Annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban nem lehet panasz a különböző IT-üzletláncok elérhetőségére, vagy akár azok kínálatára, egymás után szállnak be a nagyok az úgynevezett retail forgalmazásba, hogy saját üzleteikben értékesítsék meglévő, illetve jövőbeni termékeiket, fejlesztéseiket. A Microsoft sorrendben negyedik boltját nyitotta meg, fokozva a versenyt nagy riválisával, miközben a Google továbbra is marad az online szegmensben.

A szoftvercég június utolsó napjaiban jelentette be negyedik üzletének elindítását az Egyesült Államokban, amely San Diegóban, a Fashion Valley Mall névre keresztelt üzletközpontban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Sokak számára még mindig meglepő, hogy a szoftvercég ilyen boltok nyitására adta a fejét, ám mindez egy jól kialakított stratégia mentén történik, a végcél pedig (természetesen) nem más, mint ami mindig is volt: minél szélesebb vásárlói közönség figyelmének felkeltése, hűségük kialakítása és ezzel végső soron a forgalom és a bevétel növelése.


Kérdezhetjük persze, hogy mi értelme ezen üzletek elindításának, amikor a tengerentúlon olyan nagy láncok foglalkoznak szórakoztatóelektronikai termékek forgalmazásával, mint például a Best Buy. Nos, a kérdésre egy rövid válasszal szolgálnak a saját boltokat nyitó gyártók (és immár szoftverfejlesztők): utóbbiakban sokkal részletesebben foglalkoznak a vásárlói kérdésekkel, az igények pontos megfogalmazásával és azok kielégítésével. Magyarán szólva még inkább specializált, több és pontosabb segítséget nyújtó központok kialakításáról van szó, amelyek - legalábbis az első időszakban - nem feltétlenül a bevétel azonnali növekedését szolgálják, hanem a vásárlók megfogását.

A Microsoft sorrendben a harmadik olyan nagyvállalat, amely ilyen specializált üzletek nyitását határozta el és valósította meg az USA területén. Az Apple már jó ideje jelen van ezen a téren, ők több mint 220 bolttal büszkélkedhetnek, a másik bátor beszállóként induló Sony pedig 40 kihelyezett shoppal rendelkezik. Természetesen mindannyian elsősorban saját termékeikre koncentrálnak, de arra is van példa, hogy egymás fejlesztéseit árulják (így például a Sony a Windows operációs rendszeren is túlad, amikor saját konfigurációit kínálja a vásárlóknak). Miközben pedig a nagy áruházláncok egyre inkább az eladásra koncentrálnak (ezzel pedig általában együtt jár a vásárló lehetőleg minél gyorsabb lekoptatása), addig ezek a kisebb üzletek a tanácsadásra, valamint a célzott támogatásra is nagy hangsúlyt helyeznek.


A Microsoft részéről ezt úgy fogalmazzák meg, hogy üzleteikben nyitottak a jól tájékozott vásárlók, valamint a profik kérdései felé, akik olykor kifejezetten technikai jellegű részleteket szeretnének megtudni az adott informatikai termékről. Ugyanígy segítséget nyújtanak azonban a laikusok számára is, akik mindössze annyit tudnak kibökni, hogy számítógépre lenne szükségük a gyerek okítása/szórakoztatása érdekében. Az eladás helyett tehát a tanácsadás, a segítségnyújtás, valamint a további support és garanciális ügyek kerülnek előtérbe, ami hosszú távon ezen társaságokhoz láncolhatja a vásárlók egy jelentékeny részét.

Ennek érdekében mindhárom cég hasonló célokat fogalmazott és valósított meg üzleteiben. Ilyen közös célként írható le a helyben kínált okítás, az alapfogalmak és minimális tudás kialakításában nyújtott segítség, amely a hardverre, a szoftverre, valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra egyaránt vonatkozik. Ide sorolható a tech support, amely Apple Genius Bar, Microsoft Answers, illetve Sony Backstage néven fut az egyes cégek esetében. Még a különböző kategóriák kialakítása is kísértetiesen hasonlít, hiszen a számítástechnika mellett a játékok, az otthoni szórakozás, a mobilitás, a fényképezés és videózás, valamint egyéb termékcsaládok szintén megtalálhatók mindhárom versenyzőnél.


Egyelőre az nagy kérdés, hogy ezek a kisebb üzletek mennyiben tudnak majd helytállni a nagyokkal szemben, illetve, hogy a vezetőség számára meddig lesz tolerálható az alacsony bevétel. (Az Apple esetében itt ugyebár már több éves tapasztalatról beszélhetünk, hiszen az ezredforduló után indították el saját üzletágukat, miközben az elmúlt években olyan nagy nevek szálltak ki a szegmensből, mint a Circuit City.) Ugyanilyen érdekes szempont lehet az online forgalmazás, amely egyesek reményei szerint minden tekintetben a jövőt és az egyetlen járható utat jelenti majd.

Kétségtelen, hogy ez utóbbi területen is van javítanivalója ezen cégeknek, még akkor is, ha az Apple hatalmas sikereket ért el saját App Store platformjával - amely valóságos AppStore-őrületet indított el a hordozható termékek gyártói körében - és a Microsoft is tett engedményeket az utóbbi időben. Online boltjuk azonban továbbra sem elérhető a legtöbb országban (sajnos hazánk is a mellőzöttek közé tartozik), miközben a Google - szokásához híven - itt is az internetes jelenlétre helyezi a hangsúlyt. Az Android Marketplace például megismételheti az Apple sikerét, amire szinte garanciát jelent, hogy immár jóval több Androidra épülő okostelefon jön ki az amerikai piacon, mint amennyi az összes riválistól várható együttvéve.

Ezzel persze kicsit el is kalandoztunk az eredeti témától, bár a fizikai termékek online forgalmazása nem is esik túlságosan messze az App Store fogalmától és feladatától. Mindenképpen érdekes részlet azonban, hogy az online szolgáltatások és e-kereskedelem korában ezek az óriások saját üzletek fenntartására fordítanak pénzt, ami viszont azt jelezheti számunkra, hogy még nincs itt az internetes Kánaán korszaka, a hagyományos kapcsolattartás és a fizikai kontaktus továbbra is nagyon fontos szerepet játszik a vásárlásoknál. Kíváncsian várjuk, vajon az Egyesült Államokon kívül is hasonlóképpen gondolkodnak-e ugyanezen vállalatok.