Berta Sándor

Etikai problémákat okozhat a harci robotok alkalmazása

Ahogy egykor az atombomba, úgy napjainkban a robotok változtatják meg a hadviselést. Peter W. Singer amerikai politológus szerint a harci robotok alkalmazása előre nem látható kockázatot hordoz magában, ráadásul etikai problémákat is felvet.

Az 1974-ben született Peter W. Singer a Brookings Intézet munkatársa és az Egyesült Államok egyik legbefolyásosabb politológusa. 2008-ban Barack Obamának adott tanácsokat és ő volt az első tudós, aki a gyerekkatonákkal és a privát katonai alakulatokkal, például a Blackwater céggel foglalkozott. A Wired for War című könyvében azt vizsgálta, hogy milyen következményekkel járhat a politikára és a társadalomra nézve, ha harci robotokat vetnek be a jövő konfliktusaiban.

"Néhány katonai vezető arról álmodik, hogy a jövőben a harctereken nem kell embereket bevetni, hanem minden feladatot átvesznek a számítógépek. Azonban csak nagyon ritkán fordul elő, hogy egy találmány teljesen megváltoztassa a játékszabályokat. Példaként csupán a nyomtatás, a lőpor, a gőzgép, a számítógép és az atombomba említhető. Ezek a technikák viszont nem a háborúkat fejezték be, hanem gyökeresen megváltoztatták a politikát és a társadalmat. Ráadásul olyan etikai és morális kérdések feltevésére késztetnek bennünket, amelyekre előtte nem is gondoltunk."

"Az atombomba például teljesen más háborúhoz vezetett. Két szuperhatalom állt egymással szemben, de csak helyi konfliktusok alakultak ki, például Latin-Amerikában, Vietnamban, Afganisztánban és Kubában. Emellett tudományos, gazdasági és kereskedelmi összetűzésekre is sor került. Az atombomba nélkül biztosan nem lett volna űrverseny és az űrhajózás miatt a technika sem fejlődött volna ilyen mértékben. Az űrhajózás nélkül nem lenne ma például GPS, de mobiltelefonok sem. Az energiaitalokat is az űrhajósok számára fejlesztették ki, nem pedig azért, hogy az átlagemberek sokáig aktívak maradhassanak. Vagyis az űrhajózás alapvetően megváltoztatta az életünket" - nyilatkozta Peter W. Singer.

A politológus úgy vélte: a harci robotok kapcsán most ugyanolyan fordulópont előtt állunk, mint az 1970-es években az atombomba esetében. A katonaság azért érdeklődik a harci robotok iránt, mert alkalmasak a monoton, piszkos és veszélyes feladatok végrehajtására. Hiszen ki lenne képes 40 órán keresztül folyamatosan megfigyelni egy unalmas sivatagi területet vagy túlélni egy tomboló homokvihart, esetleg egy vegyi támadást?

Persze a tudósokban számos kérdés merül fel: kitől fogadhatok el pénzeket a kutatásaimhoz? Erkölcsileg elfogadható, ha a hadsereg támogat? Etikailag korrekt harci robotot építeni és ki vásárolhat meg egy ilyen eszközt: bármely ember vagy csak állami szervezetek? Ha valami rosszul sül el, ki lesz a felelős: a fejlesztő vagy a robotrepülőgépet egy civilekkel teli házba irányító pilóta? Csupa megválaszolatlan kérdés. Ehhez adódik meg, hogy éppúgy, mint a negyvenes években, most is tisztázatlan a jogi helyzet.


Egy amerikai katonai vezető kiemelte a politológusnak: egy robotot küldhet olyan küldetésre, amelyben egy katona meghalna, de így nem kell később búcsúlevelet írnia. Singer ezzel szemben amellett érvelt, hogy teljesen be kellene tiltani az emberek által nem irányított, önállóan tevékenykedő harci robotokat. Jelenleg egyébként az Egyesült Államok és Németország mellett 41 állam dolgozik harci robot járműveken. Köztük van Izrael, Irán, Oroszország, Svédország és Dél-Korea. De a Hezbollahot is érdeklik a robotok. Az USA-ban már több harci robotrepülőgép-vezetőt képeznek ki, mint hagyományos pilótát.

"Ugyan folyik erről a kérdésről a vita a fegyveres erőkön belül is, de figyelembe kell vennünk, hogy ez a technika nagyon gyorsan változik, ezáltal nagyon nehéz lépést tartani vele. Kicsit olyan ez, mint az iPod esetében. A zeneipari cégek mindegyike tudta, hogy ez a termék megváltoztatja majd az életüket, de egyikük sem tudta, hogy miként készüljenek fel erre a dologra. A harci robotok más változásokat is hozhatnak. Egyre alacsonyabbak lehetnek a háborúkat gátló akadályok."


"Napjainkban szinte az összes nyugati demokratikus országban ismeretlen a hadkötelezettség. Az Amerikai Kongresszus utoljára 1941-ben üzent hadat hivatalosan. A társadalom nem gondolkozik el a következményeken és nem fizetünk hadi adókat sem. S most akkor ehhez vegyük hozzá, hogy a kezünkben van egy olyan technika, amelynek a segítségével teljesen átszakíthatjuk a gátakat. Erre legjobb példa az USA harmadik háborúja, hiszen nem csak Irakban és Afganisztánban harcolunk jelenleg, hanem Pakisztánban is, ahol eddig több mint 135 bevetést hajtottak végre harci robotrepülőgépekkel. Ez háromszor több, mint amennyit Koszovóban végrehajtottak."

"Senkinek sem kell aggódnia a Kongresszus vagy az ENSZ miatt, hiszen egyetlen katonát sem veszítünk. Az akciókat nem is a katonaság, hanem a CIA hajtja végre. Az ellenség ezt úgy kommentálja: az izraeliek és az amerikaiak már gyávák, mert félnek katonákat küldeni ellenünk és nem harcolnak igazi férfiként. A tanulság, hogy a csúcstechnikájú háborúk esetében sem szabad megfeledkezni az emberi tényezőkről" - hangsúlyozta végül Peter W. Singer.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Julius Caesar #58
    Ha nem halnak meg emberek a háborúban, az már nem háború lesz. Akkor már döntsék el sztárkráft kettőben, ki a jobb. Olcsóbb és nem kell anyyit költeni.


    Persze megint más stratégia, ha megsemmisíted a másik ország robot seregét, és így kényszeríted őket megadásra. (Hiszen ki venné fel a robotsereg munkáját, és vinné vásárra a bőrét?).
  • Balumann #57
    Részben igazad van, de abban nem értek egyet teljesen, hogy annyira különböznének "hardverben". Nagyobbrészt attól függ, hogy hogyan fejlődik az agy, leginkább még kicsi korban. De, vannak módszerek amikkel ezek - pl. amiket te is felsoroltál, nagyon erősen fejleszthetők, ilyen módszer például az agykontroll, és 100%-ig cáfolja azt, hogy az eltérő képességek már örököltek lennének! Kommunikációban, koncentrálóképességben, vizualizálásban, memóriában és minden kategóriában erőteljesen fel tudják fejleszteni az agyat, akármilyen gyenge volt valamiben, és ezt nem csak könyvből tudom, hanem ismerősöm által is.
  • FtranX #56
    Igen, a kulonbsegeket egyeni anatomiai elteresek okozhatjak. Pl. egy regio lehet nagyobb/kisebb, szokatlan osszekottetesei lehetnek mas regiokkal. Einstein agyanal is talaltak ilyet. Az viszont szinte teny, hogy az egesz agykereg ugyan azt csinalja.

    Nem az altalanos algoritmus tesz minket emberre. Egy azt implementalo AI-ban semmi emberit nem latnank.

    Azt valoszinusitik, hogy az elso ilyen gepek teljesen hetkoznapi felhasznalasuak lesznek. Peldaul olyan autok, amelyek megertik a forgalmat vagy olyan kamera-rendszerek amelyek ele nem kell emberi megfigyelo.
  • NEXUS6 #55
    Csak kiegészítve nem vitatkozva amit írsz, csak hozzá tenném, hogy az intelligencia azért igen is elég specializált és jelentős egyéni különbségek vannak. Értsd ez alatt, hogy az egyik ember tud térben, térkép után tájékozódni, de nem tud megtanulni fejben számolni, vagy hatékonyan másokkal kommunikálni, kapcsolatot teremteni. KB 7 nagy csoportra oszthatók az agy ilyen képességei, 7 fajta intelligenciánk van. Ezek olyan különbségeken alapulnak, amelyek a hardverben gyökereznek. PL az ember anyanyelvének elsajátítása is ilyen. Az érzékeny időszak után már senki nem tud anyanyelvi szinten nyelveket tanulni.

    Tartok tőle, hogy nincs általános algoritmus.
    Illetve ez önmagában még mindig nem ad egy emberszerű viselkedést. Hiszen az emberek jelentős része sem viselkedik "ember szerűen", ma ezeket betegnek gondoljuk, pedig csak másképp működik az agyuk, másképp működnek bennük ezek az előre meghatározott hard-wired kapcsolatok.
  • bippo #54
    Jó volt ezt olvasni.Ilyenkor döbben rá az ember, hogy azért rohadtul jól össze vagyunk rakva.
  • Zombee #53
    Kíváncsi vagyok, pl Vietnámban is ezt mondtad volna-e, amikor zuhog az eső, párás 40 fok van, és a maréknyi szakaszod túlélőit épp halomra lövik a sárgák :). Legjobb barátod bekap egy sorozatot egy AK47-ből felsőtestre, és öledbe hullanak a belei, ezt éld át haver :). Lehet hogy sok suhanc gondolja úgy, ahogy te, de szerintem jó részük hamar meggondolja magát:). A többi meg eleve úgy megy bárhova, hogy reméli, csak vizet kell hordania. Bár aközben is ki lehet fingani.
  • FtranX #52
    "Az embernél mindkettő megvan, de nem tudjuk milyen viszonyban vannak egymással."

    Azt lehet tudni, hogy magasabb szintu agyi folyamatok mind az agy kulso retegeben, a neocortexben jonnek letre. Ezert feltetelezik, hogy itt kell keresni az intelligencia kulcsat.

    "Persze lehet jó kis logikákat építgetni, de azért az intelligencia azt jelenti, hogy olyan problémákat tud megoldani a szerkezet, amivel sem az, sem pedig az alkotója még nem találkozott, nem találkozhatott előtte."

    Pont az lenyeg, hogy az alkotok nem mondtak meg, hogy mi lesz a feladat. A szoftver a tanulasi fazisban sajat maga talalja meg a bemenetere erkezo mintak (kepek) kozotti osszefuggeseket. Aztan lehet tole "kerdezni".

    Az emberi agy is ezt csinalja. Nehany kezdeti parametert leszamitva mindent onmagatol tanul meg. Modellt alkot a vilagrol, amit a fejlodese soran folyamatosan kiegeszit es pontosit, kozben pedig egyre magasabb szintu osszefuggeseket ismer fel. Ezaltal egyre pontosabb joslatokat tud adni a vilagra vonatkozoan.

    "Persze az emberi intelligencia sem olyan általános, mint azt régebben gondoltuk, pár nagy területre terjed ki, és egyénektől függ, hogy ezeken a területeken mit tudnak produkálni."

    Az intelligencia altalanos, csak regen rosszul definialtak. Azt gondoltak, hogy valami akkor intelligens, ha ugy viselkedik. 100 eve biztosan intelligensnek gondoltak volna valamit, ami nagyon gyorsan tud szamolni. Aztan kiderult, hogy azt egy buta gep is tudja. Ugyan igy 50 eve egy sakkvilagbajnokot megvero gepnel hatalmas intelligenciat felteteleztek volna...
    Az intelligencia a megertes kepessege. A megertes pedig egyenlo a belso modellalkotassal. Ha erted egy rendszer mukodeset, akkor joslatokat tudsz tenni annak mukodesere. A sakkozo szamitogep csak utasitasokat hajt vegre magatol keptelen barmilyen osszefugesre rajonni.

    Az agykereg azert kepes a vilagot hatekonyan modellezni, mert a vilaghoz hasonloan hierarchikus felepitesu. A neokortikus allomanynal jol megfigyelhetok ezek a retegek. Egyszerusitve, egy reteget idegsejt "oszlopok" alkotnak, amelyek kimenete a felsobb reteg egy oszlopanak a bemenete. Egy felsobb szinten levo oszlophoz tobb also tartozik. Egy retegen beluli oszlopok egymassal nem kommunikalnak, csak a felettuk es az alattuk levovel. A legalso reteg bemenete maga az erzekszerv. A retegek mintakat keresnek a bemeneti jelukben majd a felismert mintakat "cimkekkel" reprezentalva tovabb kuldik a felsobb retegnek, amely mar a cimekekben keresi a mintakat es igy tovabb. Peldaul a latokereg also szintjei az egyszeru formakat, vonalakat, szineket, ismerik fel, magasabb szintjei az alakzatokat, a felso szintjei pedig a mar a targyakat, embereket.
    A cimkeket mas neven invarians reprezentacioknak nevezik. A targyak, fogalmak elnevezesei ugyan ilyen reprezentaciok, amelyek egy-egy felso szintu reprezantaciora mutatnak es nem szuksegesek maganak a reprezentacionak a letrejottehez. Egy kutya nem nevez el semmit, megis kepes megkulonboztetni kulonbozo embereket, targyakat.

    Azt lehet meg tudni, hogy a kulonbozo funkciokat (pl. latas, hallas) ellato kozpontok kozott nincs lenyegi kulonbseg. Ebbol ket dolog kovetkezik:
    1. Egy adott terulet feladata nem elore elrendelt, azt pusztan a "bekotott" jel hatarozza meg. (ezt amugy egerkiserletekkel sikerult igazolni). Akar egy radart is kothetnenk valakinek a fejebe az agya megtanulna vele latni.

    2. Az neocortex rendelkezik egy olyan univerzalis algoritmussal, amely nagyon sokfele problema megoldasara alkalmazhato hatekonyan. Olyan problemakra, melyekre a hagyomanyos algoritmusok nehezen vagy egyaltalan nem kepesek.

    Ezt az algoritmust kell visszafejteni es kombinalni megfelelo szamitasi teljesitmennyel es mar kesz is van az AI. :D

    Ebben reszletesen le van irva az egesz elmelet es hogy hogy van atultetve szamitogepre.
    http://www.numenta.com/for-developers/education/DileepThesis.pdf
  • NEXUS6 #51
    Egy szinten korrekt amit írsz, csak mondom, ezek a robotok jelenleg sem a gyalogos baka kiváltását szolgálják, hanem olyan fegyverekét, ahol már most is behozhatatlan az előnyük a fejlett országoknak.

    Ahhoz, hogy ma valaki ecceri lövészkatonaként missziót vállaljon Irakban, Afganisztánban bizony szükséges egy hatalmas adag kalandvágy, egyfajta deviencia, vagy szinte ember feletti elhivatottság. Az ő helyzetükön ez a szájber hadviselés semmit sem fog változtatni.
  • Youri #50
    Hello, hát ezzel nem értek egyet. Az a katona aki az életét akarja kockáztatni bármi áron, inkább pszichológiai eset és jóval több emberi életet kockáztat ezáltal, tehát a seregbe sem való. A katonaság nem játszótér, ahol pufogtatni kell és "átélni" dolgokat. A legtöbb katona inkább örül annak, hogy nem kell neki a darálóba mennie. Nem azért lesz valakiből katona, hogy jól szórakozzon, ez tévhit :D
  • NEXUS6 #49
    Azt hogy jogos.

    Egy országot nem lehet robotokkal megszállni, csak gyalogos bakákkal. Mert mi fog történni? Pl az utcán rohangáló srácokat azzal bízzák meg, hogy ne csináljanak mást csak borogassák fel ezeket a kis hernyótalpas játéktankokat, ha esetleg azzal akarnának járőrözni is.

    Aszimmetrikus hadviselés esetén is kb. 10X akkora létszámú reguláris haderőt (konkrétan bakát) kell állomásoztatni adott országban, a fegyveres felkelőkkel szemben.

    A fegyveres felkelők most sem tudják lelőni már az F-16-osokat, helikoptereket sem. Az esetleges jelenleg sem túl komoly veszteségek robotrepcsikkel történő minimalizálása esetén sem lennének képesek a fejlettebb államok az ilyen asszimetrikus háborúk megnyerésére, max annyi történne, hogy ezt a szarakodást évtizedekig tudnák folytatni, anélkül, hogy a hazai civil lakosságnak elege lenne a töketlenkedésből.