Mivel az interneten történő személyiségi jogi jogsértés világszinten terjed, ezért bonyolult a kártérítés megállapítása. Most az Európai Bíróság rendet vágott a kérdésben.

A taláros testület két, összevontan elbírált konkrét eset kapcsán foglalkozott a kérdéssel. A Sunday Mirror brit lap honlapján 2008. február 3-án angol nyelven íródott, "Kylie Minogue újra együtt Olivier Martinezzel" című, az ausztrál énekesnő és a francia színész találkozását részletező cikk jelent meg. A színész és apja, Robert Martinez a magánéletük tiszteletben tartásához fűződő joguk, valamint Olivier Martinez hírnevéhez fűződő jogának megsértésére hivatkozva Franciaországban keresetet indítottak a Sunday Mirror szerkesztője, a MGN brit társaság ellen. Ez utóbbi vitatja az eljáró bíróság joghatóságát, mivel úgy véli, hogy nincs kellően szoros kapcsolat az Egyesült Királyságban való internetes közzététel és a francia területen okozott állítólagos kár között. Márpedig kizárólag ilyen kapcsolat alapozhatja meg a francia bíróságoknak a vitatott internetes közzététellel összefüggő káresemény elbírálására vonatkozó joghatóságát.

Egy másik esetben pedig a Németországban lakóhellyel rendelkező X-et és bátyját egy német bíróság 1993-ban életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte egy ismert színész megölése miatt. X-et 2008 januárjában feltételes szabadságra bocsátották. Az Ausztriában letelepedett eDate Advertising társaság a "www.rainbow.at" címen internetes portált üzemeltet, ahol arról adott tájékoztatást, hogy X és bátyja panaszt nyújtottak be az elítélésük ellen. Noha az eDate Advertising a kifogásolt hírt eltávolította internetes honlapjáról, a német bíróságok előtt X annak abbahagyására kéri kötelezni az osztrák társaságot, hogy az elkövetett cselekménnyel kapcsolatban róla a teljes nevének megjelölésével adjon tájékoztatást. Az eDate Advertising vitatja a német bíróságok e jogvita elbírálására vonatkozó joghatóságát, mivel úgy véli, hogy ő csak az osztrák bíróságok előtt perelhető.

Ítéletében az Európai Bíróság megállapítja, hogy valamely tartalom internetes honlapon való közzététele különbözik a nyomtatványok területileg behatárolt terjesztésétől, mivel e tartalmat az egész világon nyomban letöltheti meghatározhatatlan számú internetfelhasználó. Így egyrészről a világszintű terjesztés növeli a személyiségi jogi jogsértések súlyát, másrészről pedig rendkívül megnehezíti az e jogsértésekből eredő kár tényleges bekövetkezése helyének megállapítását.

E körülmények között - mivel az interneten közzétett tartalom valamely személy személyiségi jogaira való kihatását azon hely szerinti bíróság tudja leginkább megítélni, ahol a sértett érdekeinek központja található - e bíróság hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió területén okozott teljes kár megtérítésének elrendelésére. Azon hely, ahol valamely személy érdekeinek központja található, általában megfelel szokásos lakóhelyének.

A teljes kár megtérítése címén benyújtott, felelősség megállapítása iránti kereset helyett a sértett bármely azon tagállam bíróságához is fordulhat, amelynek a területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhető, vagy hozzáférhető volt. Ebben az esetben a nyomtatványok által okozott kárhoz hasonlóan e bíróságok kizárólag az államuk területén bekövetkezett kár elbírálására rendelkeznek hatáskörrel. Továbbá a sértett személy az okozott teljes kár megtérítése címén az interneten közzétett tartalom kibocsátójának letelepedési helye szerinti tagállam bíróságához is fordulhat.

Végül az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet értelmezve a Bíróság kimondja, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadságának elve főszabály szerint kizárja, hogy az elektronikus kereskedelemmel összefüggő szolgáltatás nyújtója a fogadó tagállamban a szolgáltató letelepedési helye szerinti tagállam jogában előírtaknál szigorúbb követelményeknek legyen alávetve.