MTI

Harmadik verziónál tart az emberi robot-hasonmás

Milyen kölcsönhatásra vagyunk képesek egy robottal, és más-e ez a kölcsönhatás akkor, ha a robot úgy néz ki, mint egy ember? Ez csupán két kérdés azok közül, amelyekre Henrik Scharfe dán pszichológus szerint meg kell találnunk a választ.



A professzornak az Aalborgi Egyetemen működő részlege büszke tulajdonosa Geminoid DK-nak, annak a robotnak, amely elképesztő módon hasonlít magára a tudósra. "Egy kicsit olyan, mint egy science-fiction, csak éppen hiányzik belőle a fikció" - jegyezte meg a pszichológus az övével azonos öltönyt és inget viselő, azonos hajú másolat mellett ülve. Ez már a harmadik robot a Geminoid sorozatból, amelyet Isiguro Hirosi, az Oszakai Egyetem professzora és az általa vezetett csoport tervezett a Narában működő Nemzetközi Fejlett Telekommunikációs Kutatóintézetben (ATR).


"Egy ilyen drámai vagy szélsőséges hatású dolog valóban elgondolkodtatja az embert azon, hogy milyen szerepet játszik mindennapi életében a technológia" - fejtette ki Scharfe. Szerinte jobban meg kell értenünk az ember és robot közötti kölcsönhatást, és az ultrarealista robotok segíthetnek bennünket a tanulásban. "Képzelje el, hogy bemegy egy étterembe, ahol a pincér robot, és az veszi fel a rendelését. Megesik, hogy az ember nem akar pincérrel találkozni, a robot pedig tökéletesen el tudja végezni a munkát" - hozott fel egy példát. Hangsúlyozta azt is, hogy egyre nagyobb mértékben ki vagyunk téve a legkülönbözőbb területeken zajló automatizálásnak, és jó lenne tudni, hogy meddig vagyunk hajlandók elmenne.


"Vegyünk egy óvodát, ahol van egy robot, és az újból és újból és újból elmondja ugyanazokat a meséket. Az emberek általában ellenzik ezt az ötletet, én pedig mindig megkérdezem tőlük, hogy elégedettek-e a tévéjükkel vagy a DVD-lejátszójukkal, amely ugyanazt a dolgot ismétli, és a többség igennel válaszol. Akkor pedig mondja meg, hol itt a különbség" - magyarázta.

Kísérletek bizonyítják, hogy érzelmi szinten is kapcsolatba tudunk kerülni robotokkal. Japánban egy Paro nevű, bébifókát formázó robot gyógyító hatásúnak bizonyult, javította néhány idős ember érzelmi életét. Vagyis a robot formája hatással van a kommunikációra, az ember és robot viszonyára - a kérdés most már csak az, ha egy kedves, dédelgetni való bébifóka elfogadható, akkor miért idegenkedünk egy embernek látszó robottól? A dán professzor felidézte az első ATM-ek, pénzkiadó automaták megjelenését, és utalt arra, hogy a legtöbb ember idegenkedett tőlük. "Néha be akarok menni a bankba, hogy beszélgessek az alkalmazottakkal, máskor viszont tökéletesen elegendő az utcai ATM. És ugyanúgy elegendő a robotpincér az étteremben, vagy a robotrecepciós, netán a mesemondó robot az óvodában" - adott hangot véleményének.


Geminoid DK sűrített levegővel, hangtalanul működik; a törzse, a feje, rajta a szemek, a száj és az arcizmok úgy mozognak, hogy pontosan utánozzák a webkamera előtt helyet foglaló tudós mozgását. A robotot a nyáron elhelyezik egy üzletben úgy, hogy arról a gyanútlan vásárlók nem tudnak majd. Scharfe a háttérben marad, megválaszolja a robotnak feltett kérdéseket, és figyeli az eredményt. Azt mondja, már gondolkodnak egy olyan kísérleten, amelyben Geminoid DK kirabol egy alkalmazottat, hogy lássák, milyen reakciót vált ki, ha robotot használnak ilyen feladatra. Hogy mi lesz még, nem tudni, de egy tény - ha a professzor végigmegy a folyosón, kollégái összesúgnak a háta mögött, és megkérdezik egymástól: "Ez biztosan ő?"

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • defiant9 #29
    Egyébként mi is jópárszor pofára esünk mire megtanultunk járni. A nagy különbség hogy mi minden egyes esésből tanulunk, ez az amit nem nagyon tudunk lemásolni a szoftvereinkkel.
  • defiant9 #28
    És ugyanúgy nem sikerült egy csótány intelligenciáját elérnünk, akinek zéró kihívás felmenni a lépcsőn. Ég és föld egy kamerán keresztül vett képet értelmezni ahhoz képest amikor maga a világ is le van programozva. Az emberi agyban 1000 trillió szinaptikus kapcsolat van amik masszívan párhuzamosan működnek, a legkorszerűbb GPU is fényévekre van ettől.
  • zola2000 #27
    mondjuk az a videó 2006os, azóta eltelt 5 év...
  • zola2000 #26
    Azért az is érdekes, hogy vannak ezek a videojátékok, ahol teljes világok futnak a számítógépben, a valóságban meg nem tud egy robot felmenni egy lépcsőn...
  • defiant9 #25
    Nekem realista életképem van. A technológiánk már most adott (a mobil energiaforrást leszámítva) hogy emberforma robotot építsünk, mégsincs sehol ilyen. A szoftvert nem tudjuk megírni (a gőzgép nem próbálta kiváltani az emberi agyat), illetve a hardvert sem tudjuk gazdaságosan legyártani/üzemeltetni.
    Kb. itt tartunk: http://www.youtube.com/watch?v=VTlV0Y5yAww
    Pincér robot... :)
  • kisemlős #24
    Elég sötét életképed lehet... Kezdeti időkben bizonyára nem egyedül alkalmazzák őket, hanem segítenek az embernek.
    A képességeik messze magasabbak a egy embernél. Az általad felsorolt szakmák mindegyikében lehet őket használni.
    Ha visszaolvasol a gőzgép elterjedése körüli időszakról, épp ugyanilyen nehezen akarták befogadni... mert nem isten teremtménye! És az az átkozott mozdony, amit hajt! Halálos! Mert 40 km/h feletti sebességet az ember nem élheti túl!
    Ez meg megöli az ovisokat!!
  • defiant9 #23
    Mondjatok konkrét munkahelyet amit egy ilyen ember-forma robot ki fog váltani. Az óvónő aki nem veszi észre hogy fulladozik a gyerek igazándiból egy kazettás magnó funkcióot tudja, vagy az éttermi pincér aki alap dolgokra sem képes kb. étellift szintje nem fog menni. Tömegtermeléshez olyan funkció kell amit tömegesen használnak, gyakorlatilag univerzális robot kell nem célgép. Tehát szinte bármilyen nem szellemi munakehly ami eszünkbe jut arra jónak kell lennie: fodrász, árúfeltöltő, sofőr, rendőr, közetületi alkalamzott, építőipari munkás. A valóság az hogy a jól automatizálható munkáknál ahol kell némi kézügyesség, de már régen ki tudnénk váltani ipari robottal, ott is az olcsó pár jüanért dolgozó emberi munkaerő a befutó. Emberi kíváncsiság: kipróbálja 1x, látja hogy suta, röhög rajta, meg a vicces árakon ami a robot miatt megemeli a szolgáltatás árát és visszatér a konkurenciához. Csőposta/távirat volt régen ma már marginális az elterjedtsége.
  • kisemlős #22
    Vitába szállnék, nézd a gazdasági oldalát:
    A robot után nincs munkabér, járulék, a robot nem beteg, nem megy el szülni, nem részeg, nem lop.
    Az első darabok bizonyára méregdrágák lesznek, de mihelyst beindul a sorozatgyártásuk, hosszú távon kifizetődök lesznek, s leváltják az embert.
    Másrészről ott az emberi kíváncsiság, inkább mennek be robotos étterembe, mint hagyományosba, mert kíváncsiak a robotra… Nem tudom, dívik-e még Amerikában, hogy a bank oldalán lévő nyílásba beírod mennyi pénzt szeretnél kivenni, beteszed egy kapszulába, amit beteszel a gépbe, az ügyintéző megtölti pénzzel és visszaküldi neked, nincs személyes kontakt, s az emberek élvezik, mert új…
    Így volt ez anno a gőzgéppel is!
  • zola2000 #21
    igen, ma még ez van, de most már belegondolni is érdekes mi lesz 10-20 év múlva, hány emberi munkahelyet fognak kiváltani intelligens gépekkel (mondjuk elég ha majd a gyártósori összeszerelő munkásokat, már az is nagy világméretű probléma lehet).
  • defiant9 #20
    Ez nem pincér funkció hanem kb. önkiszolgáló étterem szintje, ilyen ma is van. A pincéres hely hozzáadott értéke hogy intelligensen és interaktívan kommunikál a vendéggel, hatékonyan dolgozik. Különben még a Meki pultost sem tudnák kiváltani ilyennel. Egyszerű(bár lassú) lenne egy érintőképernyőt tenni a vendégek elé hogy még a beszédfelismeréssel se kelljen bajlódni(belebukna), de még azt sem tudná a robot emberi idő alatt megcsinálni hogy zacskóba/tálcára pakol lehúzza a smart kártyát, pénzt/kajajegyet fogad, visszaad, javasol még valamit, kezeli hogy épp várni kell, de addig már a köv. vendéget intézni. Olcsó és hatékony a humán Meki dolgozó.