Gyurkity Péter
Bírósági per a Samsung és az Intel ellen
A Samsung a hibás Blu-ray lejátszók értékesítése, az Intel pedig a Core 2 processzorokban állítólag engedély nélkül felhasznált technológia miatt kénytelen megjelenni az illetékes amerikai kerületi bíróságon.
A különböző források szinte egy időben számoltak be a két gyártó ellen indult bírósági perekről. Elsőként a Samsung ellen benyújtott papírról adtak hírt, miután egy amerikai vásárló azzal vádolta meg a dél-koreai gyártót, hogy tudott a hibás lejátszók jelenlétéről, mégsem tett semmit a további problémák elkerülése végett. Ezt követően futott be az Intellel kapcsolatos információ, miszerint egy kutatócsoport saját technológiájának illetéktelen felhasználását kérné számon a cégen.
Robert McGovern esete (sajnos) nem egyedülálló. Történt ugyanis, hogy a Samsung a tengerentúlon számos hibás asztali lejátszót értékesített és ennek természetesen a vásárlók itták meg a levét. Bár a gyártó időközben több javítást is elkészített, bizonyos kiadványok a mai napig nem indulnak el a hibás példányokon, illetve olyan is előfordult, hogy a firmware frissítés bizonyult problémásnak. Ezt elégelte meg McGovern, aki a kerületi bíróságra eljuttatott panaszában azzal vádolta meg az óriást, hogy tudott a hibákról, mégsem tette meg időben a szükséges lépéseket. Ezzel ők maguk vették semmibe a garanciával kapcsolatos kötelezettségeket, sőt megtévesztették a vásárlókat.
A Wisconsin Alumni Research Foundation (WARF) eközben az Intel ellen indított eljárást, amiért az állítólag engedély nélkül használta fel az általuk kifejlesztett technológiát. A szóban forgó szabadalmat (table-based data speculation circuit for [a] parallel processing computer) 1998-ban jegyezték be, és azt az eljárást taglalja, amelyben a processzorok a korábbi becslések alapján mérik fel a következő feladatrészeket. Az ezzel kapcsolatos kutatást annak idején a Wisconsin-Madison Egyetemen végezték el, és bár 2001-ben felvették a kapcsolatot a gyártóval a technológia licencelését illetően, a közeledés végül elutasításra talált. Érdekes, hogy négy évvel később az IBM is csak azért licencelte azt, mert a csoport ugyanígy perrel fenyegette meg.
Ennél is érdekesebb, hogy a kutatók szerint a megoldás a Core 2 architektúra részeként jelent meg. Most a bíróságtól várják a vita eldöntését.
A különböző források szinte egy időben számoltak be a két gyártó ellen indult bírósági perekről. Elsőként a Samsung ellen benyújtott papírról adtak hírt, miután egy amerikai vásárló azzal vádolta meg a dél-koreai gyártót, hogy tudott a hibás lejátszók jelenlétéről, mégsem tett semmit a további problémák elkerülése végett. Ezt követően futott be az Intellel kapcsolatos információ, miszerint egy kutatócsoport saját technológiájának illetéktelen felhasználását kérné számon a cégen.
Robert McGovern esete (sajnos) nem egyedülálló. Történt ugyanis, hogy a Samsung a tengerentúlon számos hibás asztali lejátszót értékesített és ennek természetesen a vásárlók itták meg a levét. Bár a gyártó időközben több javítást is elkészített, bizonyos kiadványok a mai napig nem indulnak el a hibás példányokon, illetve olyan is előfordult, hogy a firmware frissítés bizonyult problémásnak. Ezt elégelte meg McGovern, aki a kerületi bíróságra eljuttatott panaszában azzal vádolta meg az óriást, hogy tudott a hibákról, mégsem tette meg időben a szükséges lépéseket. Ezzel ők maguk vették semmibe a garanciával kapcsolatos kötelezettségeket, sőt megtévesztették a vásárlókat.
A Wisconsin Alumni Research Foundation (WARF) eközben az Intel ellen indított eljárást, amiért az állítólag engedély nélkül használta fel az általuk kifejlesztett technológiát. A szóban forgó szabadalmat (table-based data speculation circuit for [a] parallel processing computer) 1998-ban jegyezték be, és azt az eljárást taglalja, amelyben a processzorok a korábbi becslések alapján mérik fel a következő feladatrészeket. Az ezzel kapcsolatos kutatást annak idején a Wisconsin-Madison Egyetemen végezték el, és bár 2001-ben felvették a kapcsolatot a gyártóval a technológia licencelését illetően, a közeledés végül elutasításra talált. Érdekes, hogy négy évvel később az IBM is csak azért licencelte azt, mert a csoport ugyanígy perrel fenyegette meg.
Ennél is érdekesebb, hogy a kutatók szerint a megoldás a Core 2 architektúra részeként jelent meg. Most a bíróságtól várják a vita eldöntését.