Berta Sándor

Vízhűtéses szuperszámítógép épül Leibnizben

Egy új készüléknek köszönhetõen két éven belül megerõsítheti pozícióját a szuperszámítógépek mezõnyében Európa. A SuperMUC építésében az IBM és az Intel is részt vesz.

Arndt Bode professzor, a Leibniz Számítógépes Központ (LRZ) vezérigazgatója és Martin Jetter, az IBM Németország vezetõje aláírta azt a megállapodást, amely a 2006 óta mûködõ HLRB II-t utódjának szánt új szuperszámítógép megépítésérõl szól. A szerzõdés értelmében 2012 közepén helyezik üzembe a SuperMUC nevû készüléket, amelynek maximális számítási teljesítménye 3 Petaflop/s lesz és amelyet 320 terabyte memóriával, illetve 12 petabyte tárolókapacitással látnak el. Az LRZ leendõ berendezésébe összesen 14 000 CPU és több mint 110 000 processzormag kerül. A szuperszámítógépet a Partnership for Advanced Computing in Europe (PRACE) programjának köszönhetõen 21 európai uniós tagállam kutatói is használhatják majd.

A SuperMUC számítási teljesítménye mellett elsõsorban hûtési rendszerével tûnik ki vetélytársai közül. A processzorokat és a memóriákat kizárólag vízzel hûtik, a hûtõvíz nem lehet melegebb 40 Celsius-fokosnál. A cél az volt, hogy az üzemeltetési költségeket és a fogyasztást a lehetõ legalacsonyabban tartsák. A keletkezõ hõt az LRZ fûtésére használják fel. A SuperMUC fogyasztása egyébként 3,5 Megawatt. A rendszer befektetési és üzemeltetési költségei - az áramszámlát is beleértve - az elsõ 5-6 évben elérik majd a 83 millió eurót. Ezt az összeget Bajorország és a német állam 50-50 százalékban finanszírozza. A program keretében a Leibniz Számítógépes Központot további 50 millió euróból bõvítik, a költségeken ugyanígy 50-50 százalékos arányban szintén Bajorország és a német állam osztozik.

Wolfgang Heubisch bajor tudományos miniszter szerint a SuperMUC a jövõ beruházása, mivel a nagy teljesítményû számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó szoftverek napjainkban már a tudományos és a technológiai versenyképesség kulcsát jelentik. Az LRZ az új szuperszámítógépnek köszönhetõen az energiaoptimalizált számítástechnika éllovasává válhat. A körülbelül 150 000 átlagos irodai PC teljesítményével rendelkezõ új készüléket elsõsorban a földrengésekkel, a fekete lyukakkal, a rák - és az anyagkutatásokkal kapcsolatos vizsgálatokhoz használják majd fel.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Akuma #7
    Folyékony fémmel? Talán higanyról van szó?? Kicsit mesélhetnél! Gondolom nem arra céloztál, hogy megolvasztanak valami fémet azért, hogy hőt vezessen... annak nem látom értelmét.
  • Cefet #6
    Tévedni emberi dolog, de a tévedését beismerni már nem mindenki hajlandó. Te megtetted, gratula! Egyébként valóban, a nagyobb rendszerek mind folyadékkal mennek. Kellően magas hőfokon akár (folyékony)fémmel is.
  • Rotyoka #5
    Hát jó bevallom hülyeséget írtam, mert ugye így hirtelen nem ipari hűtésben gondolkoztam
  • Molnibalage #4
    Kellően nagy delta T esetén a víz is természes cirkulációban megy. A termodinamika megmondja neked, hogy a vízhűtés mennyire veri a léghűtést. Nagyon.
  • Rotyoka #3
    Nem azért de a vízhűtés eléggé szar nem?
    Sokkal jobb passzív hűtések vannak, mint a pár fokos víz keringetése
  • RecoPhile #2
    Létezik: Link
  • Szefmester #1
    Lehet ostoba kérdés, de miért nem vga-kat kötnek össze? Egy-egy izmosabb vganak a számítási teljesítménye messze nagyobb mint a cpu-é. Vagy ezek spéci procik, és a nyers számításban erősebbek mint pl egy "mezei" i7, vagy egy 6970es ati?