Informatika és tudomány

Alex

Megverte az embereket kvízjátékban az IBM számítógépe

Amerika legnépszerűbb vetélkedőjében mérte össze tudását ember és gép. Watson, az IBM szuperszámítógépe három menetben legyőzte emberi ellenfeleit a Jeopardy! különkiadásában.

Az IBM Watson nevű szuperszámítógépe győzött Amerika legnépszerűbb szellemi vetélkedőjének (Jeopardy!) legjobbjai ellen. Az esti főműsoridőben három részben leadott vetélkedő első fordulóján még úgy tűnt, hogy Brad Rutter, aki a játék történelmében az eddigi legnagyobb díjat vihette haza, és Ken Jennings, aki 2004 és 2005 között sorban 74 játékot nyert, eséllyel indulhat az egyszerre 2208 processzort működtető szuperszámítógép ellen. A hétfői adás végén Rutter és Watson még egyformán 5000 dollárnál (1 millió forintnál) tartott. A további két fordulóban azonban a Watson zavarba ejtő baklövései ellenére is bebizonyosodott, hogy az emberi elme esélytelen a négy éven át tartó programozói munka ellen.


A játék első kérdése rögtön közel kanyarodott a magyar vonatkozásokhoz, hiszen az "EU" kategórián belül 2010 kulturális fővárosai közül Isztambult firtatta. Watson remekelt a nyelvtörténetben, irodalomban és az aktualitásokban, de emberi ellenfeleinél kevésbé volt otthon a filmet is rendező színészek világában, s nem Szlovéniát, hanem Szerbiát vélte az EU tagjának. A számítógép számára különösen komoly kihívást jelentő szólások és földrajzi becenevek között is tartotta magát, s a játék második felében egy hosszú, kibillenthetetlen válaszsorozattal bebiztosította győzelmét.

Watson fölényes előnye ellenére az is kiderült, hogy a tíz szerverszekrény-méretű számítógépnek humora még nincsen, és néha a szavak másodlagos jelentésével sem tud mindig megbirkózni. A szakemberek azonban így is áttörésként értékelik a gép teljesítményét, mert bizonyította, hogy képes úgy megérteni az emberek beszélgetését, hogy közben a kérdésekre a legvalószínűbb válaszokat adja. Az IBM szakemberei az irodalmi idézetek és tudományos formulák mellett olyan adatokkal is feltöltötték Watsont, mint a pápák uralkodásának kronológiája, vagy az Oscar-díjas színésznők listája.


Utolsó válaszában Ken Jennings játékosan kalapot is emelt a győztes masina, és a "számítógépek uralma" előtt. Watson szerény villódzással fogadta a sikert. A három fordulóban Watson összesen 77 413 dollárt nyert, míg Jennings 24 ezer, Rutter pedig 21 600 dollárral fejezte be a történelmi játékot. Az IBM a nyeremény 100 százalékát, a másik két versenyző a megnyert összeg felét előre felajánlotta alapítványok, illetve segélyszervezetek részére.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • kukacos #64
    "kb ua erőforrásigénnyel meg lehet csinálni"

    Nem érted. Egyáltalán nem biztos, hogy az agy minden funkciójához a neurális rendszerek a legalkalmasabbak. A természet nem tud áramköri elemeket növeszteni.

    "Az agy meg érdekes módon szinte csak annyi hőt termel, ami a működéséhez kell!"

    Minden számítógép pontosan annyi hőt termel, ami a működéséhez kell. Sőt, a hűtőgépem is. Kvantumcsoda?

    "Szal kb 99%-os hatásfokú, de inkább 100%."

    Ennek a mondatnak semmi értelme.

    "Ha az agy azon elvek szerint működne, mint bármelyik jelenleg használt gépünk akkor úgy kéne sugároznia mint a NAP legközepe!"

    Ez egyszerűen hülyeség. Melyik ufómagazinban olvastál ilyet? Egyáltalán, mit jelent az a kifejezés, hogy "bármelyik jelenleg használt gépünk"? Egy faék vagy egy csavarhúzó mennyi hőt bocsát ki?

    "Na ezt mondd meg, hogy milyen ismert fizikai folyamat szerint van mégsem így?"

    ??? Milyen ismert fizikai folyamat szerint lenne így?

    Összeolvastál valamit valahol erről az egészről. A helyzet a következő: az agy információfeldolgozó egységei alacsony energiakibocsátásúak, de rendkívül lassúak, és nagyon sok van belőlük. A jelenlegi számítógépek magas energiakibocsátású egységekre épülnek, viszont rendkívül gyorsak, és nincs sok belőlük. Egy idegsejt tíz-száz Hz-zel nyomul, egy tranzisztor meg százmilliószor gyorsabb.

    Ez a design a számítógépet alkotó mérnökök tudatos döntése volt, nem valamiféle hű de titokzatos trükk. Egyszerűen eddig nem erőltettük a párhuzamosítást, mert nem volt rá szükség, a szekvenciális teljesítmény is extrém mértékben növelhető volt. Most, hogy nagyjából megvan az a hardver, amin túl a szekvenciális teljesítmény csak drágán növelhető, így a teljesítménynövekedés a párhuzamosítás irányába fordul.

    Ha tetszik, az elmúlt negyven év arról szólt, hogy megcsináltuk a sejt legjobb mesterséges alternatíváját. Most agyat kéne belőle csinálni.

    "Akkor mit kezdünk azzal a kijelentéssel, hogy az embernek kb nyolc rétege van"

    Én mondjuk vigyorgok...

    "minden érék, ami az emberiséget évezredek óta mozgatja a jövőbe helyeződik"

    Jól értem, azt javaslod, hogy akkor higgyünk annak a sarlatánnak, aki holnapra megígéri az összeset?
  • Merces #63
    ameddig annyit tud elvégezni mint egy ostoba katona, addig az ostoba katona a nyerő komoly hardwer kellene oda meg elfelejteni ezt a humanoid marhaságot, azt meg nem igazán nevezném harci robotnak amikor egy lánctalpra géppuskát szerelnek inkább szánalmas próbálkozás....
  • Megtörhetetlen #62
    A két versenyző azért csak a pénze felét ajánlotta fel :D
    Igazából ez a robot sem több mint egy nagyon jól funkcionáló kereső motor egy jó hangfelismerővel, kb ennyi... Semmi meglepő nincs abban hogy egy robot gyorsabb mint az ember, igazából ha az algoritmust jól megírják ami alapján megkeresi a választ onnantól nyerő ügye van... Aztán majd jönnek és öntudatra ébrednek végül leigázzák az emberiséget is! :D
    fry day fry day sálálálláláá
  • Inquisitor #61
    Ez egy csöppet sem zavarja mondjuk a japán kormányt vagy netán a dél-koreait abban, hogy az ismert és kevésbé ismert okokból nagyfokú robotizálásba kezdjen. Ráadásul utóbbiak a szokásos "segítő" robotok mellett erősen hangsúlyt helyeznek a biztonsági, rendőrségi és katonai robotokra. Többé kevésbé működő A.I. (vagy utánzat) már van, többé kevésbé használható android is van, idő kérdése mikor lesz a kettőből egy. Ha csak nem csinálták meg az Emirátusok egyetemén, ami lassan a névtelen harmadikból az első számú ilyen kutatóintézetté lép lassan elő. Az ő androidjuk nem csak jól használható külsőt kapott, hanem elég jó A.i: van neki ahhoz, hogy az egyetem teljes területén szabadon mozoghasson, és az ottani ismerőseivel(!) kommunikáljon.

    Itt pedig egy videó, hogy egy olcsó kommersz (Aldebaran Robotics - NAO) robotból mit ki lehet hozni egy kis szoftverrel:
    http://www.ted.com/talks/view/id/1058
    Igaz a csaj se kezdő, a Carnegie Mellon's Robotics Institute eddig is a legjobb szorakoztató robotokat tette le az asztalra.
  • Merces #60
    az mennyire jó volt amikor az egyik companion felszedegetett cuccokat amiket eldobáltam, mire a másik megtámadta.
    Viszont miért nincsenek az emberre veszélyes robotok? Na azért mert aki meg tudja tenni az se tud igazán hatékonyat épiteni olcsón, meg valszeg drágán se, ráadásul hál istennek a korlátolt tábornokaik nem néznek japán rajzfilmeket...
  • kvp #59
    Eloszor is a szoftver amirol szo van az ibm deep qa szoftvere, ami egy tudasbazis alapu szakertoi rendszer. Nem intelligens, csak a megadott tudasbazisbol keresi ki a legvaloszinubb valaszt az adott kerdesre. Az egyetlen ami uj benne a nyevi ertelmezo, mivel igy a kerdes nem logikai fa formajaban kell feltenni, hanem emberi nyelven es erre kepes emberi nyelven valaszolni. Ez a tudastol fuggetlen. A szakertoi rendszert az ibm hagyomanyi alapjan kiegeszitettek egy statisztikai modullal, igy nem csak a valaszt tudja kitalalni de azt is meg tudja mondani, hogy mennyire valoszinu, hogy ez egy helyes valasz. A jatekhoz mas nem is kellett. Kesobb ezt a szoftvert uzleti donteshozokent szeretnek hasznalni, mivel az uzleti eletben tobbnyire nem rendelkeznek nagyobb tudassal es kreativitassal a donteshozok, mint amire ez a szoftver mar most is kepes. (egy manager tobbnyire se nem creativ, se nem intelligens, csak idealis esetben jo a tudasbazsia)

    A jatek ai-k pedig nagyon sokat fejlodtek az elmult idoszakban. Van olyan taktikai ai ami kepes tobb szabalyos tamadasi strategiat megvalositasni tobb ellenfel osszehangolasaval es mindekozben dinamikusan valaszolva a jatekosok cselekedeteire. De a kedvenceim az elder scrolls oblivion ai-jai. Ha nem inditjuk el a script-ezett tortenetet (nem beszelunk a pappal a jatek elejen), akkor a tortenettol fuggetlenul bolyonghatunk a vilagban, ami tobb teljes varost jelent az utolso viragig es villaig szinulalva. (pl. egy evoeszkozzel tenyleg le lehet verni a poharakat a pocrol barmelyik varos barmelyik hazaban) Ebben a vilagban minden npc rendelkezik sajat mesterseges intelligenciaval, ami tobbszintu, tehat van egy motivacios rendszeruk es egy tudasbazisuk a kornyezetukrol. Ha hagyod oket, akkor reggel felkelnek, elmennek dolgozni, ha talakoznak akkor beszelgetnek egymassal. Ha megzavarja az ember a rendszert, akkor pedig reagalnak ra. Kedvenc peldam az altalanos or mi: ha alszik es kozben kizsebeli az ember es elveszi a fegyveret, tovabba lerak egy masik fegyvert valamviel tavolabb, majd felebreszti es ratamad. Akkor fogja magat a fegyverehez kap, ez persze nincs sehol, korulnez, felkapja az elso keze ugyebe eso fegyvert amihez van szakertelme, majd azzal tamad. Kiveve ha nagyon tuleroben van az ember, mert akkor elmenekul. Ez ez egy buta mi, amilyen a sims-ben is van, tehat csak a celjait, az eszkozeit, a motivaciojat es kornyezetet nezi. Ez nagyjabol mar eleg egy katonai robotnak vagy egy haztartasi segitonek. Beszelgetni mondjuk nem nagyon lehet vele, de a feladatokat elvegzi. Ontudata pedig kb. mint egy hangyanak, de annyi mar van. (ertelmes ember persze nem programoz egy a fizikai vilagban is letezo gepet tulelesre, de elofordulhat, hogy a program kisebb utasitasai osszhatasukban erre vezetnek, ertelmes programozo ezt atlatja, de a tobbseg sajnos nem az, foleg akkor ha mindenki csak 1-1 reszen dolgozik, a teljes rendszer megertese nelkul)

    Miert nincsennek ertelmes, az emberre veszelyes robotok? A valasz ugyanaz, hogy miert nem veri valaki szet a teljes internetet? Mert aki meg tudja tenni, az nem orult meg, hogy megtegye. Aki meg meg akarna tenni nem kepes ra. Szerencsere. :-) Egyebkent a mesterseges intelligencianak ket utja is van, az egyik egy meglevo rendszer elmasolasa a tenyleges mukodes megertese nelkul, a masik a rendszer megertese es az alapjan egy uj alkotasa. Az utobbi lenne az idealis, de az elobbire van tobb esely, mert nem igenyel akkora tudast, viszont cserebe nem is tudhatjuk elore mi lesz a vege a dolognak. Jelenleg mindket iranyba folynak kutatasok, az ibm ebbol a masodikat valasztotta, a legtobb robotikai kutatas az elso modszert koveti.
  • NEXUS6 #58
    A CNN nem feltétlenül jó irány, csak éppen ahogy írtad mivel azonos elvek alapján működik, mint az idegi struktúrák ezért nem kell emulálni az idegi hálózatokban lejátszódó folyamatokat, hanem kb ua erőforrásigénnyel meg lehet csinálni.

    Nem értem miért jobb, ahogy a szavaidból kiveszem, olyan folyamatokat digitálisan leegyszerűsítve, óriási számtek és energia felhasználást elpazarolva megcsinálni a szokásos tisztán digitális eszközökkel, amire amúgy töredék erőforrás igényű hardverrel is van megoldásunk?
    Hogy építesz be egy 40 magos, 200 kW fogyasztású erőművet retinaként egy ember fejébe, miközben ua dolgot ma már azért megtudnak CNN-nel csinálni!?

    A mai technológiának megvannak a korlátai. Pl ugye ez a 2D sruktúra, amit ugye többek között a hőtermelés miatt nem tudnak helyettesíteni. Az agy meg érdekes módon szinte csak annyi hőt termel, ami a működéséhez kell! Szal kb 99%-os hatásfokú, de inkább 100%. Szal akkor mégis csak lesz egy apró kis trükk amit nem ismerünk. Kb a kvantumszámítógépek lennének azok, amelyek ilyen csodára képesek, mert egyébként minden egyes számítás fölfogható ugye hasznos munka és az ezzel minimum egyenértékű hőtermeléssel járó szokásós hőerőgépi folyamatként.
    Ha az agy azon elvek szerint működne, mint bármelyik jelenleg használt gépünk akkor úgy kéne sugároznia mint a NAP legközepe!
    Na ezt mondd meg, hogy milyen ismert fizikai folyamat szerint van mégsem így?


    "Na meg feltehetőleg nagyon sok olyan eljárás működik az agyunkban, amit sokkal könnyebb egy szekvenciális gépen leimplementálni. Egy neurális struktúrának mindig sokat kell küzdenie azért, hogy kiszámoljon egy sajátérték-felbontást egy mátrixon (ami a struktúrakereső algoritmusokban folyton előjön), vagy mondjuk alacsony hibaszázalékkal hívjon elő valamit."
    A szekvenciális, digitális rendszerek nem azért terjedtek el, mert mindenre a legjobb megoldást jelentik, hanem mert azokra a feladatokra, amire kitalálták a legkisebb erőforrás igény mellett a legjobb pontosságot és hatékonyságot adnak, a viszonylagos egyszerűség mellett. (Katonai eszközökben, vezérlés, számítás)
    A természet azonban pár milliárd év alatt kitalált valamit, ami viszonylagosan olcsón tud hatalmas számítási képességet nyújtani.
    A számtekben csak azért terjedtek el a többmagos CPU-k, mert hagyományos (frekvencia növelési módokon) nem lehetett tovább növelni a teljesítményüket a technológia korlátai miatt. A programozók, meg 10 éve hisztiznek azon, hogy nem milliárd, csak pár szálúan kell a programokat párhuzamosítani.
    Az agyban ehhez képest iszonyú sokszálúság van. És valszeg nem is törődik a rendszer azzal, hogy maximálisan hatékonyan használja az erőforrásokat, mint amivel mi most elvagyunk foglalva, hanem alapvető elve a hasonló folyamatok párhuzamos egymás mellett futtatása, és aztán azok közül a legjobbak kiszelektálása.

    "Hűűű, és mit is csinál az a "végső szubjektum"? ;D Mert hívei azon kívül, hogy szubjektumkodik, semmit sem tudnak neki tulajdonítani..."
    Nos, még az ember legnyilvánvalóbb legkülső testéről se sokat tudunk, nem tudja a tudomány reprodukálni, de még csak közelítően bonyolultat sem. Akkor mit kezdünk azzal a kijelentéssel, hogy az embernek kb nyolc rétege van, ha úgy tetszik 8 teste, amelyek valszeg egyre komplexebb struktúrát is jelentenek, melynek csak a végső, talán isteni része lehet ez az abszolút szubjektum, ami persze mindannyian ismerünk, azonosítjuk magunkkal.
    Ilyeneket mondanak az általad lenézett vallások, meg világnézetek. Meg hogy az emberi életet egy nagy világra kiterjedő rendszerbe helyezik, az egyéni életnek ezáltal értelmet, célt, rendeltetést adnak. Ami lehetővé teszi, hogy az élet megpróbáltatásain könnyebben túljussunk, ne csináljunk akármiből komoly egzisztenciális problémát, és így 100%-ban az adott feladatra koncentrálhassunk.
    A hagyományos tudományos világnézet ezzel szemben csak annyi önérzetet tesz lehetővé az embernek, amennyi egy hangyának van és minden érék, ami az emberiséget évezredek óta mozgatja a jövőbe helyeződik, mert a jövőben talán kitalálják az adott betegségre a gyógyszet, talán kitalálják hogyan lehet egy emberi tudatot gépre menteni és ezzel kvázi örökkévalóvá tenni, talán eljutunk más csillagokhoz, talán majd igazságos lesz a társadalom, nem lesznek ekkora különbségek, bűnözés szegénység, talán a jövőben...

    Tudom kicsit messzire mentem, hogy a hited alapjait feszegetem, nem is várok rá korrekt, indulatmentes választ, a teknőstől se várom, hogy fáramásszon.
  • Inquisitor #57
    "Az embernek sincs lelke."
    Azért ezzel vitáznék, csak nekem nincs lehetőségem beléd táplálni párezer év összes témába vágó irományát, se ezidő alatt élt sok sok ember TAPASZTALATI anyagát. Viszont ha teszem azt egy Steiner féle embernek csak részben igaza volt, akkor az sem biztos, hogy egy gépnek nem lehet :)
  • kukacos #56
    Nincs tudomásunk semmi olyan fizikai folyamatról az agyban, amit ne lehetne szoftverrel emulálni.
  • torreadorz #55
    "Értsd már meg, hogy te is csak egy nyamvadt kód vagy"

    Sokkal több. Ha nem is megyünk mélyebbre, az akkor is elég könnyen belátható, hogy az agy nem egy hardwaren futó szoftver, hanem a hardware és a szoftver együtt.
További bejegyzések a fórumban...