Berta Sándor
Muszáj lesz nyitnia az Apple-nek
Az Apple jelenleg a világ legnépszerűbb szórakoztató elektronikai gyártója. Ahhoz azonban, hogy ez így is maradjon, el kell fogadnia a nyílt szabványokat.
A Steve Jobs vezette cég egyik sikert a másik után könyvelhette el az elmúlt évtizedben. A cég néhány évente új termékeivel forradalmasítja a piacot és a szórakoztató elektronikai, mobil és számítástechnikai készülékeivel dollármilliárdokat keres. A Microsoft, az Intel és a Google menedzserei is tisztelettel vegyes irigységgel tekintenek az Apple vezetőire és magára a társaságra, különösen azután, hogy a vállalat tőzsdei értéke jelenleg eléri a 222 milliárd dollárt és ezzel már a harmadik legértékesebb amerikai cégnek számít.
Az iTunes, az iPhone, az iPad és az iPod Touch kvartett segítségével az Apple egy gyakorlatilag tökéletes rendszert hozott létre. Azonban - hasonlóan az AOL esetéhez - pont a szigorú szabályok és a különböző korlátozások okozhatják majd a cég vesztét. Steve Jobs szeret diktátort játszani, ő határozza meg, hogy mely technikai megoldásokat alkalmazhatják és mely üzleti modellnek hogyan kell kinéznie. Az Adobe flashszoftverét köszöni, nem kéri, de nem akar látni meztelen kebleket és politikai karikatúrákat sem az App Store-ban. A konszern és az egyes mobilszolgáltatók között az iPhone terjesztése kapcsán lezajló egyeztetések nem igazán nevezhetők kétoldalú tárgyalásoknak, inkább egyoldalú követelésismertetéseknek.
Az Apple ugyanazt az utat követi, mint az 1990-es évek végén az AOL: megfogja ügyfelei kezét és nem engedi el. A felhasználók pedig örülnek is ennek, hiszen szerencsére a legtöbb termékük kifogástalanul működik és ugyanez mondható el az App Store-ban beszerezhető alkalmazásokról is. A rendszer jól működik, ami nem véletlen. A hardverek és a szoftverek kompatibilisek egymással, nem kell különböző verziókra vadászniuk az embereknek. Az AOL az internet hajnalán szinte zsilipként működött és segített a szolgáltatások, illetve tartalmak csoportosításában. Csak azóta változott a világ, az internet rohamosan fejlődik és sokan már azt sem tudják, hogy létezett egykor egy AOL nevezetű óriáscég.
Egyre több jel mutat arra, hogy az Apple-t is hasonló sors fenyegetheti majd a távolabbi jövőben. A kiadóknak nem tetszik, hogy az Apple minden digitális tartalomra rátenné a kezét. Függetlenedni akarnak Steve Jobs cégétől és ráadásul félnek is a tartalmak cenzúrázásától. A kínálatból eltűnt többek között a Stern magazin, mert túl sok volt benne a meztelen nőt ábrázoló fotó. Februárban több mint 20 vezető távközlési vállalat kötött együttműködési megállapodást egy új nyílt mobilszoftver-fejlesztési szabvány kidolgozására. A résztvevők között van a Deutsche Telekom, a China Mobile, a Telefónica és a Verizon. S akkor még megemlíthető a Google Android rendszere is.
Az Apple vezetőinek előbb vagy utóbb el kell majd dönteniük, hogy megnyitják-e rendszereiket a nyílt forráskódú programok előtt vagy sem. Ha nem akarnak úgy járni, mint az AOL nem ártana az előbbi lehetőséget választaniuk. A felhasználók és a piaci szereplők ugyanis nem szeretik a diktátorokat, a cenzúrát és a korlátozásokat.
A Steve Jobs vezette cég egyik sikert a másik után könyvelhette el az elmúlt évtizedben. A cég néhány évente új termékeivel forradalmasítja a piacot és a szórakoztató elektronikai, mobil és számítástechnikai készülékeivel dollármilliárdokat keres. A Microsoft, az Intel és a Google menedzserei is tisztelettel vegyes irigységgel tekintenek az Apple vezetőire és magára a társaságra, különösen azután, hogy a vállalat tőzsdei értéke jelenleg eléri a 222 milliárd dollárt és ezzel már a harmadik legértékesebb amerikai cégnek számít.
Az iTunes, az iPhone, az iPad és az iPod Touch kvartett segítségével az Apple egy gyakorlatilag tökéletes rendszert hozott létre. Azonban - hasonlóan az AOL esetéhez - pont a szigorú szabályok és a különböző korlátozások okozhatják majd a cég vesztét. Steve Jobs szeret diktátort játszani, ő határozza meg, hogy mely technikai megoldásokat alkalmazhatják és mely üzleti modellnek hogyan kell kinéznie. Az Adobe flashszoftverét köszöni, nem kéri, de nem akar látni meztelen kebleket és politikai karikatúrákat sem az App Store-ban. A konszern és az egyes mobilszolgáltatók között az iPhone terjesztése kapcsán lezajló egyeztetések nem igazán nevezhetők kétoldalú tárgyalásoknak, inkább egyoldalú követelésismertetéseknek.
Az Apple ugyanazt az utat követi, mint az 1990-es évek végén az AOL: megfogja ügyfelei kezét és nem engedi el. A felhasználók pedig örülnek is ennek, hiszen szerencsére a legtöbb termékük kifogástalanul működik és ugyanez mondható el az App Store-ban beszerezhető alkalmazásokról is. A rendszer jól működik, ami nem véletlen. A hardverek és a szoftverek kompatibilisek egymással, nem kell különböző verziókra vadászniuk az embereknek. Az AOL az internet hajnalán szinte zsilipként működött és segített a szolgáltatások, illetve tartalmak csoportosításában. Csak azóta változott a világ, az internet rohamosan fejlődik és sokan már azt sem tudják, hogy létezett egykor egy AOL nevezetű óriáscég.
Egyre több jel mutat arra, hogy az Apple-t is hasonló sors fenyegetheti majd a távolabbi jövőben. A kiadóknak nem tetszik, hogy az Apple minden digitális tartalomra rátenné a kezét. Függetlenedni akarnak Steve Jobs cégétől és ráadásul félnek is a tartalmak cenzúrázásától. A kínálatból eltűnt többek között a Stern magazin, mert túl sok volt benne a meztelen nőt ábrázoló fotó. Februárban több mint 20 vezető távközlési vállalat kötött együttműködési megállapodást egy új nyílt mobilszoftver-fejlesztési szabvány kidolgozására. A résztvevők között van a Deutsche Telekom, a China Mobile, a Telefónica és a Verizon. S akkor még megemlíthető a Google Android rendszere is.
Az Apple vezetőinek előbb vagy utóbb el kell majd dönteniük, hogy megnyitják-e rendszereiket a nyílt forráskódú programok előtt vagy sem. Ha nem akarnak úgy járni, mint az AOL nem ártana az előbbi lehetőséget választaniuk. A felhasználók és a piaci szereplők ugyanis nem szeretik a diktátorokat, a cenzúrát és a korlátozásokat.