Az év utolsó napjaiban egyre-másra jelennek meg a főbb trendeket összefoglaló hosszabb írások, amelyek végigzongoráznak 2010 fontosabb eseményein. Az új évtizedbe belépve immár leszögezhetjük, hogy több nagyobb áramlat is kirajzolódik szemünk előtt, amelyek mindenekelőtt azt jelzik számunkra, hogy az igazán nagyok igyekeznek még jobban bebetonozni pozícióikat, míg a kicsik közül meglehetősen kevesen ragadnak meg a pályán. Új technológiákból nincs hiány, viszont folyamatosan visszatérő probléma a helyi és a nemzetközi törvénykezés szabályainak összehangolása, az ezzel kapcsolatos konfliktusok rendezése.

A Cnet összefoglalója igencsak jó példa ezen írásokra, a terjedelmes írásban ugyanis 2010 szinte minden fontosabb trendjét sorra veszik. A különböző technológiák és ketyerék egymáshoz való viszonyáról kevés szó esik, ami azonban egyáltalán nem zavaró, hiszen már lassan a könyökünkön jön ki, hogy mindent elborít a különböző mobil és hordozható eszközök, azok közül is elsősorban az okostelefonok áradata. Persze ezzel kapcsolatban viszont jó ellenpélda, hogy még mindig a PC a legnépszerűbb ajándék a vásárlók körében. Olvashatunk viszont arról, hogy az információ nyíltabb kezelése milyen gondokat okoz, a HTML szép ütemben terjed, illetve hogy a nagyobb és kisebb versenyzők hogyan szerepeltek az elmúlt évben.

Ez utóbbi kapcsán mindenképpen érdekes megfigyelés, hogy a nagyok folytatták a felvásárlásokat, és további cégeket szereztek meg, ezzel is kibővítve, erősítve saját kínálatukat, illetve elfojtva a konkurenciát. A Google rögtön az első helyen kerül említésre, nem véletlenül, hiszen a keresőcég alig 12 hónap alatt rekordszámú vállalatot ölelt magához. A többnyire amerikai cégek között akadt olyan, amelyik azonnal ki is váltotta az igazságügyi minisztérium rosszallását (így például vizsgálatot rendeltek el a repülés terén tevékenykedő ITA Software akvizíciójával kapcsolatban), ezzel egy időben azonban beszereztek online közösségi játékot készítő, képszerkesztőt fejlesztő, valamint e-kereskedelemmel foglalkozó portált - arról nem is beszélve, hogy lezárták a mobil hirdetésekre specializálódó AdMob 2009-ben indult megszerzését.

Az elsősorban online kereskedelemmel foglalkozó Amazon szintén erősítette pozícióját, ők ugyanis letöltési, illetve online forgalmazói oldalakat vásároltak fel. Több más vállalat, így például a HP és az AOL is újabb portálokra és cégekre tette rá a kezét, és arra is volt példa, hogy a nagyok egymás között adogatták egyes szolgáltatásaikat, üzletágaikat. Ez utóbbi történt például a Zimbra esetében, amely a Yahoo-tól a VMware-hez került, míg a Hotjobs a keresőcégtől a Monsterhez vándorolt át, az AOL pedig a Bebo közösségi platformtól szabadult meg ilyen módon.

A Google nevéhez fűződik az egyik legnagyobb bukás is, amely azonban nem anyagiakban, hanem inkább hírnévben és reputációban volt mérhető. A Wave alig néhány hónapot élt meg nyilvánossá válása után, annak ellenére, hogy eleinte még nagy-nagy ovációval fogadták a külső fejlesztők és szakemberek, elismerve az érdekesnek és hasznosnak tűnő újítások jelentőségét. A felhasználók azonban a jelek szerint már nem tartottak igényt a kommunikációt forradalmasítani hivatott platformra, meglehetősen csekély számban vették igénybe azt, így a Google illetékesei úgy döntöttek, hogy inkább több meglévő és új szolgáltatás keretében használják ki a Wave újításait, maga a projekt pedig minden bizonnyal szép lassan a feledés homályába merül majd.

Hasonlóképpen távozott a Yahoo által üzemeltetett Search Monkey, a Facebook Lite, valamint több más, kevésbé ismert szolgáltatás és internetes portál. A Google Buzz végül nem csatlakozott ehhez a körhöz, hiszen a meglehetősen döcögős rajt után végül ittragadt velünk. (Igaz, a közösségi platformot immár letilthatjuk a cég oldalán.) Több más projekt viszont sikerrel vette az akadályokat; az Egyesült Államokban igen népszerű Hulu videóportál például beindította a fizetős Hulu Plus szolgáltatást, amely rögtön árcsökkentésre kényszerült (ami egyben jelzi is a kezdeményezés korlátait), A Microsoft hosszas késlekedés után az Office online változatával igyekszik kifogni a szelet a Google Docs és társai vitorlájából, mielőtt túl késő lenne, ezt követően pedig a Facebook oldalán is elérhetővé tették az irodai csomaghoz kapcsolódó szolgáltatásukat.

A népszerű közösségi portálok az internetezők egyre nagyobb hányadát hódítják meg, a folyamatos terjeszkedéshez pedig értelemszerűen újabb és újabb ajánlatok kellenek. A helymeghatározó, a felhasználó tartózkodási helyére építő funkciók immár a Twitteren és a Facebookon is helyet találtak maguknak, amelynek nyilván a kisebb-nagyobb cégek is hasznát veszik. A Twitter esetében a helyi trendeken keresztül, a Facebook oldalán pedig a Places, valamint az üzletek által helyileg kínált akciók és kedvezmények révén vehetjük ezeket igénybe. Mindez természetesen összekapcsolódik a különböző mobil kütyük terjedésével, hiszen az immár állandóan online és elérhető, ám folyamatosan mozgó felhasználókat is lehet kell fogni a képzeletbeli hálóval, a hirdetők és a termékeiket kínáló vállalatok nagy örömére.

A különböző webes technológiák versenyében leginkább a HTML5 és a Flash kibontakozóban lévő küzdelme váltotta ki a szakértők figyelmét, nem véletlenül. Ugyan a Microsoft továbbra is erősen támogatja saját Silverlight platformját, jelezte, hogy az Internet Explorer 9 esetében már nagy hangsúlyt fektetnek a HTML5 megfelelő kezelésére és kihasználására, ezt pedig több népszerű portál sem mulasztotta el. A YouTube és a Vimeo megkezdte a platform támogatását, valamint a teljes oldal fokozatos átvitelét az új, nyílt platformra, míg az olyan weboldalak, mint a Scribd, már nagyjából el is végezték a munkát. Mások még mindig kitartanak a Flash mellett, ilyen a továbbra is nagy tömegeket vonzó Hulu, amely elsősorban a nagyobb biztonságra hivatkozva döntött így.

Ami a helyi és nemzetközi szabályozás között meghúzódó ellentéteket, valamint az ebből fakadó konfliktusokat illeti, ismét csak a Google nevét kell elsőnek felhoznunk, hiszen az év elején nagy összecsapásnak lehettünk szemtanúi a keresőcég, valamint Kína között. Előbbi éveken keresztül önként alkalmazta szájkosarát, hogy ne kerüljenek közvetlen összetűzésbe a hatalmas piacot jelentő országgal a helyi változat találatai miatt, ezt azonban a jelek szerint megelégelték, és inkább átvitték a portált Hong Kongba, ahol már cenzúrázás nélkül dobta ki a kívánt eredményeket a kínai Google. Mindez persze erős reakciót váltott ki a kommunista kormányzat részéről, és előrevetítette, hogy a kérdés még hosszú évekig visszatérő problémát jelent majd a nyugati világ nagyobb vállalatai és azon államok között, amelyek saját szabályaik mentén kezelik a világhálót és az ott zajló információcserét.

Nem mehetünk el szó nélkül a Wikileaks által kirobbantott botrányok, valamint azok utórezgései és következményei mellett sem, hiszen ezek már az utóbbi hetek, hónapok legfőbb témáját adták. Bár az oldal elég régen, 2006-ban elindult, az igazi áttörést idén érték el, amikor rengeteg bizalmas anyagot közöltek - minden bizonnyal egy unatkozó amerikai tiszt segítsége révén. A lépéssel nemcsak azt érték el, hogy a nemzetközi diplomáciában kissé megfagyott a légkör, hanem azt is, hogy száműzték oldalukat az Amazon által működtetett szolgáltatásról, illetve hogy letiltották a nekik szánt fizetéseket. Maga az alapító is komoly bajba került, és bár később szabadon engedték, azt is biztosra vehetjük, hogy a történetnek még nincs vége. A téma még valószínűleg hónapokig elegendő rágcsálnivalót kínál a szólásszabadság valamint az államtitkok és bizalmas információk megőrzése mellett vagy ellen érvelőknek.

Összefoglalásként annyit mondhatunk el, hogy a webes piac tovább konszolidálódott. Úgy tűnik, hogy vége a gyors forradalmaknak, a nagyok már lefoglalták a biztos helyeket, illetve mindent megtesznek annak érdekében, hogy a feltörekvő, valódi potenciált mutató kicsiket egyszerűen zsebrevágják. Az elkövetkező években kiderül, hogy a kiadókkal és jogtulajdonosokkal együttműködve milyen online egyveleg alakul majd ki, amely talán végleg felváltja a hagyományos terjesztői és értékesítési csatornákat.