SG.hu
Egy olasz lap MI által írt oldalakat adott ki
A mesterséges intelligencia jelen van az európai szerkesztőségekben, ez nem meglepő, de egy olasz újság úgy döntött, hogy kipróbálja a benne rejlő lehetőségeket, és teljes egészében MI által készített oldalakat állít elő és ad ki. Az ok? Hogy újragondoljuk, mit várunk el az újságírástól.
Az Il Foglio című konzervatív liberális napilap közölte, hogy kiadta a világ első, mesterséges intelligenciával generált újságját, amelyben a mesterséges intelligencia felel mindenért, a cikkektől kezdve a szalagcímeken és az idézeteken át az összefoglalókig, sőt „néha még az iróniáért is”. A kísérletben az újságírók szerepe csak annyi volt, hogy kérdéseket írjanak egy MI-eszközbe, és felügyeljék a válaszokat. Az Il Foglio MI tartalma négy oldalt foglal el, és cikkeket, valamint vezércikkeket tartalmaz, amelyek optimistább hangnemben íródtak, mint hagyományos társai.
Amit a kísérlet el akart érni az egyszerre lenyűgöző és kockázatos. Azt akarták tesztelni, hogy a mesterséges intelligencia hogyan válhat elméleti állapotából szilárd, gyakorlati formává. A kísérlet révén az újság munkatársai felmérik, hogy ez milyen hatással lesz a mindennapi munkájukra. A megjelent cikkek a legkülönfélébb témákat ölelik fel: a belpolitikától kezdve, mint például a munkahelyteremtési törvényről szóló közelgő népszavazás, az olyan társadalmi kérdésekig, mint a romantikus kapcsolatok csökkenése az európai fiatalok körében, sőt, Donald Trump elmúlt hónapban tett ellentmondásos kijelentéseinek eseti elemzéséig.
A Foglio MI humoros és szarkasztikus szerkesztőségi jegyzete két párhuzamos igazságot tár fel: a mesterséges intelligencia jól tud írni, de ettől még mindez nem lesz újságírás. Az újságírásban alkalmazott mesterséges intelligenciával kapcsolatos legtöbb kutatás szerint a technológia növelheti a szerkesztőségek hatékonyságát, felszabadítva az újságírókat az alaposabb tudósításokra, a siker azonban az elvárások kezelésétől és a szerkesztőségek vezetőségének támogatásától függ.
Két tanulmány vizsgálta a mesterséges intelligencia alkalmazását az Associated Pressnél (AP) és a BBC-nél, bemutatva, hogy a szerkesztőségek fokozatosan alkalmazkodnak az új eszközhöz. Az AP-nél a kutatók a Local News AI kezdeményezést vizsgálták meg, amelynek célja, hogy segítse a kisebb szerkesztőségeket az MI-eszközök integrálásában. A kezdeményezésben részt vevők olyan feladatokra használták a mesterséges intelligenciát, mint a városi tanácsülések átírása, a rendőrségi jegyzőkönyvek összefoglalása és az időjárás-előrejelzések automatizálása. Emberi felügyeletre azonban szükség volt.
A BBC kutatói az újságírók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit vizsgálták, és azt találták, hogy sokan inkább passzív felhasználóknak tekintik magukat, mint aktív résztvevőknek a mesterséges intelligencia hírekben betöltött szerepének alakításában. A tanulmány rávilágított arra, hogy az akadémiai kutatókkal való együttműködés hogyan segíthet a hírszervezeteknek elkerülni az elfogultságot a mesterséges intelligencia bevezetése során.
Az Il Foglio kísérlete a mesterséges intelligencia újságírásban való alkalmazásáról szóló vita csúcspontján, a hírekbe vetett bizalom csökkenése közepette az újságírók munkáját és az olvasók elkötelezettségét is perspektívába helyezi. Hagyjuk-e, hogy a mesterséges intelligencia végezze el a munkát, csak azért, mert képes rá? Érdekli-e az olvasókat, elolvassák-e, amit a mesterséges intelligencia ír? A Foglio értékelése szerint az újság olvasmányos lett, időnként „figyelemre méltó”, de mindig „következetes”. A kísérlet azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia hasznos és meglepő társ lehet a szerkesztőségekben, de soha nem válhat magává a szerkesztőséggé, mivel még nem elég emberi hozzá.
Bár az MI szükségtelenné tette az olyan rutinfeladatokat, mint a rögzítőre felvett riportok kézzel való átírása, mégsem helyettesítheti egy pillanatra sem „a hangulatból, neurózisból, egocentrizmusból, sőt hibákból élő szakmát”. Ahogy maga az MI fogalmaz: „Az újságírás annak a művészete, hogy tudjuk, mikor, miért és ki ellen kell írni”. De ahogy a legendás újságíró, Bob Woodward mondta: „Az újságírás központi dilemmája, hogy nem tudod, mit nem tudsz”. A mesterséges intelligencia esetében ez továbbra is igaz.
Az Il Foglio című konzervatív liberális napilap közölte, hogy kiadta a világ első, mesterséges intelligenciával generált újságját, amelyben a mesterséges intelligencia felel mindenért, a cikkektől kezdve a szalagcímeken és az idézeteken át az összefoglalókig, sőt „néha még az iróniáért is”. A kísérletben az újságírók szerepe csak annyi volt, hogy kérdéseket írjanak egy MI-eszközbe, és felügyeljék a válaszokat. Az Il Foglio MI tartalma négy oldalt foglal el, és cikkeket, valamint vezércikkeket tartalmaz, amelyek optimistább hangnemben íródtak, mint hagyományos társai.
Amit a kísérlet el akart érni az egyszerre lenyűgöző és kockázatos. Azt akarták tesztelni, hogy a mesterséges intelligencia hogyan válhat elméleti állapotából szilárd, gyakorlati formává. A kísérlet révén az újság munkatársai felmérik, hogy ez milyen hatással lesz a mindennapi munkájukra. A megjelent cikkek a legkülönfélébb témákat ölelik fel: a belpolitikától kezdve, mint például a munkahelyteremtési törvényről szóló közelgő népszavazás, az olyan társadalmi kérdésekig, mint a romantikus kapcsolatok csökkenése az európai fiatalok körében, sőt, Donald Trump elmúlt hónapban tett ellentmondásos kijelentéseinek eseti elemzéséig.
A Foglio MI humoros és szarkasztikus szerkesztőségi jegyzete két párhuzamos igazságot tár fel: a mesterséges intelligencia jól tud írni, de ettől még mindez nem lesz újságírás. Az újságírásban alkalmazott mesterséges intelligenciával kapcsolatos legtöbb kutatás szerint a technológia növelheti a szerkesztőségek hatékonyságát, felszabadítva az újságírókat az alaposabb tudósításokra, a siker azonban az elvárások kezelésétől és a szerkesztőségek vezetőségének támogatásától függ.
Két tanulmány vizsgálta a mesterséges intelligencia alkalmazását az Associated Pressnél (AP) és a BBC-nél, bemutatva, hogy a szerkesztőségek fokozatosan alkalmazkodnak az új eszközhöz. Az AP-nél a kutatók a Local News AI kezdeményezést vizsgálták meg, amelynek célja, hogy segítse a kisebb szerkesztőségeket az MI-eszközök integrálásában. A kezdeményezésben részt vevők olyan feladatokra használták a mesterséges intelligenciát, mint a városi tanácsülések átírása, a rendőrségi jegyzőkönyvek összefoglalása és az időjárás-előrejelzések automatizálása. Emberi felügyeletre azonban szükség volt.
A BBC kutatói az újságírók mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteit vizsgálták, és azt találták, hogy sokan inkább passzív felhasználóknak tekintik magukat, mint aktív résztvevőknek a mesterséges intelligencia hírekben betöltött szerepének alakításában. A tanulmány rávilágított arra, hogy az akadémiai kutatókkal való együttműködés hogyan segíthet a hírszervezeteknek elkerülni az elfogultságot a mesterséges intelligencia bevezetése során.
Az Il Foglio kísérlete a mesterséges intelligencia újságírásban való alkalmazásáról szóló vita csúcspontján, a hírekbe vetett bizalom csökkenése közepette az újságírók munkáját és az olvasók elkötelezettségét is perspektívába helyezi. Hagyjuk-e, hogy a mesterséges intelligencia végezze el a munkát, csak azért, mert képes rá? Érdekli-e az olvasókat, elolvassák-e, amit a mesterséges intelligencia ír? A Foglio értékelése szerint az újság olvasmányos lett, időnként „figyelemre méltó”, de mindig „következetes”. A kísérlet azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia hasznos és meglepő társ lehet a szerkesztőségekben, de soha nem válhat magává a szerkesztőséggé, mivel még nem elég emberi hozzá.
Bár az MI szükségtelenné tette az olyan rutinfeladatokat, mint a rögzítőre felvett riportok kézzel való átírása, mégsem helyettesítheti egy pillanatra sem „a hangulatból, neurózisból, egocentrizmusból, sőt hibákból élő szakmát”. Ahogy maga az MI fogalmaz: „Az újságírás annak a művészete, hogy tudjuk, mikor, miért és ki ellen kell írni”. De ahogy a legendás újságíró, Bob Woodward mondta: „Az újságírás központi dilemmája, hogy nem tudod, mit nem tudsz”. A mesterséges intelligencia esetében ez továbbra is igaz.