Nyilván profitot, ám a válasz nem ilyen egyszerű. A keresőcég hosszú éveken keresztül próbált áttörést elérni két rendkívül fontos területen, ez pedig az online videózás, illetve az e-könyvek szegmense volt. Előbbi esetében a tartalomszolgáltatók és jogvédő szervezeteik határozott ellenállást tanúsítottak, ez azonban a kitartó egyeztetéseknek köszönhetően, valamint a YouTube oldalain végrehajtott változtatások után felpuhult. A könyvkiadók legalább ennyire hevesen ellenezték a Google terveit a meglévő alkotások digitalizálásával kapcsolatban, mostanra azonban elérkezett az idő, hogy itt is alapvető módon változzon meg a helyzet.

Az SG hasábjain - mindkét területet illetően - számos alkalommal beszámoltunk a fejleményekről, a Google erőfeszítéseiről, illetve a másik oldal ellenlépéseiről. A 2006-os, meglehetősen döcögősre sikerült indulást követően immár elmondhatjuk, hogy sikerrel vették az akadályokat, és a korai bírósági pereket kikerülve, illetve megúszva folytathatták a munkát a videómegosztó portál fejlesztésén. Napjainkban ezrével, sőt tízezrével találunk jogvédett tartalmakat a YouTube lapjain, amelyeket tulajdonosaik tettek elérhetővé. Ez azt mutatja, hogy a szórakoztatóipar egy jó része is felismerte a körülmények változását, és igyekeznek felkészülni az új időszakra, amelyben már az online disztribúcióra támaszkodhatnak a folyamatosan és elkerülhetetlenül hanyatló hagyományos csatornák helyett.

Az e-könyvek szegmensében nem volt ilyen egyértelmű a helyzet, hiszen itt számos kiadó fogadta éles kritikával a keresőcég elképzeléseit, illetve konkrét lépéseit, amelyek a meglévő tartalmak digitalizálására irányultak. Itt eredetileg a Google Print projekt keretében kezdték meg a munkát, ez azonban rögtön komoly ellenállásba ütközött, majd öt kiadó beperelte a céget a tengerentúlon, arra hivatkozva, hogy a szükséges engedélyek nélkül láttak hozzá a digitalizáláshoz. Ezt ők lopásnak minősítették, és kiemelték, hogy amennyiben a Google szabadon készíthet másolatokat a művekről, akkor semmi nem akadályozza meg a többi érdeklődőt, hogy hasonlóképpen járjon el. A cég erre azzal válaszolt, hogy az idő igazolja majd őket, és emlékeztettek, hogy a nyolcvanas évek elején a videófelvevők elterjedése kapcsán merültek fel hasonló vádak, amelyek azután szép lassan elültek.


Ezt követően digitális kölcsönző létrehozását határozták el, és igyekeztek megnyerni a tervhez néhány nagyobb kiadó beleegyezését. Folytatták a - szerintük - szerzői jogi védelem alá nem eső alkotások közzétételét digitális formában. Ez azonban szintén nem ment egyszerűen, hiszen folyamatosan szembesültek azzal a kritikával, hogy sajátos módon értelmezik a jogszabályt és önhatalmúlag határozzák meg a megjelentethető művek körét. Hasonló vitára adott okot a Google által ajánlott 10 százalékos árszint, amelyet a kiadók nem tartottak elfogadhatónak az online változatok esetében, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a projekt nem eredményezett nagy áttörést.

2006-ban már új név alatt folytatták a munkát, a Google Book Search pedig elsősorban azt célozta, hogy a világ könyvtárainak meglévő állománya az interneten is elérhetővé váljon, mégpedig kényelmesen kereshető formában. Igyekeztek megfelelő modus vivendit kínálni a feleknek, kiemelve, hogy a korlátozott hozzáférés jelentős segítséget nyújt a diákoknak és akadémikusoknak, hiszen ők így bármikor elolvashatják a kívánt részeket, ezzel egy időben pedig a kiadók reklámfelülethez jutnának, amelyen keresztül növelhetnék bevételeiket. Ahogy az a YouTube esetében is történt, mindent megpróbáltak, hogy vonzó platformként tüntessék fel a megoldást a jogtulajdonosok előtt, ám nem tudták felpuhítani az ellenállást, így maradtak a viták, és első körben egyedül Kínában tudtak megegyezni az érintettekkel.

A hidegháborúra emlékeztető állapotok nem igazán változtak az elkövetkező években, dacára annak, hogy az Amazon eközben nagyot robbantott saját online boltjával, valamint az azt kiegészítő Kindle olvasókkal. Az első változat 2007 végén gyorsan el is fogyott, ezt pedig egy hasonlóan sikeres második generáció követte, miközben a cég rohamosan növelte az e-könyvek forgalmát. Tavaly év végén az online értékesítésre szakosodott cég már több e-könyvet adott el, mint hagyományos kötetet, ez pedig egyértelműen jelezte, hogy igazi robbanás előtt állunk. Európa ugyanakkor kissé lemaradt, itt egyrészt a megfelelő készülékek hiányoztak, illetve az azok működését megkönnyítő online platformok sem váltak elérhetővé.

A sikerből természetesen számos egyéb cég is szerette volna kivenni a részét, ami azt eredményezte, hogy egyre - másra jelentek meg a különböző megoldások. A Sony saját fejlesztésekkel jelentkezett, ezzel egy időben pedig kifejezetten európai készülékek is felbukkantak, a kontinensen jelenlévő kisebb-nagyobb cégek jóvoltából. A Google ezalatt hallgatott, az elemzők pedig elsősorban azt fejtegették, hogy az e-könyvek és e-olvasók piaca hardverorientált, így a szereplőknek elsőként saját készülékeiket kell bemutatniuk, ezt követően foghatnak csak hozzá a terjeszkedéshez. A Google részéről ilyen megoldás nem érkezett, ők maradtak a szoftveres oldalnál. Tovább tárgyaltak viszont a könyvkiadókkal, és már 2009 nyarán jelezték, hogy hamarosan beindítják saját online szolgáltatásukat.


Pár napja végre sor került a várva - várt bejelentésre, amely szerint megnyílt saját e-könyv platformjuk, amely - önálló hardver híján - több eltérő operációs rendszeren és készüléken válik elérhetővé. Az online bolt a Google eBookstore nevet kapta, az erre támaszkodó olvasószoftver pedig Google eBooks néven jelentkezik. Előbbi teljes mértékben webalapú, vagyis egy böngészőre van szükségünk a kínálatban történő váltogatáshoz, viszont a fizetős alkotások beszerzéséhez Google Checkout fiók kell. Ez utóbbi a PayPal ellenfeleként jelentkezett néhány évvel ezelőtt, annak előnyét azonban a mai napig nem tudta komolyan kikezdeni. Szerencsére, mivel a műveket már most is árulja néhány partner és viszonteladó, egyéb fizetési módok is a rendelkezésünkre állnak.

A Google eBooks szoftver minden Javascriptet támogató böngészőben elérhető, emellett pedig az iOS, illetve Android készülékeken is igénybe vehető. Gond nélkül fut az Adobe eBook platformját is használó készüléken (lásd Sony Reader, Barnes&Noble Nook, valamint a Borders egyes modelljei). Az Amazon Kindle, a Kobo, a Blackberry, valamint a Windows Phone 7 egyelőre lemaradt a listáról, ez azonban a közeljövőben változhat. Egyedül a Kindle jelenthet problémát, hiszen az Amazon határozottan ellenzi a platform elérhetővé tételét, annak megjelenését pedig azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy saját megoldása esetében is engedélyezte bizonyos partnerek és viszonteladók számára a forgalmazást. Jól látható, hogy a kiadók ellenállásának legyűrése után a Google és az Amazon kezdhet komoly harcot egymás ellen, amely az elkövetkező hónapokban érdekes eredményre vezethet.

A Google mindenesetre csaknem 5 éves, meg-megújuló erőfeszítéseket követően végre hozzáláthat a népszerű kiadványok online terjesztéséhez. A kínálatban ingyenes és fizetős könyvek egyaránt megtalálhatók, előbbieket pedig minden gond nélkül, néhány kattintást követően közelebbről is szemügyre vehetjük egy kényelmes webes megoldás révén, amely néhány alapvető beállítás mellett keresési lehetőséget, valamint egyszerű navigációt is biztosít. A fizetős példányok egyelőre nem minden országban elérhetők, itt nyilván némi időre van szükség a feltételek biztosításához. Hamarosan kiderül, hogy a keresőcég mennyire tud élni második fontos áttörésével.