A robotok meglehetősen sok területen használhatók, egyesek szerint azonban továbbra is utópia az intelligens robotok megjelenése, mivel az emberiség jelenleg még nem áll erre készen.

Az elmúlt esztendőkben a robotok már meghódították a Mars felszínét, vulkánkráterekbe jutottak el, s képesek akár a lépcsőkön is felmászni. Talán éppen ezért furcsa, hogy Frank Kirchner professzor, a Brémai Egyetem munkatársa egyáltalán nincs elragadtatva a mai modellektől. A szakember úgy véli, hogy az emberiség még nem elég érett az intelligens robotokra.

"Napjainkban már egyetlen négyzetcentiméter felületen is száz aprócska szenzort helyezhetünk el. Azonban közel sem egyszerű feladat az érzékelők által szállított adatok feldolgozása. A kamerarendszerek és a különböző alkatrészek miniatürizálása teljesen új lehetőségeket nyitnak azelőtt, hogy a robotok miként érzékelik a környezetüket és miként lépnek kapcsolatba vele. Ez az összetettség a következő években csak tovább fog mélyülni" - jelentette ki a Brémai Egyetem Mesterséges Intelligencia Kutatóközpontjában dolgozó szakértő.


A japánoknál alapvető az emberszerű dizájn
Frank Kirchner szerint az egy egészen más kérdés, hogy vajon mikor jelennek majd meg az első intelligens, emberi robotok. Úgy gondolja, hogy ezek addig biztosan nem viszik előre a társadalmat, amíg az emberiség nem áll készen a megjelenésükre. S úgy véli, jelenleg még nem állunk erre készen. A legizgalmasabb kérdés az emberi intelligencia lemodellezése kapcsán az, hogy az emberiség egyáltalán meg tudja-e emészteni azt a dolgot, hogy matematikai értelemben nem több kiszámíthatóan dolgozó automaták halmazánál. Ahhoz, hogy az emberi intelligenciát - az összes szociális vonatkozásával együtt - egy technikai rendszerbe ültethessük át, először létre kell hozni egy megfelelő matematikai képletet. Utóbbit viszont még senki sem dolgozta ki és kétli, hogy egyáltalán létezik-e egy ilyen képlet. Emellett a legnagyobb gondot a különböző kultúrák eltérő robotkutatásai jelentik.

"Japánt és az ázsiai régiót mindig is a szociális szempontok nyűgözték le. Ezt alátámasztja, hogy az elmúlt évek szinte összes emberszerű robotjának prototípusa ott készült el. A technológiához való hozzáférés kulturális és spirituális szempontból egyaránt más, mint Európában vagy az Egyesült Államokban. Ezért van az, hogy ha feltesszük a kérdést: lehet-e emberi robotokat alkalmazni a gyógyításban, akkor Japánban a válasz egyértelműen igen lesz, míg az európaiak ennél jóval szkeptikusabbak. Európai szemmel egy gépnek nincs lelke és átvitt értelemben nincs énje, hanem csak egy tárgy. Ha elpusztítják, akkor legfeljebb károkozás történik" - közölte a kutató.

Kirchner szerint az eltérések jól megfigyelhetők az európai és a japán robotkutatási programokban is. Európában sokkal inkább az kerül előtérbe, hogy a robot milyen funkciókkal rendelkezik, mintsem, hogy emberszerű-e a külseje vagy sem. A kontinensünkön az a szemlélet uralkodik, hogy a mocskos vagy veszélyes helyszínekre robotokat kell küldeni. Az Egyesült Államokban hasonló álláspontot képviselnek a tudósok, sőt, ott bizonyos szempontból még gátlástalanabbak a szakemberek. Ezt bizonyítja, hogy a tengerentúlon gyakran használják a robotokat katonai célokra.