Berta Sándor
WikiLeaks: "Alapvetően büszkék lehetünk!"
A Wikileaks legújabb leleplező akciója kapcsán elégedetten nyilatkozott a sajtónak Daniel Schmitt, a portál egyik szerkesztője. Ezzel szemben Hamid Karzai afgán elnök megdöbbentőnek és felelőtlennek nevezte a honlap tettét. Emberi jogi szakértők úgy vélik, a tálibok már le is töltötték a WikiLeaks oldalán elérhető dokumentumokat, és nevek után kutatnak.
"Amennyi tudomásom van a 92 000 dokumentum nyilvánosságra hozataláról, ez a titkosszolgálatok történetének legnagyobb kiszivárogtatása. Több újság értékelheti ki az anyagokat. Alapvetően büszkék lehetünk, mind személyesen, mind egyéb tekintetben azt reméljük, hogy ezek a fájlok megváltoztathatják az afganisztáni háború megítélését és hogy egyre több ember alkothat majd saját véleményt az ottani helyzetről. A forrásról semmit sem tudunk, csak bizonyos instrukciókat kaptunk tőle azért, hogy minimalizáljuk a megjelentetéssel kapcsolatos esetleges károkat. Pont emiatt döntöttünk úgy, hogy 14 000 dokumentumot nem hozunk nyilvánosságra, azokból ugyanis még ki kell venni neveket, hogy megvédjük az informátorainkat. Azt hittük, hogy időre végezni tudunk ezzel a munkával, de egyszerűen túl sok volt a feladat" - mondta Daniel Schmitt.
Daniel Schmitt
A Wikileaks szerkesztője hozzátette: a nevek kihúzására nem csak az informátorok, hanem a katonák védelme miatt is szükség van. Nem akarják ugyanis, hogy az anyagok megjelentetése miatt veszélybe kerüljenek egyes katonai akciók. Újdonság ugyanakkor, hogy először küldték el nagy szerkesztőségeknek a dokumentumokat. Bár már korábban is együttműködtek lapokkal, de ez az első alkalom, hogy megkeresték a The New York Timest vagy a The Guardiant. Egyszerűen látni akarták, hogy miként működik ez a kapcsolat nemzetközi területen és milyen kommunikációs csatornákra van szükségük.
A tapasztalatok alapján a jövőben biztosan gyakrabban élnek majd ezzel a lehetőséggel. A szerkesztőségek az eredeti fájlokat kapták meg, de a neveket szintén kisatírozták. Emellett a The Guardian maga döntött úgy, hogy a kapott jelentéseknek csak egy részét jelentetik meg.
"Szankciókkal állandóan számolunk. Az általunk végzett munka természetéből fakad, hogy másoknak ez egyáltalán nem tetszik és mindig vannak olyanok, akik megpróbálnak keresztbe tenni nekünk, akár jogi úton, akár más módon. Éppen ezért vagyunk felkészültek. Az már egy politikai kérdés, hogy vajon a korábbiaknál észrevehetőbbek lesznek-e ezek a dolgok vagy sem. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy valaki esetleg megkísérel majd arra apellálni, hogy mi a tevékenységünkkel sértjük a nemzetbiztonsági érdekeket. Másrészt Németországban élek, nagyon erős sajtótörvényünk van és akkreditált újságíró vagyok, ráadásul német állampolgár. Vagyis nem tartom valószínűnek, hogy holnap eljön értem egy elsötétített üvegű autó. Viszont az is igaz, hogy mostanában nem akarok az Egyesült Államokba utazni" - közölte Daniel Schmitt.
A WikiLeaks csoport által múlt héten kiszivárogtatott dokumentumokból arra derült fény, hogy Pakisztán titokban támogatta a tálibokat Afganisztánban, miközben hatalmas amerikai segélyekhez jutott. Az afganisztáni Nemzeti Biztonsági Tanács azt a véleményét hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kudarcot vallott a tálib mozgalom Pakisztánban rejtőző támogatóival és pártfogóival való leszámolás terén a kilenc éve tartó hadviselés alatt. Hamid Karzai afgán elnök szerint a kiszivárogtatással veszélybe sodorták olyan afgán állampolgárok életét, akik együttműködnek a nemzetközi erőkkel. Megdöbbentőnek és felelőtlennek nevezte a honlap tettét.
Hamid Karzai
"Ezek az emberek törvényesen vagy törvénytelenül, de információkkal látják el a NATO-erőket. Emberéletekről van szó, amelyek most veszélybe kerültek. Meg kell vizsgálni, hogy milyen összefüggésben szerepelnek a szövegben, és annak megfelelően cselekednünk kell" - jelentette ki. Mint mondta, utasította kormánya minisztereit, hogy tanulmányozzák azt a több mint 90 ezer, Afganisztánnal kapcsolatos amerikai - katonai és diplomáciai - titkos dokumentumot, amelyet a svéd székhelyű WikiLeaks hozott nyilvánosságra. Különösen azok a részek érdeklik még a dokumentumokból, amelyek a harcok polgári áldozataival és a tálibok pakisztáni rejtekhelyeivel kapcsolatosak - tette hozzá.
A Wikileaks megkereste a Fehér Házat az afganisztáni katonai jelenléttel kapcsolatos több tízezernyi dokumentum kiszivárogtatása előtt, hogy segítsen "minimalizálni ártatlan informátorok megnevezésének esélyeit", de nem kapott választ kérésére. Minderről az oknyomozó internetes honlap alapítója a The Times című brit lapban lévő interjújban beszélt. Julian Assange az emberjogi csoportok bírálatai nyomán újfent védelmébe vette a kiszivárogtatást. Tudomása szerint senki sem sérült meg, de ha mégis történne valami, azt természetesen nagyon sajnálnák, mivel céljuk az, hogy igazságot szolgáltassanak az ártatlanoknak, nem az, hogy ártsanak nekik. Hozzátette, úgy érzi, a dokumentumok közlésének jelentősége meghaladta az informátorokat esetlegesen fenyegető veszélyeket.
Julian Assange
Assange véleményét azonban - mint az a Times cikkéből kiderült - sem amerikai, sem afgán részről nem osztják. A Pentagon egyik szóvivője szerint a szivárogtatás egyértelmű veszélyt jelent az együttműködő afgánokra, noha pont az a cél, hogy meggyőzzék az ott élőket, érdemes vállalni a veszélyt, és szembefordulni a tálibokkal.Az amerikai képviselőház hírszerzési albizottságának vezetője, Jane Harman úgy fogalmazott, hogy az "ellenség" nevét tartalmazó lista került a tálibok kezére. A kiszivárogtatás "halálosan komoly" - mondta.
Emberi jogi szakértők úgy vélik, a tálibok már le is töltötték a Wikileaks oldalán elérhető dokumentumokat, és nevek után kutatnak. A Wikileaks alapítója ugyanakkor kijelentette: amennyiben a kiszivárogtatással kapcsolatban hibát követtek el, áttekintik eljárásukat, és cselekedni fognak. Assange a Timesnak elmondta, hogy 15 ezer dokumentumot visszatartottak a nyilvánosság elől. Az egykori hacker szerint ők tudatában vannak azzal, milyen fontos a források védelme, de úgy tűnik, az Egyesült Államok bánt helytelenül titkos adatokkal, amikor katonáknak és szerződő feleknek biztosított hozzáférést bizalmas információkhoz, a megfelelő védelem nélkül.
Joe Bien amerikai alelnök a titkos iratokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy azok még az előző kormányzat idejéből származnak. Már foglakoztak azokkal a problémákkal, amelyek a pakisztáni titkosszolgálattal kapcsolatban felmerültek, és a dolgok változóban vannak - mondta.
"Amennyi tudomásom van a 92 000 dokumentum nyilvánosságra hozataláról, ez a titkosszolgálatok történetének legnagyobb kiszivárogtatása. Több újság értékelheti ki az anyagokat. Alapvetően büszkék lehetünk, mind személyesen, mind egyéb tekintetben azt reméljük, hogy ezek a fájlok megváltoztathatják az afganisztáni háború megítélését és hogy egyre több ember alkothat majd saját véleményt az ottani helyzetről. A forrásról semmit sem tudunk, csak bizonyos instrukciókat kaptunk tőle azért, hogy minimalizáljuk a megjelentetéssel kapcsolatos esetleges károkat. Pont emiatt döntöttünk úgy, hogy 14 000 dokumentumot nem hozunk nyilvánosságra, azokból ugyanis még ki kell venni neveket, hogy megvédjük az informátorainkat. Azt hittük, hogy időre végezni tudunk ezzel a munkával, de egyszerűen túl sok volt a feladat" - mondta Daniel Schmitt.
Daniel Schmitt
A Wikileaks szerkesztője hozzátette: a nevek kihúzására nem csak az informátorok, hanem a katonák védelme miatt is szükség van. Nem akarják ugyanis, hogy az anyagok megjelentetése miatt veszélybe kerüljenek egyes katonai akciók. Újdonság ugyanakkor, hogy először küldték el nagy szerkesztőségeknek a dokumentumokat. Bár már korábban is együttműködtek lapokkal, de ez az első alkalom, hogy megkeresték a The New York Timest vagy a The Guardiant. Egyszerűen látni akarták, hogy miként működik ez a kapcsolat nemzetközi területen és milyen kommunikációs csatornákra van szükségük.
A tapasztalatok alapján a jövőben biztosan gyakrabban élnek majd ezzel a lehetőséggel. A szerkesztőségek az eredeti fájlokat kapták meg, de a neveket szintén kisatírozták. Emellett a The Guardian maga döntött úgy, hogy a kapott jelentéseknek csak egy részét jelentetik meg.
"Szankciókkal állandóan számolunk. Az általunk végzett munka természetéből fakad, hogy másoknak ez egyáltalán nem tetszik és mindig vannak olyanok, akik megpróbálnak keresztbe tenni nekünk, akár jogi úton, akár más módon. Éppen ezért vagyunk felkészültek. Az már egy politikai kérdés, hogy vajon a korábbiaknál észrevehetőbbek lesznek-e ezek a dolgok vagy sem. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy valaki esetleg megkísérel majd arra apellálni, hogy mi a tevékenységünkkel sértjük a nemzetbiztonsági érdekeket. Másrészt Németországban élek, nagyon erős sajtótörvényünk van és akkreditált újságíró vagyok, ráadásul német állampolgár. Vagyis nem tartom valószínűnek, hogy holnap eljön értem egy elsötétített üvegű autó. Viszont az is igaz, hogy mostanában nem akarok az Egyesült Államokba utazni" - közölte Daniel Schmitt.
A WikiLeaks csoport által múlt héten kiszivárogtatott dokumentumokból arra derült fény, hogy Pakisztán titokban támogatta a tálibokat Afganisztánban, miközben hatalmas amerikai segélyekhez jutott. Az afganisztáni Nemzeti Biztonsági Tanács azt a véleményét hangoztatta, hogy az Egyesült Államok kudarcot vallott a tálib mozgalom Pakisztánban rejtőző támogatóival és pártfogóival való leszámolás terén a kilenc éve tartó hadviselés alatt. Hamid Karzai afgán elnök szerint a kiszivárogtatással veszélybe sodorták olyan afgán állampolgárok életét, akik együttműködnek a nemzetközi erőkkel. Megdöbbentőnek és felelőtlennek nevezte a honlap tettét.
Hamid Karzai
"Ezek az emberek törvényesen vagy törvénytelenül, de információkkal látják el a NATO-erőket. Emberéletekről van szó, amelyek most veszélybe kerültek. Meg kell vizsgálni, hogy milyen összefüggésben szerepelnek a szövegben, és annak megfelelően cselekednünk kell" - jelentette ki. Mint mondta, utasította kormánya minisztereit, hogy tanulmányozzák azt a több mint 90 ezer, Afganisztánnal kapcsolatos amerikai - katonai és diplomáciai - titkos dokumentumot, amelyet a svéd székhelyű WikiLeaks hozott nyilvánosságra. Különösen azok a részek érdeklik még a dokumentumokból, amelyek a harcok polgári áldozataival és a tálibok pakisztáni rejtekhelyeivel kapcsolatosak - tette hozzá.
A Wikileaks megkereste a Fehér Házat az afganisztáni katonai jelenléttel kapcsolatos több tízezernyi dokumentum kiszivárogtatása előtt, hogy segítsen "minimalizálni ártatlan informátorok megnevezésének esélyeit", de nem kapott választ kérésére. Minderről az oknyomozó internetes honlap alapítója a The Times című brit lapban lévő interjújban beszélt. Julian Assange az emberjogi csoportok bírálatai nyomán újfent védelmébe vette a kiszivárogtatást. Tudomása szerint senki sem sérült meg, de ha mégis történne valami, azt természetesen nagyon sajnálnák, mivel céljuk az, hogy igazságot szolgáltassanak az ártatlanoknak, nem az, hogy ártsanak nekik. Hozzátette, úgy érzi, a dokumentumok közlésének jelentősége meghaladta az informátorokat esetlegesen fenyegető veszélyeket.
Julian Assange
Assange véleményét azonban - mint az a Times cikkéből kiderült - sem amerikai, sem afgán részről nem osztják. A Pentagon egyik szóvivője szerint a szivárogtatás egyértelmű veszélyt jelent az együttműködő afgánokra, noha pont az a cél, hogy meggyőzzék az ott élőket, érdemes vállalni a veszélyt, és szembefordulni a tálibokkal.Az amerikai képviselőház hírszerzési albizottságának vezetője, Jane Harman úgy fogalmazott, hogy az "ellenség" nevét tartalmazó lista került a tálibok kezére. A kiszivárogtatás "halálosan komoly" - mondta.
Emberi jogi szakértők úgy vélik, a tálibok már le is töltötték a Wikileaks oldalán elérhető dokumentumokat, és nevek után kutatnak. A Wikileaks alapítója ugyanakkor kijelentette: amennyiben a kiszivárogtatással kapcsolatban hibát követtek el, áttekintik eljárásukat, és cselekedni fognak. Assange a Timesnak elmondta, hogy 15 ezer dokumentumot visszatartottak a nyilvánosság elől. Az egykori hacker szerint ők tudatában vannak azzal, milyen fontos a források védelme, de úgy tűnik, az Egyesült Államok bánt helytelenül titkos adatokkal, amikor katonáknak és szerződő feleknek biztosított hozzáférést bizalmas információkhoz, a megfelelő védelem nélkül.
Joe Bien amerikai alelnök a titkos iratokkal kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy azok még az előző kormányzat idejéből származnak. Már foglakoztak azokkal a problémákkal, amelyek a pakisztáni titkosszolgálattal kapcsolatban felmerültek, és a dolgok változóban vannak - mondta.