Berta Sándor
Az internet miatt komoly imázskárokat okozhatnak a vállalatoknak a perek
Ugyan sok esetben kedvező döntés születik a cégek jogi eljárásaiban, azonban a győztesek mégis gyakran komoly veszteségeket könyvelhetnek el.
A legnagyobb problémát a világháló jelenti. A blogok és fórumok világában gyakorlatilag bármelyik ügyben és bármikor az internetre kerülhetnek a társaságok számára kínos dolgok. Még ha az adott cég pert is indít az ügyben, kénytelen elviselni a sajtó támadásait és az erkölcsi győzelem általában a vesztes alpereseké. "Ami a tárgyalóteremben történik, az gyakran teljesen eltér az ügyben folytatott nyilvános vitától" - hangsúlyozta Perry Reisewitz, a Compass Communications ügyvezetője. A Web 2.0 világában a média és az olvasók nagyon sokszor már a jogerős ítélet előtt véleményt formálnak az egyes ügyekben és bűnösnek minősítik a résztvevőket. Nem véletlen, hogy a kommunikációs szakemberek körében egyre terjed az a megállapítás, miszerint az internet kockázatot jelent egy vállalkozás imázsára.
Reisewitz hozzátette: a helyzetet nehezíti, hogy az ügyészségek sokkal komolyabban veszik a kommunikációt, mint tíz évvel ezelőtt. Amit korábban egy bíró vagy ügyész csak úgy mellékesen közölt a média képviselőivel, azt ma már általában a hivatalok szóvivői jelentik be. Az Egyesült Államokban ez a gyakorlat teljesen elterjedt és professzionálissá vált, Európában azonban egyelőre még gyerekcipőben jár. A változás hátterében az áll, hogy napjainkban a jogi összecsapásokról sokkal jobban tudomást szerez a közvélemény, ez pedig elsősorban az internetnek köszönhető.
A közelmúltban számos példa említhető, amikor a multinacionális cégek kénytelenek voltak elviselni a sajtó támadásait és joggal tarthattak a felhasználók ellenszenvétől. Az egyik példa a Deutsche Telekom 2008 májusában kirobbant megfigyelési ügye. Ugyan az egykori vezetőknek nem kell vádemeléstől tartaniuk, de az eset óriási botrányt kavart, amely egyáltalán nem jött jól a DT-nek. A másik példa az Apple kontra Gizmodo ügy. Bár az Apple-nek kétségtelenül igaza lehetett ebben az esetben és joggal követelte vissza az iPhone 4 prototípusát a szakportáltól, azonban nem túl finoman kezelte az ügyet. Elég csak a Jason Chennél, a Gizmodo munkatársánál tartott házkutatására gondolni.
A harc élesedik, a cégek érthetően féltik a titkaikat és ezért akár vitatott módszereket is bevetnek azok védelmében. A másik oldal viszont a sajtó- és információszabadságra hivatkozik, joggal. Bár a vállalatok az esetek többségében nyernek, a győzelmük pirruszi és ezt megerősítette a szakember is. "Egy cégnek ugyan jogi értelemben véve igaza lehet, de a kemény fellépésével kockára teheti a hírnevét. A vitás kérdésekben párbeszédre van szükség. A jogászok a jogi helyzetet vizsgálják és megpróbálják a saját akaratukat keresztülvinni. A PR-részlegek ezzel szemben azt szeretnék kideríteni, hogyan reagálhat egy ügyre a nyilvánosság és miként befolyásolhatják az emberek véleményét" - szögezte le Perry Reisewitz.
A legnagyobb problémát a világháló jelenti. A blogok és fórumok világában gyakorlatilag bármelyik ügyben és bármikor az internetre kerülhetnek a társaságok számára kínos dolgok. Még ha az adott cég pert is indít az ügyben, kénytelen elviselni a sajtó támadásait és az erkölcsi győzelem általában a vesztes alpereseké. "Ami a tárgyalóteremben történik, az gyakran teljesen eltér az ügyben folytatott nyilvános vitától" - hangsúlyozta Perry Reisewitz, a Compass Communications ügyvezetője. A Web 2.0 világában a média és az olvasók nagyon sokszor már a jogerős ítélet előtt véleményt formálnak az egyes ügyekben és bűnösnek minősítik a résztvevőket. Nem véletlen, hogy a kommunikációs szakemberek körében egyre terjed az a megállapítás, miszerint az internet kockázatot jelent egy vállalkozás imázsára.
Reisewitz hozzátette: a helyzetet nehezíti, hogy az ügyészségek sokkal komolyabban veszik a kommunikációt, mint tíz évvel ezelőtt. Amit korábban egy bíró vagy ügyész csak úgy mellékesen közölt a média képviselőivel, azt ma már általában a hivatalok szóvivői jelentik be. Az Egyesült Államokban ez a gyakorlat teljesen elterjedt és professzionálissá vált, Európában azonban egyelőre még gyerekcipőben jár. A változás hátterében az áll, hogy napjainkban a jogi összecsapásokról sokkal jobban tudomást szerez a közvélemény, ez pedig elsősorban az internetnek köszönhető.
A közelmúltban számos példa említhető, amikor a multinacionális cégek kénytelenek voltak elviselni a sajtó támadásait és joggal tarthattak a felhasználók ellenszenvétől. Az egyik példa a Deutsche Telekom 2008 májusában kirobbant megfigyelési ügye. Ugyan az egykori vezetőknek nem kell vádemeléstől tartaniuk, de az eset óriási botrányt kavart, amely egyáltalán nem jött jól a DT-nek. A másik példa az Apple kontra Gizmodo ügy. Bár az Apple-nek kétségtelenül igaza lehetett ebben az esetben és joggal követelte vissza az iPhone 4 prototípusát a szakportáltól, azonban nem túl finoman kezelte az ügyet. Elég csak a Jason Chennél, a Gizmodo munkatársánál tartott házkutatására gondolni.
A harc élesedik, a cégek érthetően féltik a titkaikat és ezért akár vitatott módszereket is bevetnek azok védelmében. A másik oldal viszont a sajtó- és információszabadságra hivatkozik, joggal. Bár a vállalatok az esetek többségében nyernek, a győzelmük pirruszi és ezt megerősítette a szakember is. "Egy cégnek ugyan jogi értelemben véve igaza lehet, de a kemény fellépésével kockára teheti a hírnevét. A vitás kérdésekben párbeszédre van szükség. A jogászok a jogi helyzetet vizsgálják és megpróbálják a saját akaratukat keresztülvinni. A PR-részlegek ezzel szemben azt szeretnék kideríteni, hogyan reagálhat egy ügyre a nyilvánosság és miként befolyásolhatják az emberek véleményét" - szögezte le Perry Reisewitz.