Berta Sándor
Eric Schmidt: "A nyitottság a vallásom!"
Az internet egyre szociálisabb és mobilabb lesz, s mindez nem csak lehetőségeket, de egyúttal veszélyeket is jelent a Google számára. A webes konszern azonban előre menekül és új fejlesztésekkel foglalkozik, amelyekről Eric Schmidt beszélt a berlini Nemzetközi Híradástechnikai Kiállításon (IFA).
Az 55 éves Eric Schmidt Washington D.C-ben született, 2001 óta vezeti a vállalatot és két éve Barack Obama amerikai elnöke tanácsadója a technológiai kérdésekben. "Az informatikai lényege mindig is az volt, hogy képes volt uralkodni az óriási adatmennyiségek fölött, elég például csak a CERN-nel kapcsolatos kísérletekre gondolnunk. A számítógépeknek az a feladatuk, hogy kihalásszák a több milliárd adat közül az igazán hasznosakat. Erre az emberek soha sem lennének képesek."
"A számítógépek viszont ki tudják szűrni és össze tudják gyűjteni a számunkra fontos adatokat, hiszen bizonyos szempontból együtt gondolkoznak velünk. Ez jóval több egy keresési funkciónál, ezek felfedezések. Technikai értelemben arra képezzük ki a rendszereinket, hogy megtalálják a nekünk szükséges dolgokat. Ugyanez igaz a történelmi adatokra is. Ha mondjuk az 1950-es évekből származó fotókra van szükségünk, akkor a számítógépeket a mintafelismeréssel felkészíthetjük arra, hogy még több ilyen képet találjon az interneten, bármikor, akár útközben az okostelefonunkon is."
"A rendelkezésre álló szórakozási lehetőségek először mobillá válnak, így a mobil eszközökön nézhetünk majd televíziós műsorokat és videókat. Ezt követik majd a videotelefon-beszélgetések. A következő lépés pedig az, hogy ha egy utcán megyek, akkor a járókelők különböző információkhoz juthatnak. A rendszer a döntéseket valós időben hozza majd meg és ellát minket információkkal. Ez hasonlít az úgynevezett Augmented Realityre, vagyis a kibővített valóságra. A mobilom kameráját elég lesz csak az Operaházra irányítanom és azonnal megjelenik egy szöveg az épület tervezőjéről, építőjéről vagy az építési idejéről. Ezek a dolgok már most is léteznek, de 5-10 év múlva a készülékek azt is tudni fogják, hogy mi történik a felhasználó körül és javaslatokat fognak tenni a számára fontos dolgokra vonatkozóan. A mobil tehát tudja majd, hogy a személy szereti-e az operát, vagy inkább filmeket néz."
"A következő lépcsőfokot a barátok jelenthetik. Az eszköz meg fogja mondani, hogy a barátaim is abban a városban tartózkodnak-e éppen, ahol én és hogy kapcsolatba léphetek-e velük. Ezeket az információkat persze előtte rögzíteni kell és fontos, hogy bármikor ki is törölhessük őket" - jelentette ki Eric Schmidt.
A Google első embere hozzátette: mindehhez a cégének nem kell létrehoznia egy közösségi hálózatot, hanem elegendő lesz csak figyelemmel kísérnie, hogy ki kikkel barátkozik. Egy ilyen rendszert megkaphatnak a Facebooktól, a Twittertől vagy saját maguk is létrehozhatnak. Az elmúlt két évben ugyanakkor történtek változások. Az akkori helyzethez képest újdonság, hogy a mobil eszközök elterjedésével az emberek a korábbinál több adathoz jutnak a pillanatnyi tartózkodási helyükkel kapcsolatban. Ez a trend megfigyelhető az olyan vállalatok esetében, mint a Foursquare, nem véletlen, hogy éppen New Yorkban és más metropoliszokban használják annyian szolgáltatást. A Google azonban egyelőre nagyon elégedett a Buzz nevű szolgáltatásával, mivel az rendkívül sikeres.
"Még nem tudjuk, hogy milyen lehetőségeket fogunk kínálni az embereknek. A legjobb válasz talán az, hogy mindenből többet. Ha például valaki egy videót néz, akkor az ahhoz hasonló felvételeket, képeket és történelmi adatokat mutathatjuk majd meg. Az eredmény ugyan nem lesz annyira tökéletes, mintha egy könyveket szisztematikusan átkutató szakembertől származna, de olyan gyorsak lehetünk, amilyen egy tudós sosem. A keresési funkció azonban csak az egyik módja lesz az információkhoz jutásnak. Ha én mondjuk Berlinben vagyok és a mobil számítógépem tudja, hogy turistaként tartózkodom itt, akkor lehetséges lesz, hogy nem én kérdezem meg a készüléket, hanem ő maga mondja el, amit tudni akarok. Például javasolhatja, hogy ezt vagy azt a helyi nevezetességet nézzem meg."
"Biztos vannak olyan emberek, akiket aggaszt, hogy a Google többet tud róluk, mint amiről eddig egyáltalán elgondolkoztak, de a többség nem fél ettől. Ha valaki képet jelentet meg az interneten, akkor azokat el is lophatják. De a felhasználó döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza azokat. Én nem írom le az összes magánjellegű gondolatomat, de sok fiatal ezt teszi a világhálón. Mi azt akarjuk, hogy a fogyasztó szeresse a termékünket és ne féljen a visszaélésektől. Ha valakit ezt nem szereti, elfogadjuk, hiszen nem vagyunk tökéletesek, nem tudunk mindenkinek a kedvére tenni. De minket érdekel, hogy miért nem szereti a termékünket vagy a szolgáltatásunkat, illetve hogy miért fél tőle és beszélünk az illetővel erről. Valaki szereti a videokonferenciákat, mások nem. Ez mindig így lesz. Az emberek egy része mindig ódzkodni fog a bankautomaták használatától és szívesebben beszélget egy banki ügyintézővel. De ettől a többiek még használják a bankautomatákat" - nyilatkozta a cég vezérigazgatója.
Schmidt hangsúlyozta: vannak olyan termékek, amelyeket elő tudnának állítani, de nem szeretnének piacra dobni. Biztosan nem fognak olyan eszközt bemutatni, amely az okostelefon kameráját használva megfigyeli és azonosítja a mellettünk lévő felhasználót. A menedzser az Augmented Reality helyett egyébként előszeretettel használta az Augmented Humanity kifejezést. Ennek oka, hogy el akarják érni: az emberek még jobban csinálják azt, amit tesznek. Legyenek még produktívabbak. A számítógépeknek szükségük van az emberek segítségére ahhoz, hogy még jobbak legyenek.
Nekünk is megvannak a határaink. A lényeg, hogy jobbá tegyük a számítógépeket és eközben mi is jobbá váljunk, hogy aztán még inkább taníthassuk a számítógépeket. A cél az, hogy az emberek minél kevesebb időt fecséreljenek el és még több jó dologban legyen részük az interneten. "Mindig csak egy évre előre tervezünk. Korábban megpróbáltunk két esztendőre előre tervezni, de erre egyszerűen nincs lehetőség. Folyamatosan bukkannak fel új ötletek és a dolgok állandóan változnak. A következő nagy dolog szerintünk a mobilinterneten belül a grafikus reklámok megjelenése lesz, mivel ezeket a hirdetéseket nagyon jól lehet pozicionálni az emberek érdeklődésének megfelelően. A legtöbb felhasználó jobban szereti az ingyenes, reklámokat tartalmazó mobil alkalmazásokat."
"Az biztos, hogy az Android operációs rendszerünk a legsikeresebb mobil szoftverek egyike lesz. Azt is valószínűsíteni lehet, hogy az iPhone hosszú távon sikeres lesz. De meg kell várnunk, hogy mit csinál a Nokia és a Research in Motion. Mindkét cég új készülékeket dobott piacra. A Nokia egy nagyon nagy mobiltelefon-gyártó, de az okostelefonjain használt böngészője nem éri el a mai technikai színvonalat. Ugyanez igaz a Blackberryre is."
"Hogy az Apple népszerűsége fenyegeti-e mi üzleti modellünket? Nos, erre az a válaszom, hogy a piac nagy és sok nyertes lesz. Az iPadhez sok jó alkalmazás van, de ezek csak korlátozottan használhatók, hiszen más platformokon nem működnek. A mi feladatunk az, hogy hasonló színvonalú programokat fejlesszünk ki, de azok mindenhol működjenek a böngészőkben is. A mi üzleti modellünk nyitott és nagy hangsúlyt fektetünk a rendszereink nyitottságára. A nyitottság a vallásom. Az Apple vallása ennek az ellentéte. Pontosan tudom, hiszen ott ültem a társaság felügyelőtanácsában."
"A Google, a Facebook és az Apple között folyó küzdelmet nem nevezném háborúnak, inkább egy stratégiai csatának. A zárt rendszerek jók, de megvannak a korlátaik. Mi azt mondjuk, hogy a nyílt platform képes ugyanolyan jó funkciókat kínálni, de nagyobb és ezért végül győzni fog" - közölte a vállalat első embere.
Eric Schmidt leszögezte: ők azt javasolták az Amerikai Kongresszusnak, hogy garantálják a teljes internetsemlegességet a kábelinternet-hálózatokon. Néhány ember azonban tudatosan hazudott és elferdítette az álláspontjukat. A távközlési cégek viszont már dolgoznak a többrétegű internet megteremtésén és legkésőbb a Long Term Evolution (LTE) elindításával szeretnék kieszközölni a változást. A mobilinternettel kapcsolatos verseny viszont olyan mértékű, hogy a piac fogja megadni a helyes választ az internetsemlegesség kérdésére. Amennyiben az emberek nem akarnak majd kettéosztott világhálót, akkor szolgáltatót fognak váltani.
A cégvezető végül megjegyezte: a javaslatukra érkező reakciók keményebbek voltak annál, mint amire számítottak. Ez részben a félretájékoztatás miatt volt, de ők nem változtatták meg a korábbi politikájukat és a telekommunikációs társaságok nem fognak pénzt kapni a Google-től. A vállalat sem most, sem a jövőben nem fog fizetni a forgalomért.
Az 55 éves Eric Schmidt Washington D.C-ben született, 2001 óta vezeti a vállalatot és két éve Barack Obama amerikai elnöke tanácsadója a technológiai kérdésekben. "Az informatikai lényege mindig is az volt, hogy képes volt uralkodni az óriási adatmennyiségek fölött, elég például csak a CERN-nel kapcsolatos kísérletekre gondolnunk. A számítógépeknek az a feladatuk, hogy kihalásszák a több milliárd adat közül az igazán hasznosakat. Erre az emberek soha sem lennének képesek."
"A számítógépek viszont ki tudják szűrni és össze tudják gyűjteni a számunkra fontos adatokat, hiszen bizonyos szempontból együtt gondolkoznak velünk. Ez jóval több egy keresési funkciónál, ezek felfedezések. Technikai értelemben arra képezzük ki a rendszereinket, hogy megtalálják a nekünk szükséges dolgokat. Ugyanez igaz a történelmi adatokra is. Ha mondjuk az 1950-es évekből származó fotókra van szükségünk, akkor a számítógépeket a mintafelismeréssel felkészíthetjük arra, hogy még több ilyen képet találjon az interneten, bármikor, akár útközben az okostelefonunkon is."
"A rendelkezésre álló szórakozási lehetőségek először mobillá válnak, így a mobil eszközökön nézhetünk majd televíziós műsorokat és videókat. Ezt követik majd a videotelefon-beszélgetések. A következő lépés pedig az, hogy ha egy utcán megyek, akkor a járókelők különböző információkhoz juthatnak. A rendszer a döntéseket valós időben hozza majd meg és ellát minket információkkal. Ez hasonlít az úgynevezett Augmented Realityre, vagyis a kibővített valóságra. A mobilom kameráját elég lesz csak az Operaházra irányítanom és azonnal megjelenik egy szöveg az épület tervezőjéről, építőjéről vagy az építési idejéről. Ezek a dolgok már most is léteznek, de 5-10 év múlva a készülékek azt is tudni fogják, hogy mi történik a felhasználó körül és javaslatokat fognak tenni a számára fontos dolgokra vonatkozóan. A mobil tehát tudja majd, hogy a személy szereti-e az operát, vagy inkább filmeket néz."
"A következő lépcsőfokot a barátok jelenthetik. Az eszköz meg fogja mondani, hogy a barátaim is abban a városban tartózkodnak-e éppen, ahol én és hogy kapcsolatba léphetek-e velük. Ezeket az információkat persze előtte rögzíteni kell és fontos, hogy bármikor ki is törölhessük őket" - jelentette ki Eric Schmidt.
A Google első embere hozzátette: mindehhez a cégének nem kell létrehoznia egy közösségi hálózatot, hanem elegendő lesz csak figyelemmel kísérnie, hogy ki kikkel barátkozik. Egy ilyen rendszert megkaphatnak a Facebooktól, a Twittertől vagy saját maguk is létrehozhatnak. Az elmúlt két évben ugyanakkor történtek változások. Az akkori helyzethez képest újdonság, hogy a mobil eszközök elterjedésével az emberek a korábbinál több adathoz jutnak a pillanatnyi tartózkodási helyükkel kapcsolatban. Ez a trend megfigyelhető az olyan vállalatok esetében, mint a Foursquare, nem véletlen, hogy éppen New Yorkban és más metropoliszokban használják annyian szolgáltatást. A Google azonban egyelőre nagyon elégedett a Buzz nevű szolgáltatásával, mivel az rendkívül sikeres.
"Még nem tudjuk, hogy milyen lehetőségeket fogunk kínálni az embereknek. A legjobb válasz talán az, hogy mindenből többet. Ha például valaki egy videót néz, akkor az ahhoz hasonló felvételeket, képeket és történelmi adatokat mutathatjuk majd meg. Az eredmény ugyan nem lesz annyira tökéletes, mintha egy könyveket szisztematikusan átkutató szakembertől származna, de olyan gyorsak lehetünk, amilyen egy tudós sosem. A keresési funkció azonban csak az egyik módja lesz az információkhoz jutásnak. Ha én mondjuk Berlinben vagyok és a mobil számítógépem tudja, hogy turistaként tartózkodom itt, akkor lehetséges lesz, hogy nem én kérdezem meg a készüléket, hanem ő maga mondja el, amit tudni akarok. Például javasolhatja, hogy ezt vagy azt a helyi nevezetességet nézzem meg."
"Biztos vannak olyan emberek, akiket aggaszt, hogy a Google többet tud róluk, mint amiről eddig egyáltalán elgondolkoztak, de a többség nem fél ettől. Ha valaki képet jelentet meg az interneten, akkor azokat el is lophatják. De a felhasználó döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza azokat. Én nem írom le az összes magánjellegű gondolatomat, de sok fiatal ezt teszi a világhálón. Mi azt akarjuk, hogy a fogyasztó szeresse a termékünket és ne féljen a visszaélésektől. Ha valakit ezt nem szereti, elfogadjuk, hiszen nem vagyunk tökéletesek, nem tudunk mindenkinek a kedvére tenni. De minket érdekel, hogy miért nem szereti a termékünket vagy a szolgáltatásunkat, illetve hogy miért fél tőle és beszélünk az illetővel erről. Valaki szereti a videokonferenciákat, mások nem. Ez mindig így lesz. Az emberek egy része mindig ódzkodni fog a bankautomaták használatától és szívesebben beszélget egy banki ügyintézővel. De ettől a többiek még használják a bankautomatákat" - nyilatkozta a cég vezérigazgatója.
Schmidt hangsúlyozta: vannak olyan termékek, amelyeket elő tudnának állítani, de nem szeretnének piacra dobni. Biztosan nem fognak olyan eszközt bemutatni, amely az okostelefon kameráját használva megfigyeli és azonosítja a mellettünk lévő felhasználót. A menedzser az Augmented Reality helyett egyébként előszeretettel használta az Augmented Humanity kifejezést. Ennek oka, hogy el akarják érni: az emberek még jobban csinálják azt, amit tesznek. Legyenek még produktívabbak. A számítógépeknek szükségük van az emberek segítségére ahhoz, hogy még jobbak legyenek.
Nekünk is megvannak a határaink. A lényeg, hogy jobbá tegyük a számítógépeket és eközben mi is jobbá váljunk, hogy aztán még inkább taníthassuk a számítógépeket. A cél az, hogy az emberek minél kevesebb időt fecséreljenek el és még több jó dologban legyen részük az interneten. "Mindig csak egy évre előre tervezünk. Korábban megpróbáltunk két esztendőre előre tervezni, de erre egyszerűen nincs lehetőség. Folyamatosan bukkannak fel új ötletek és a dolgok állandóan változnak. A következő nagy dolog szerintünk a mobilinterneten belül a grafikus reklámok megjelenése lesz, mivel ezeket a hirdetéseket nagyon jól lehet pozicionálni az emberek érdeklődésének megfelelően. A legtöbb felhasználó jobban szereti az ingyenes, reklámokat tartalmazó mobil alkalmazásokat."
"Az biztos, hogy az Android operációs rendszerünk a legsikeresebb mobil szoftverek egyike lesz. Azt is valószínűsíteni lehet, hogy az iPhone hosszú távon sikeres lesz. De meg kell várnunk, hogy mit csinál a Nokia és a Research in Motion. Mindkét cég új készülékeket dobott piacra. A Nokia egy nagyon nagy mobiltelefon-gyártó, de az okostelefonjain használt böngészője nem éri el a mai technikai színvonalat. Ugyanez igaz a Blackberryre is."
"Hogy az Apple népszerűsége fenyegeti-e mi üzleti modellünket? Nos, erre az a válaszom, hogy a piac nagy és sok nyertes lesz. Az iPadhez sok jó alkalmazás van, de ezek csak korlátozottan használhatók, hiszen más platformokon nem működnek. A mi feladatunk az, hogy hasonló színvonalú programokat fejlesszünk ki, de azok mindenhol működjenek a böngészőkben is. A mi üzleti modellünk nyitott és nagy hangsúlyt fektetünk a rendszereink nyitottságára. A nyitottság a vallásom. Az Apple vallása ennek az ellentéte. Pontosan tudom, hiszen ott ültem a társaság felügyelőtanácsában."
"A Google, a Facebook és az Apple között folyó küzdelmet nem nevezném háborúnak, inkább egy stratégiai csatának. A zárt rendszerek jók, de megvannak a korlátaik. Mi azt mondjuk, hogy a nyílt platform képes ugyanolyan jó funkciókat kínálni, de nagyobb és ezért végül győzni fog" - közölte a vállalat első embere.
Eric Schmidt leszögezte: ők azt javasolták az Amerikai Kongresszusnak, hogy garantálják a teljes internetsemlegességet a kábelinternet-hálózatokon. Néhány ember azonban tudatosan hazudott és elferdítette az álláspontjukat. A távközlési cégek viszont már dolgoznak a többrétegű internet megteremtésén és legkésőbb a Long Term Evolution (LTE) elindításával szeretnék kieszközölni a változást. A mobilinternettel kapcsolatos verseny viszont olyan mértékű, hogy a piac fogja megadni a helyes választ az internetsemlegesség kérdésére. Amennyiben az emberek nem akarnak majd kettéosztott világhálót, akkor szolgáltatót fognak váltani.
A cégvezető végül megjegyezte: a javaslatukra érkező reakciók keményebbek voltak annál, mint amire számítottak. Ez részben a félretájékoztatás miatt volt, de ők nem változtatták meg a korábbi politikájukat és a telekommunikációs társaságok nem fognak pénzt kapni a Google-től. A vállalat sem most, sem a jövőben nem fog fizetni a forgalomért.