Napjainkban szinte minden területen jelen vannak az IT-rendszerek, köztük a haditechnikában is. Mindez azonban komoly etikai kérdéseket vet fel. Ezek egyike, hogy egy tévesen beállított rakétáért felelősségre vonható-e egy programozó?

"A békének és az informatikának nagyon sok köze van egymáshoz. Elég csak arra gondolni, hogy a fegyveres erők számára napról - napra újabb és újabb olyan csúcstechnikájú fegyvereket fejlesztenek ki, amelyek már emberi beavatkozás nélkül végzik a dolgukat. Automatikus fegyverrendszerek, amelyeknél egy számítógép dönti el, hogy mikor lehet lőni egy célpontra és mikor nem. Ezt a technika teszi lehetővé. Azonban mindig meg kellene kérdezni, hogy amire a technika képes, az biztos, hogy mindig az emberek javát szolgálja? A jövőben ráadásul ezeket a rendszereket továbbfejlesztik, így képessé válnának az önálló tanulásra is. Sok programozó el van ragadtatva attól az ötlettől, hogy egy robot - a belé programozott intelligenciának köszönhetően - képes önmagát hatékonyabbá tenni. Ezzel azonban azonnal felvetődik egy etikai kérdés, méghozzá a felelősséggel kapcsolatban. Ki viseli a felelősséget azért, ha az a robot valakit megtámad? Ilyenkor sok informatikus nem vállalná a felelősséget."

"Erről a témáról már készült egy film, a címe Plug and Pray. Ebben néhány programozó azt ecseteli, hogy egy fejlesztő nem lehet felelős azért, ha egy robot önmagát továbbfejleszti, függetlenül attól, hogy az milyen hatással lehet a környezetre. Ez olyan, mint az embereknél, ahol ha a gyerekek felnőnek. a szülők már nem vonhatók felelősségre a 18 éven felüli gyermekük tetteiért. Vagyis ebből az következik, hogy ezeknek a robotoknak a bíróság előtt egy ügyvéd segítségével kellene megvédeniük magukat" - mutatott rá a problémára Sylvia Johnigk békeaktivista, aki maga is informatikus.


Ki a felelős a robotok cselekedeteiért?
A szakember rendszeresen ad tanácsokat IT-kérdésekben különböző cégeknek és az FIfF nevű német szervezet elnökségi tagja. Az FIif az 1980-as évek békemozgalmaiból alakult ki, tagjai az IT-világ etikai kérdéseivel foglalkoznak. "A Német Informatikai Társaság kidolgozott néhány irányelvet. Ezek alapján egy informatikus sem telepíthet megfigyelési, ellenőrzési technikákat anélkül, hogy erről ne tájékoztatná az érintetteket. Ezek azonban elsősorban párbeszédet kezdeményeznek, de minden szakembernek tisztában kell lennie a felelősségre vonatkozó dolgokkal. Az információkat ma teljesen másképp dolgozzuk fel, mint mondjuk 40 évvel ezelőtt. Szinte mindenkinek van egy okostelefonja vagy rendszeresen szörföl a világhálón. A technika befolyása alól senki sem vonhatja ki magát."

"A felelősség kérdése mellett természetesen meg kell vizsgálni az adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos kérdéseket is. Tisztázni kell, hogy az információkhoz való hozzáférés joga egy alapvető emberi jog-e vagy sem. Sajnos ez egyre gyakrabban elsikkad az óriáscégek és a politika érdekei között. E két tábor tagjai ugyanis ehelyett inkább olyan dolgokról tárgyalnak, hogy miként lehetne korlátozni, szabályozni vagy ellenőrizni az internetet. Én úgy gondolom, hogy a névtelen internetezés lehetősége megnöveli az igazság felszínre kerülésének esélyét. Egy informátor ugyanis félelem nélkül tárhatja a világ elé azokat a különböző visszaéléseket, amiket mások inkább szeretnének titokban tartani és elrejteni. A hatalom birtokosai és a cégek ezt természetesen veszélyesnek tartják, hiszen így elveszíthetik a hatalmuk egy részét és ezáltal csökken a befolyásuk is" - tette hozzá a szakember.

Sylvia Johnigk végül kitért a hackercsoportok tevékenységére, hiszen etikai szempontból erről is megoszlanak a vélemények. Szerinte arra a kérdésre, hogy etikus-e a különböző információkat megszerző, majd megjelentető hackercsoportok tevékenysége, nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni. Általánosságban pozitív a reakció akkor, ha egy ilyen akcióval egy barbár rezsim ellen tiltakoznak. De egy demokratikus államban is felszínre kerülhetnek olyan dolgok, amiket a hatalom birtokosai rejtegetni próbálnak. Azonban az adatok ellopása, majd az ebből való haszonszerzés soha nem igazolható etikai érvekkel.

A témában egyébként az elmúlt években több cikk is megjelent az oldalunkon, melyek a robotok harctereken való megjelenésének és egyre nagyobb szerepvállalásának a kérdésével foglalkoznak. Peter W. Singer amerikai politológus szerint például a harci robotok alkalmazása előre nem látható kockázatot hordoz magában, ráadásul etikai problémákat is felvet.