mobiltelefon-gyártója közé akar tartozni, 2015-re pedig benne akar lenni a Top3-ban. Ez Ren Zhengfei akarata.
A másik terület, ahol a konszern hamarosan megjelenhet a felhőszolgáltatások piaca. A tervek szerint a kínai vállalat néhány éven belül komoly konkurense lesz az IBM-nek és a Microsoftnak, de az Európában nagyon erős T-Systems sem ülhet a babérjain. Ismerve a tényt, hogy a cég néhány évvel ezelőtt még szinte sehol sem volt és ma már az Ericsson mögött a globális hálózati piac második legnagyobb szereplője, hiba lenne lebecsülni Ren Zhengfei elszántságát és anyagi lehetőségeit. A társaság előretörése komoly aggodalommal tölti el a nyugati biztonsági szakértőket, akik attól tartanak, hogy a Huawei a kínai állam szeme és füle. Ezeket a vádakat a vállalat persze tagadja és igyekszik erről jótékonykodással, illetve erős lobbizással elterelni a figyelmet. A cég november elején megnyitotta berlini irodáját, amelynek fő feladata a kormányhivatalokkal való kapcsolattartás és az előítéletek leépítése.
 Huawei Vision |
A Huawei ugyanakkor nehezen tudja leküzdeni a növekvő ellenállást. Hiába építenének ki ingyen a 2012-es londoni olimpiára az összes helyi metróalagútba mobiltelefon-hálózatot, a brit kémelhárítás nyomására az önkormányzat visszautasította a felajánlást, mivel Ren Zhengfei korábban a kínai néphadsereg tábornoka volt. Az amerikai védelmi minisztériumnak a kínai haderőről a kongresszus számára készített éves jelentése szerint a Huawei technológiája olyan "hátsó kapukat" tartalmaz, amely a kínai hadsereg számára lehallgatási lehetőséget biztosít az amerikai telekommunikációs hálózaton belül. A jelentés azonban aligha állítja meg a cég terjeszkedését, amit a cégvezető makacs médiablokádja is megtámogat. Ren Zhengfei még soha nem adott interjút és a társaság egyes vezetői, például Fendler sem találkozhattak vele soha.
A Huawei júniusban jelentette be, hogy pécsi és komáromi gyártó központja mellett az európai logisztikai centrumát is hazánkban alakítja ki. A Magyarországon készülő eszközök részben közvetlenül Európába, Oroszországba, Törökországba, illetve az észak-afrikai piacra kerülnek. Idén októberben arról számoltunk be, hogy a baranyai megyeszékhelyen új gyárat építenek a Flextronics segítségével. Nemrég ismertté vált, hogy a vállalat Milánóban építi fel fejlesztőközpontját, ráadásul piacra dobta az első táblagépét is.
A Huawei ugyanakkor az amerikai piacra nem tudott betörni, annak ellenére sem, hogy 3 milliárd dollár értékű megrendelést kaphatott volna a Sprint Nexteltől. Az üzlet nemzetbiztonsági okokból hiúsulhatott meg. A helyzetet csak súlyosbította, hogy az Európai Bizottság nem nézte jó szemmel, hogy hardvergyártókat támogat a kínai állam. A társaság árbevétele ennek ellenére 11 százalékkal nőtt és elérte a 98,3 milliárd jüant (15,38 milliárd dollárt).