SG.hu·2008. február 11.

Bírósági per a Samsung és az Intel ellen

A Samsung a hibás Blu-ray lejátszók értékesítése, az Intel pedig a Core 2 processzorokban állítólag engedély nélkül felhasznált technológia miatt kénytelen megjelenni az illetékes amerikai kerületi bíróságon.

A különböző források szinte egy időben számoltak be a két gyártó ellen indult bírósági perekről. Elsőként a Samsung ellen benyújtott papírról adtak hírt, miután egy amerikai vásárló azzal vádolta meg a dél-koreai gyártót, hogy tudott a hibás lejátszók jelenlétéről, mégsem tett semmit a további problémák elkerülése végett. Ezt követően futott be az Intellel kapcsolatos információ, miszerint egy kutatócsoport saját technológiájának illetéktelen felhasználását kérné számon a cégen.

Robert McGovern esete (sajnos) nem egyedülálló. Történt ugyanis, hogy a Samsung a tengerentúlon számos hibás asztali lejátszót értékesített és ennek természetesen a vásárlók itták meg a levét. Bár a gyártó időközben több javítást is elkészített, bizonyos kiadványok a mai napig nem indulnak el a hibás példányokon, illetve olyan is előfordult, hogy a firmware frissítés bizonyult problémásnak. Ezt elégelte meg McGovern, aki a kerületi bíróságra eljuttatott panaszában azzal vádolta meg az óriást, hogy tudott a hibákról, mégsem tette meg időben a szükséges lépéseket. Ezzel ők maguk vették semmibe a garanciával kapcsolatos kötelezettségeket, sőt megtévesztették a vásárlókat.

A Wisconsin Alumni Research Foundation (WARF) eközben az Intel ellen indított eljárást, amiért az állítólag engedély nélkül használta fel az általuk kifejlesztett technológiát. A szóban forgó szabadalmat (table-based data speculation circuit for [a] parallel processing computer) 1998-ban jegyezték be, és azt az eljárást taglalja, amelyben a processzorok a korábbi becslések alapján mérik fel a következő feladatrészeket. Az ezzel kapcsolatos kutatást annak idején a Wisconsin-Madison Egyetemen végezték el, és bár 2001-ben felvették a kapcsolatot a gyártóval a technológia licencelését illetően, a közeledés végül elutasításra talált. Érdekes, hogy négy évvel később az IBM is csak azért licencelte azt, mert a csoport ugyanígy perrel fenyegette meg.

Ennél is érdekesebb, hogy a kutatók szerint a megoldás a Core 2 architektúra részeként jelent meg. Most a bíróságtól várják a vita eldöntését.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Mit árul el Ballie sorsa az MI és az okosotthonok jövőjéről?Trump jóindulata mentette meg az Intelt a csődtől A vezérigazgató és a magánbefektető szerep összemosódik az Intel élén Az Intel példáját ismétli meg az MI-ipar?Amikor az Nvidia, a Samsung és a Hyundai vezetői találkoznak Reklámok lesznek a Samsung szuperdrága okoshűtőjén Az Nvidia az Intelnek dobott mentőövvel valójában magának épít hidat Az Nvidia 5 milliárd dollárért részesedést vásárol az Intelben Intel ↗Samsung ↗

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

"Ezért találták ki a bíróságot. Nem tökéletes megoldás, de nem tudunk jobbat a konfliktusok megoldására."

A szabadalmi rendszer is ilyen, nem tökéletes megoldás, de még mindi jobb, mint büntetlenül hagyni, hogy a tényleg értékké váló tudásból ne a tudás létrehozójának legyen nyeresége. Ez az egy dolog miatt nem értek egyet a szabadalmak eltörlésével. Ha lenne annyira erkölcsös az ember, hogy csak azután kezdené el másolni, miután kinn lenne a termék, akkor még talán mûködne. De ebben az esetben is pórul járnak azok akik kicsi tõkével rendelkeznek, de korszakalkotó dolgot találnak fel és próbálják piacra vinni.

Bevallom, nem olvastam el a belinklt cikket, de hétvégén pótolom.

http://www.patentbaristas.com/archives/2008/02/13/farmer-david-reaps-what-he-has-sown-a-patent-suit/

csak egy érdekes (vagy inkább siralmas) link azoknak akik azt gondolják, hogy a szabadalmi rendszer a barátunk.

Mises mondta, hogy a tudomány valójában egy olyan dolog amelyben a mai ismereteinkel bizonyítjuk, hogy amit tegnap gondoltunk, hogy tudunk az nem volt igaz. Kicsit viccelve mondta, de igazat mondott. 😊

Hát izé, sorolnád a 100%-osan bizonyos, soha meg nem változható tudományos tételeket? Esetleg az alap számtani mûveletek. A többi inkább olyan, amirõl pillanatnyilag elfogadják, hogy azt tekintik a legvalószínûbbnek (de azzal sem ért feltétlenül egyet midnenki).

Gondold csak el, pl. én amikor bejövök ide a melóba minden reggel, akkor nem a C++, C#, SQL stb. tudásomért fizetnek hanem az aktuális termékért amit itt csinálok, ha nem tervezem meg és nem irom meg amit a tudásom lehetõvé tesz számomra akkor nincs pénz, nincs érték. Na most a vásárlók tudják az én tudásom értékét, nem is tudják, hogy létezek, ami érdekli õket az a termék a szoftver a szolgáltatás, ha megoldja a problémáikat akkor használik és fiyetnek érte, ha nem akkor a tudásom értéktelen számomra is. A tudás csak annak lehet érték aki birtokolja, aki nem anak csak a tudás által létrejött alkotás lehet érték, de a tudás birtoklójának csak akkor lehet a tudás érték ha ez a másik létezik. Magában a tudás tétlenül senkinek sem érték.

Nem lehet, az értéket csak a piac tudja meghatározni, NEM LÉTEZIK más mechanizmus. Csak lehet feltételezni mint minden más esetben, ha valamit az ember csinál azt elvárások és feltételezések alapján csinálja és nem biztos, hogy az úgy is lesz. A kockázatokat nem lehet lenullázni, nagy kockázat - nagy nyerés vagy nagy veszteség, kis kockázat kis nyerés és kis veszteség, ennek is megvan az ára a piacon mint minden másnak. És igen nincs értéke még nem ertékesíted. Az érték nem létezik légüres térben és nem létezik az emberi gondolkodáson kívül, ezért lehetetlen általánosan meghatározni. De az nem jelenti, hogy az adott esetben az adott körülmények közepedte nem létezik.

Ezért találták ki a bíróságot. Nem tökéletes megoldás, de nem tudunk jobbat a konfliktusok megoldására. Bizonyíték hilyán nem lehet senkit sem elítélni és ez igy van rendjén. És ha nem tudom, mi történik a tulajdonomon/rendszeremen/gépemen akkor az én dolgom, a felelõséget nem lehet elengedni, ha nyitva hagytam az ajtót és kiraboltak akkor ha az lopás volt de a felelõség részben rajtam is van, ezért van az, hogy másként kezelik a lopást a betörést és pl. a fegyveres betörést, mert a bönõzõ és a tulajdonos közötti felelõség más más arányban osztódik.

"Egy fejlesztés értéke nem attól függ, hogy mennyibe került (ezt akarják a mai politikusok elhitetni velünk), hanem, hogy milyen problémákat old meg és, hogy az embereknek mekkora igénye van a dologra."

Hogyan tudod megállapítani az értékét, mikor még nem tudnak az emberek arról, hogy mirõl van szó. Így ebben az értelmezésben nincs is értéke a terméknek.

Emberekek képesek pár 100 ezer forintért gyilkolni(vagy még kevesebb). Mi akadályozná meg abban, hogy megsértsem a tulajdon jogát. Megszerzem, majd megosztom akárkivel. Akivel megosztottam, õ már nem sérti senkinek a tulajdon jogát. Mivel a másolás teljesen szabad, ezért nem is kell feltételeznem, hogy honnan szerezte, mert akár a saját találmánya is lehetne.

Jelenleg is az a legnagyobb baj az online betörésekkel, hogy sokszor az illetõ nem is tud róla. Ráadásul a legtöbb esetben nem megállapítható hogy a betörés ideje alatt mit tett. Tehát nincs az a bíróság, aki tényekre alapozva minden esetben meg tudja állpítani akár a szándékos ipari kémkedés tényét nem hogy annak sikerességét, meg az okozott kárt. Amíg ez nem lehetséges, addig lesz is aki ezt kis kockázattal búsás haszonnal elvégzi. Ráadásul aki meg igazán nagyon szakít vele, az teljesen kockázatmentes és legális.

RealPhoenixx, melyik kérdésemre a válasz?

Ja es BlackRose kb. 20 évvel ezelõtt volt gyerek de akkor is már kamasz. 😊

Fantasztikus észjárás. 😊 Persze nézz utánna a szótárban (mindegy, hogy melyikben), hogy mit jelent a "fantasztikus" szó. Különben nem szoktam kötözködni senkivel, tudod okos enged, szamár szenved. Sok szerencsét az életben. Mennyire jó, hogy nem függünk egymástól, még csak tudomást sem kell vegyünk egymásról.

Egy dolgot elfelejtettem tisztayni, ha a tudás nem tulajdon akkor, hogy lehet eladni? Vagyis, hogy lehet fizikai tujaldont adni érte cserébe (pénz által)? A válasz egyszerû, nem csak tujaldonért adunk pénzt, az ember érzelmi lény, mindent azért csinál, hogy jobban érezze magát, ha egy tárgy megszerzése miatt jobban érzi magát akkor azért pénzt ad (addig a pontig még az adott mennyiségû pénz elvesztése nem okoz neki nagyobb rossz érzést mint a beszerzett tárgy által kialakult jó érzés). És persze jobban érezzük magunkat ha látunk valami, ha hallunk valamit, ha valaki akit szeretünk és becsülünk sikeres valamiben stb. mind ezekét a dolgokért hajlandóak vagyunk tulajdonunkról vagy annak egy részérõl lemondani, addig a pontig még nettó jobban érezzük magunkat.

További bejegyzések a fórumban...