Berta Sándor
A kiberháború jelenti a legnagyobb fenyegetést Svájc számára
Az alpesi ország hadseregének parancsnoka katonai pályája előtt bankárnak tanult, majd később üzemgazdász lett és a Zürichi Egyetemre járt. A szakember alaposan átszervezné a svájci fegyveres erőket, hogy az megfeleljen a 21. század kihívásainak.
"A világ országai évente 1500 milliárd svájci frankot fordítanak védelmi célokra. Nem tudjuk, hogy mire lesz használva majd holnapután ez a katonai potenciál, nem zárhatunk ki egy Svájc elleni fegyveres konfliktust. Az nem fontos, hogy egy másik állam vagy egy csoport ellen kell-e küzdenünk, de az már igen, hogy mi ellen védekezzünk. Az egykori legnagyobb ellenségünk, a Vörös Hadsereg már nem létezik. Éppen ezért változott meg a hadseregünk, alkalmazkodtunk az új helyzethez. Kevés egységünk van, de azokat korszerű felszereléssel kell ellátnunk. A feladatunk nem változott: meg kell védenünk Svájcot és az embereket."
"De más világ van, már nincsenek szimmetrikus, vagyis két ország hadserege által vívott háborúk. Az utolsó ilyen az 1991-es első iraki háború volt. Ehelyett napjainkban aszimmetrikus konfliktusok vannak különböző szervezetekkel, terrorista és radikális csoportokkal" - jelentette ki interjújában az 54 éves André Blattmann, aki tavaly március elseje óta vezeti Svájc fegyveres erőit. A parancsnok szerint az új feladatokhoz harci célokra is használható robotrepülőgépekre van szükségük, ezek az UAV-k azonban természetesen alkalmasak polgári ellenőrzési feladatokra is. Emellett nem szabad megfeledkezniük az interneten vívott kiberháborúkról, melyeket nagyon komolyan kell venniük.
"Úgy vélem, jelenleg a számítógépes támadások fenyegetik Svájcot a leginkább. Ha valakinek sikerül megbénítania a kommunikációs és az áramhálózatunkat, akkor már nem beszélhetünk rendszereink bevetéséről. Ez a fenyegetés nagyon is valós, jól bizonyítja ezt, hogy tavaly ősszel sikeres kibertámadás érte a külügyminisztériumot. Ismeretlen személyek behatoltak a hivatal belső kommunikációs rendszerébe, ott valamilyen programot helyeztek el, majd adatokat hívtak le. Ez egy cégnél is veszélyes, hát még egy hadsereg esetében. Képzeljük el, mi történne, ha a fegyverrendszereink irányítókódjai jutnának illetéktelenek kezébe" - tette hozzá a szakember.
Blattmann végül leszögezte: mivel a háborúk megvívása egyre inkább az IT-specialisták dolga lesz, ezért is fontos, hogy Svájcnak olyan katonái vannak, akik már a fegyveres szolgálat előtt a munkahelyeiken jó kiképzést kapnak és elsajátítják a megfelelő ismereteket. Korábban a helyi bankoknál követelmény volt, hogy valakinek katonai múltja is legyen. Blattmann maga is egy olyan pénzintézetnél dolgozott, amelynek munkatársai közül korábban nagyon sokan szolgáltak katonaként.
"A világ országai évente 1500 milliárd svájci frankot fordítanak védelmi célokra. Nem tudjuk, hogy mire lesz használva majd holnapután ez a katonai potenciál, nem zárhatunk ki egy Svájc elleni fegyveres konfliktust. Az nem fontos, hogy egy másik állam vagy egy csoport ellen kell-e küzdenünk, de az már igen, hogy mi ellen védekezzünk. Az egykori legnagyobb ellenségünk, a Vörös Hadsereg már nem létezik. Éppen ezért változott meg a hadseregünk, alkalmazkodtunk az új helyzethez. Kevés egységünk van, de azokat korszerű felszereléssel kell ellátnunk. A feladatunk nem változott: meg kell védenünk Svájcot és az embereket."
"De más világ van, már nincsenek szimmetrikus, vagyis két ország hadserege által vívott háborúk. Az utolsó ilyen az 1991-es első iraki háború volt. Ehelyett napjainkban aszimmetrikus konfliktusok vannak különböző szervezetekkel, terrorista és radikális csoportokkal" - jelentette ki interjújában az 54 éves André Blattmann, aki tavaly március elseje óta vezeti Svájc fegyveres erőit. A parancsnok szerint az új feladatokhoz harci célokra is használható robotrepülőgépekre van szükségük, ezek az UAV-k azonban természetesen alkalmasak polgári ellenőrzési feladatokra is. Emellett nem szabad megfeledkezniük az interneten vívott kiberháborúkról, melyeket nagyon komolyan kell venniük.
"Úgy vélem, jelenleg a számítógépes támadások fenyegetik Svájcot a leginkább. Ha valakinek sikerül megbénítania a kommunikációs és az áramhálózatunkat, akkor már nem beszélhetünk rendszereink bevetéséről. Ez a fenyegetés nagyon is valós, jól bizonyítja ezt, hogy tavaly ősszel sikeres kibertámadás érte a külügyminisztériumot. Ismeretlen személyek behatoltak a hivatal belső kommunikációs rendszerébe, ott valamilyen programot helyeztek el, majd adatokat hívtak le. Ez egy cégnél is veszélyes, hát még egy hadsereg esetében. Képzeljük el, mi történne, ha a fegyverrendszereink irányítókódjai jutnának illetéktelenek kezébe" - tette hozzá a szakember.
Blattmann végül leszögezte: mivel a háborúk megvívása egyre inkább az IT-specialisták dolga lesz, ezért is fontos, hogy Svájcnak olyan katonái vannak, akik már a fegyveres szolgálat előtt a munkahelyeiken jó kiképzést kapnak és elsajátítják a megfelelő ismereteket. Korábban a helyi bankoknál követelmény volt, hogy valakinek katonai múltja is legyen. Blattmann maga is egy olyan pénzintézetnél dolgozott, amelynek munkatársai közül korábban nagyon sokan szolgáltak katonaként.
