Berta Sándor
A tudatalattit céloznák meg a reklámokkal a kutatók
A szakemberek megállapították, hogy az emberi agy csak az energiájának a két százalékát használja fel a tudatos tevékenységekre, a többi energia a tudatalatti rendelkezésére áll. Éppen ezért ez a terület a kutatók célpontja.
A neuromarketing elmélete az, hogy a hirdetések különösen jól hatnak az emberek tudatalattijára. A The New York Times tudósítása szerint a NeuroFocus és más piackutató cégek éppen emiatt próbálnak új módszereket kifejleszteni és arra kíváncsiak, hogy miként hathatnak célzottan a reklámok a fogyasztók tudatalattijára. "Az agyhullámok mérésével képet kaphatunk az emberek figyelméről, érzelmeiről és emlékeiről. Vagyis belekalkuláljuk a folyamatokba a tudatalatti reakcióit" - jelentette ki dr. A. K. Pradeep, a NeuroFocus alapítója és ügyvezetője.
A vállalat által végrehajtott tesztek során a televíziós vagy más reklámokat játszanak le és eközben megfigyelik egyrészt a felhasználók agyhullámait, másrészt pedig a szemmozgásaikat. A szakemberek e technika segítségével jóval pontosabb eredményeket kaphatnak az emberek reakcióiról és szokásairól, mint a hagyományos piackutatási módszerekkel, például kérdőívek kitöltésével. A fogyasztók egy egyszerű beszélgetés során nem igazán tudják vagy akarják elmondani rejtett kívánságaikat, elképzeléseiket, a tudatalattijuk vágyait. A neuromarketing pont a hatékonysága miatt egyre népszerűbb világszerte és folyamatosan nő azoknak a piackutató cégeknek a száma, amelyek ilyen módszereket alkalmaznak.
A hirdetők is felfigyeltek az új megoldásra: a NeuroFocus megrendelői között megtalálható a Google, a CBS, a Disney, a Frito-Lay, az A & E Television, sőt számos politikai párt is. Emellett a NeuroStandards projektet támogatja a General Motors, a Clorox, az American Express, a Campbell Soup és az MTV Networks. Ezek után nem lehet csodálkozni azon sem, hogy a Nielsen 2008-ban befektetett a NeuroFocusba.
Az alapötlet ugyanakkor nem új, hiszen már 50 évvel ezelőtt is voltak olyan szakemberek, akik óva intették a tudósokat a manipulatív reklámmódszerek használatától. Joseph Turow, a Pennsylvaniai Egyetem professzor ugyanakkor úgy vélte, hogy a neuromarketing a legújabb változat. "Az emberek bőre alá hatoló hirdetések készítése mindig is egyfajta Szent Grálnak számított" - hangsúlyozta a kutató. Természetesen nem mindenki örül a neuromarketing megjelenésének és elterjedésének. Jeff Chester, az amerikai Digitális Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója például kifejezetten bírálta az elképzelést.
A neuromarketing elmélete az, hogy a hirdetések különösen jól hatnak az emberek tudatalattijára. A The New York Times tudósítása szerint a NeuroFocus és más piackutató cégek éppen emiatt próbálnak új módszereket kifejleszteni és arra kíváncsiak, hogy miként hathatnak célzottan a reklámok a fogyasztók tudatalattijára. "Az agyhullámok mérésével képet kaphatunk az emberek figyelméről, érzelmeiről és emlékeiről. Vagyis belekalkuláljuk a folyamatokba a tudatalatti reakcióit" - jelentette ki dr. A. K. Pradeep, a NeuroFocus alapítója és ügyvezetője.
A vállalat által végrehajtott tesztek során a televíziós vagy más reklámokat játszanak le és eközben megfigyelik egyrészt a felhasználók agyhullámait, másrészt pedig a szemmozgásaikat. A szakemberek e technika segítségével jóval pontosabb eredményeket kaphatnak az emberek reakcióiról és szokásairól, mint a hagyományos piackutatási módszerekkel, például kérdőívek kitöltésével. A fogyasztók egy egyszerű beszélgetés során nem igazán tudják vagy akarják elmondani rejtett kívánságaikat, elképzeléseiket, a tudatalattijuk vágyait. A neuromarketing pont a hatékonysága miatt egyre népszerűbb világszerte és folyamatosan nő azoknak a piackutató cégeknek a száma, amelyek ilyen módszereket alkalmaznak.
A hirdetők is felfigyeltek az új megoldásra: a NeuroFocus megrendelői között megtalálható a Google, a CBS, a Disney, a Frito-Lay, az A & E Television, sőt számos politikai párt is. Emellett a NeuroStandards projektet támogatja a General Motors, a Clorox, az American Express, a Campbell Soup és az MTV Networks. Ezek után nem lehet csodálkozni azon sem, hogy a Nielsen 2008-ban befektetett a NeuroFocusba.
Az alapötlet ugyanakkor nem új, hiszen már 50 évvel ezelőtt is voltak olyan szakemberek, akik óva intették a tudósokat a manipulatív reklámmódszerek használatától. Joseph Turow, a Pennsylvaniai Egyetem professzor ugyanakkor úgy vélte, hogy a neuromarketing a legújabb változat. "Az emberek bőre alá hatoló hirdetések készítése mindig is egyfajta Szent Grálnak számított" - hangsúlyozta a kutató. Természetesen nem mindenki örül a neuromarketing megjelenésének és elterjedésének. Jeff Chester, az amerikai Digitális Demokrácia Központ ügyvezető igazgatója például kifejezetten bírálta az elképzelést.