Milyen kölcsönhatásra vagyunk képesek egy robottal, és más-e ez a kölcsönhatás akkor, ha a robot úgy néz ki, mint egy ember? Ez csupán két kérdés azok közül, amelyekre Henrik Scharfe dán pszichológus szerint meg kell találnunk a választ.



A professzornak az Aalborgi Egyetemen működő részlege büszke tulajdonosa Geminoid DK-nak, annak a robotnak, amely elképesztő módon hasonlít magára a tudósra. "Egy kicsit olyan, mint egy science-fiction, csak éppen hiányzik belőle a fikció" - jegyezte meg a pszichológus az övével azonos öltönyt és inget viselő, azonos hajú másolat mellett ülve. Ez már a harmadik robot a Geminoid sorozatból, amelyet Isiguro Hirosi, az Oszakai Egyetem professzora és az általa vezetett csoport tervezett a Narában működő Nemzetközi Fejlett Telekommunikációs Kutatóintézetben (ATR).


"Egy ilyen drámai vagy szélsőséges hatású dolog valóban elgondolkodtatja az embert azon, hogy milyen szerepet játszik mindennapi életében a technológia" - fejtette ki Scharfe. Szerinte jobban meg kell értenünk az ember és robot közötti kölcsönhatást, és az ultrarealista robotok segíthetnek bennünket a tanulásban. "Képzelje el, hogy bemegy egy étterembe, ahol a pincér robot, és az veszi fel a rendelését. Megesik, hogy az ember nem akar pincérrel találkozni, a robot pedig tökéletesen el tudja végezni a munkát" - hozott fel egy példát. Hangsúlyozta azt is, hogy egyre nagyobb mértékben ki vagyunk téve a legkülönbözőbb területeken zajló automatizálásnak, és jó lenne tudni, hogy meddig vagyunk hajlandók elmenne.


"Vegyünk egy óvodát, ahol van egy robot, és az újból és újból és újból elmondja ugyanazokat a meséket. Az emberek általában ellenzik ezt az ötletet, én pedig mindig megkérdezem tőlük, hogy elégedettek-e a tévéjükkel vagy a DVD-lejátszójukkal, amely ugyanazt a dolgot ismétli, és a többség igennel válaszol. Akkor pedig mondja meg, hol itt a különbség" - magyarázta.

Kísérletek bizonyítják, hogy érzelmi szinten is kapcsolatba tudunk kerülni robotokkal. Japánban egy Paro nevű, bébifókát formázó robot gyógyító hatásúnak bizonyult, javította néhány idős ember érzelmi életét. Vagyis a robot formája hatással van a kommunikációra, az ember és robot viszonyára - a kérdés most már csak az, ha egy kedves, dédelgetni való bébifóka elfogadható, akkor miért idegenkedünk egy embernek látszó robottól? A dán professzor felidézte az első ATM-ek, pénzkiadó automaták megjelenését, és utalt arra, hogy a legtöbb ember idegenkedett tőlük. "Néha be akarok menni a bankba, hogy beszélgessek az alkalmazottakkal, máskor viszont tökéletesen elegendő az utcai ATM. És ugyanúgy elegendő a robotpincér az étteremben, vagy a robotrecepciós, netán a mesemondó robot az óvodában" - adott hangot véleményének.


Geminoid DK sűrített levegővel, hangtalanul működik; a törzse, a feje, rajta a szemek, a száj és az arcizmok úgy mozognak, hogy pontosan utánozzák a webkamera előtt helyet foglaló tudós mozgását. A robotot a nyáron elhelyezik egy üzletben úgy, hogy arról a gyanútlan vásárlók nem tudnak majd. Scharfe a háttérben marad, megválaszolja a robotnak feltett kérdéseket, és figyeli az eredményt. Azt mondja, már gondolkodnak egy olyan kísérleten, amelyben Geminoid DK kirabol egy alkalmazottat, hogy lássák, milyen reakciót vált ki, ha robotot használnak ilyen feladatra. Hogy mi lesz még, nem tudni, de egy tény - ha a professzor végigmegy a folyosón, kollégái összesúgnak a háta mögött, és megkérdezik egymástól: "Ez biztosan ő?"