Berta Sándor
Nem lesznek hozzáférés-blokkolások Európában
Az Európai Unió új kereskedelmi biztosa közölte: az EU-ban biztosan nem vezetik be az egységes Three Strikes Out modellt.
Karel De Gucht megválasztása után alig néhány héttel máris egy komoly témával kénytelen foglalkozni. Az Európai Unió új kereskedelmi biztosa ugyanis kénytelen volt kitérni a készülő hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásra (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA). John Clancy, De Gucht szóvivője a ZDnet UK hírportálnak kijelentette, hogy a politikus az ACTA-val kapcsolatos vitában egyértelművé tette az álláspontját: az EU-ban nem fogják alkalmazni a visszaeső szerzői jogsértőkkel, fájlcserélőkkel szemben a hozzáférés-blokkolásokat.
"Az Európai Bizottság nem fogadja el, hogy a megállapodás egyúttal kötelező szerzői jogsértési internethozzáférés-blokkolásokat is tartalmazzon. Az EU tagországai ebben a kérdésben különböző álláspontokat képviseltek. Ez a jövőben is megmarad. A hozzáférés-blokkolások az EU-ban nem feltétlenül szükségesek" - hangsúlyozta John Clancy.
Emellett egy másik információ is lázban tartja a sajtót. Kiszivárgott ugyanis az ACTA-t támogató, illetve biztosan elutasító országok listája. Az ACTA mellett foglalt állást Ausztrália, Kanada, Japán, Új-Zéland, Ausztria, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Nagy-Britannia és Magyarország. A hamisítás elleni megállapodást ellenzi Szingapúr, Dél-Korea, az Európai Bizottság, Belgium, Dánia, Németország és Portugália. Az Egyesült Államok egyelőre semleges álláspontot képvisel, de inkább ellenzi, mint támogatja az új szerződést. Az EU tagországai közül nem döntött még Bulgária, Ciprus, Csehország, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország, továbbá Mexikó, Marokkó és Svájc is egyelőre kivár.
Három szerzői jogi szakértő is úgy véli, hogy a tervezett Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) megállapodás teljesen új helyzetet teremthet. Thomas Dreier, a Karlsruhei Technológiai Intézet Információs és Gazdasági Jogi Intézetének munkatársa; Thomas Hoeren, a Münsteri Egyetem Információs,Telekommunikációs és Médiajogi Intézetének szakértője, valamint Annette Kur, a Max Planck Szellemi Tulajdon-, Verseny-és Adójogi Intézet alkalmazottja egyaránt szkeptikusak az ACTA-egyezménnyel kapcsolatban. A három szakember attól tart, hogy amennyiben elfogadják az ACTA-megállapodást,úgy globálisan elterjedhetnek a szerzői jogsértések miatti internethozzáférés-blokkolások. A három jogi szakértő azután jutott erre az álláspontra, hogy tanulmányozta a nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumokat.
A dokumentumokat nyilvánosságra hozó Michael Geist kanadai jogász meggyőződése, hogy az ACTA a globális internethozzáférés-blokkolások elindítója lehet. "Korábban a World Intellectual Property Organisation szervezet Internet Treaties nevű dokumentumában is hasonlóan rugalmasan fektették le a különböző technikai megoldások alkalmazásának lehetőségeit, de végül csak a Digital Millenium Copyright Act paragrafusait valósították meg. Azzal kell számolnunk, hogy a rugalmas meghatározások miatt egyre gyakrabban merül majd fel a Three Strikes Out használata" - nyilatkozta Geist.
Thomas Hoeren szerint már önmagában az komoly veszélyeket hordoz magában,hogy a Three Strikes Out modell egyáltalán szerepel egy nemzetközi szerződés tervezetében. Már ez aggodalomra ad okot, még akkor is, hogy ha az egyezményt aláírók rugalmasan alkalmazhatják a dokumentumban szerepelő javaslatokat. Hoeren elmondta, hogy már az is érdekes, hogy az ACTA hivatalosan kereskedelmi egyezmény. A kérdés csak az, hogy miért félnek a világ kormányai annyira az online közösségtől, hogy titokban tárgyaljanak egy ilyen fontos dokumentumról?
Karel De Gucht megválasztása után alig néhány héttel máris egy komoly témával kénytelen foglalkozni. Az Európai Unió új kereskedelmi biztosa ugyanis kénytelen volt kitérni a készülő hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásra (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA). John Clancy, De Gucht szóvivője a ZDnet UK hírportálnak kijelentette, hogy a politikus az ACTA-val kapcsolatos vitában egyértelművé tette az álláspontját: az EU-ban nem fogják alkalmazni a visszaeső szerzői jogsértőkkel, fájlcserélőkkel szemben a hozzáférés-blokkolásokat.
"Az Európai Bizottság nem fogadja el, hogy a megállapodás egyúttal kötelező szerzői jogsértési internethozzáférés-blokkolásokat is tartalmazzon. Az EU tagországai ebben a kérdésben különböző álláspontokat képviseltek. Ez a jövőben is megmarad. A hozzáférés-blokkolások az EU-ban nem feltétlenül szükségesek" - hangsúlyozta John Clancy.
Emellett egy másik információ is lázban tartja a sajtót. Kiszivárgott ugyanis az ACTA-t támogató, illetve biztosan elutasító országok listája. Az ACTA mellett foglalt állást Ausztrália, Kanada, Japán, Új-Zéland, Ausztria, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Svédország, Nagy-Britannia és Magyarország. A hamisítás elleni megállapodást ellenzi Szingapúr, Dél-Korea, az Európai Bizottság, Belgium, Dánia, Németország és Portugália. Az Egyesült Államok egyelőre semleges álláspontot képvisel, de inkább ellenzi, mint támogatja az új szerződést. Az EU tagországai közül nem döntött még Bulgária, Ciprus, Csehország, Görögország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország, továbbá Mexikó, Marokkó és Svájc is egyelőre kivár.
Három szerzői jogi szakértő is úgy véli, hogy a tervezett Anti-Counterfeiting Trade Agreement (ACTA) megállapodás teljesen új helyzetet teremthet. Thomas Dreier, a Karlsruhei Technológiai Intézet Információs és Gazdasági Jogi Intézetének munkatársa; Thomas Hoeren, a Münsteri Egyetem Információs,Telekommunikációs és Médiajogi Intézetének szakértője, valamint Annette Kur, a Max Planck Szellemi Tulajdon-, Verseny-és Adójogi Intézet alkalmazottja egyaránt szkeptikusak az ACTA-egyezménnyel kapcsolatban. A három szakember attól tart, hogy amennyiben elfogadják az ACTA-megállapodást,úgy globálisan elterjedhetnek a szerzői jogsértések miatti internethozzáférés-blokkolások. A három jogi szakértő azután jutott erre az álláspontra, hogy tanulmányozta a nemrég nyilvánosságra hozott dokumentumokat.
A dokumentumokat nyilvánosságra hozó Michael Geist kanadai jogász meggyőződése, hogy az ACTA a globális internethozzáférés-blokkolások elindítója lehet. "Korábban a World Intellectual Property Organisation szervezet Internet Treaties nevű dokumentumában is hasonlóan rugalmasan fektették le a különböző technikai megoldások alkalmazásának lehetőségeit, de végül csak a Digital Millenium Copyright Act paragrafusait valósították meg. Azzal kell számolnunk, hogy a rugalmas meghatározások miatt egyre gyakrabban merül majd fel a Three Strikes Out használata" - nyilatkozta Geist.
Thomas Hoeren szerint már önmagában az komoly veszélyeket hordoz magában,hogy a Three Strikes Out modell egyáltalán szerepel egy nemzetközi szerződés tervezetében. Már ez aggodalomra ad okot, még akkor is, hogy ha az egyezményt aláírók rugalmasan alkalmazhatják a dokumentumban szerepelő javaslatokat. Hoeren elmondta, hogy már az is érdekes, hogy az ACTA hivatalosan kereskedelmi egyezmény. A kérdés csak az, hogy miért félnek a világ kormányai annyira az online közösségtől, hogy titokban tárgyaljanak egy ilyen fontos dokumentumról?
