Berta Sándor
Döntés a DT megfigyelési ügyében
Vádemelés lesz, de úgy tűnik, hogy a Deutsche Telekom egykori vezetői megmenekülnek a felelősségre vonás elől.
A Financial Times értesülései szerint a bonni ügyészség képviselői már a múlt héten arról tájékoztatták Kai-Uwe Rickét, a társaság egykori vezetőjét és Klaus Zumwinkelt, a DT felügyelőtanácsának egykori első emberét, hogy az ügyükben nem lesz vádemelés és nem kerülnek a vádlottak padjára azért, mert az általuk irányított vállalat 2008-ban több tucat embert, köztük újságírókat és szakszervezeti vezetőket is megfigyeltetett.
Mostanra kiderült, hogy az érintett személyek ebbe semmiképpen sem nyugszanak bele és Herta Däubler-Gmelin, az 54 károsult érdekeit védő ügyvéd már jelezte: nem hagyják ennyiben a dolgot. A jogász közölte: "Az, ahogyan az érintettekkel bánnák, szinte drámai." Órákkal később Fred Apostel bonni főügyész valóban bejelentette, hogy Rickére és Zumwinkelre nem sikerült rábizonyítani, hogy megsértették a levél- és távközlési titkok megsértését. A hivatal két éven át nyomozott a két vezető és további 11 gyanúsított ellen. Az ügyészek azt akarták tisztázni, hogy Ricke és Zumwinkel tudtak-e a Clipper és Rheingold fedőnevű akciókról, vagyis a felügyelőtanácsi tagok és újságírók ellenőrzéséről.
A döntésbe a Ver.di szakszervezeti szövetség mellett a Deutsche Telekom jelenlegi vezetői sem nyugszanak bele, utóbbi szóvivője azonnal kijelentette, hogy fenntartják a korábbi 1-1 millió eurós kártérítési igényüket és készek akár polgári peres eljárást is indítani. A határozatot támadta a Német Újságíró Szövetség (DJV) is.
Däubler-Gmelin az ügyészek munkájáról lesújtó véleménnyel volt, szerinte a hivatal munkatársai egész egyszerűen semmibe vették az áldozatok jogait. A döntésről Rickén és Zumwinkelen kívül nem tájékoztatták az érintetteket. "Ez nem csak az ügyészség rossz stílusát bizonyítja, hanem egyúttal a törvényi előírások megsértését is jelenti" - tette hozzá az egykor igazságügyi miniszterként dolgozó jogász, aki Gerhart Baum volt belügyminiszterrel együtt harcol a megfigyeltek igazáért.
Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor lesz-e egyáltalán felelősségre vonás és ha lesz, kik viszik majd el a balhét? Fred Apostel sajtótájékoztatóján erre is fény derült: 42 esetben sikerült bizonyítani a szövetségi adatvédelmi törvény megsértését, emiatt a DT három munkatársa, köztük Klaus Trzeschan, a vállalat biztonsági részlegének egykori vezetője, illetve az ügyben érintett berlini IT-cég ügyvezetője ellen emelnek majd vádat. Trzeschant emellett sikkasztással, míg a berlini IT-vállalkozót sikkasztással és zsarolási kísérlettel egyaránt vádolják.
2008 májusában vált ismertté, hogy az elnökségben és a felügyelőtanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére a Deutsche Telekom 2000 óta adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről. Később bebizonyosodott, hogy a cég korábbi vezetői összesen 55 személyt figyeltettek meg és bankfolyószámlákat is ellenőriztettek. A megszerzett távközlési adatokat egy berlini tanácsadó cégnek kellett kiértékelnie. Az akciók fedőneve Clipper és Rheingold volt.
A Financial Times értesülései szerint a bonni ügyészség képviselői már a múlt héten arról tájékoztatták Kai-Uwe Rickét, a társaság egykori vezetőjét és Klaus Zumwinkelt, a DT felügyelőtanácsának egykori első emberét, hogy az ügyükben nem lesz vádemelés és nem kerülnek a vádlottak padjára azért, mert az általuk irányított vállalat 2008-ban több tucat embert, köztük újságírókat és szakszervezeti vezetőket is megfigyeltetett.
Mostanra kiderült, hogy az érintett személyek ebbe semmiképpen sem nyugszanak bele és Herta Däubler-Gmelin, az 54 károsult érdekeit védő ügyvéd már jelezte: nem hagyják ennyiben a dolgot. A jogász közölte: "Az, ahogyan az érintettekkel bánnák, szinte drámai." Órákkal később Fred Apostel bonni főügyész valóban bejelentette, hogy Rickére és Zumwinkelre nem sikerült rábizonyítani, hogy megsértették a levél- és távközlési titkok megsértését. A hivatal két éven át nyomozott a két vezető és további 11 gyanúsított ellen. Az ügyészek azt akarták tisztázni, hogy Ricke és Zumwinkel tudtak-e a Clipper és Rheingold fedőnevű akciókról, vagyis a felügyelőtanácsi tagok és újságírók ellenőrzéséről.
A döntésbe a Ver.di szakszervezeti szövetség mellett a Deutsche Telekom jelenlegi vezetői sem nyugszanak bele, utóbbi szóvivője azonnal kijelentette, hogy fenntartják a korábbi 1-1 millió eurós kártérítési igényüket és készek akár polgári peres eljárást is indítani. A határozatot támadta a Német Újságíró Szövetség (DJV) is.
Däubler-Gmelin az ügyészek munkájáról lesújtó véleménnyel volt, szerinte a hivatal munkatársai egész egyszerűen semmibe vették az áldozatok jogait. A döntésről Rickén és Zumwinkelen kívül nem tájékoztatták az érintetteket. "Ez nem csak az ügyészség rossz stílusát bizonyítja, hanem egyúttal a törvényi előírások megsértését is jelenti" - tette hozzá az egykor igazságügyi miniszterként dolgozó jogász, aki Gerhart Baum volt belügyminiszterrel együtt harcol a megfigyeltek igazáért.
Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor lesz-e egyáltalán felelősségre vonás és ha lesz, kik viszik majd el a balhét? Fred Apostel sajtótájékoztatóján erre is fény derült: 42 esetben sikerült bizonyítani a szövetségi adatvédelmi törvény megsértését, emiatt a DT három munkatársa, köztük Klaus Trzeschan, a vállalat biztonsági részlegének egykori vezetője, illetve az ügyben érintett berlini IT-cég ügyvezetője ellen emelnek majd vádat. Trzeschant emellett sikkasztással, míg a berlini IT-vállalkozót sikkasztással és zsarolási kísérlettel egyaránt vádolják.
2008 májusában vált ismertté, hogy az elnökségben és a felügyelőtanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére a Deutsche Telekom 2000 óta adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről. Később bebizonyosodott, hogy a cég korábbi vezetői összesen 55 személyt figyeltettek meg és bankfolyószámlákat is ellenőriztettek. A megszerzett távközlési adatokat egy berlini tanácsadó cégnek kellett kiértékelnie. Az akciók fedőneve Clipper és Rheingold volt.