Az Európai Parlamentben (EP) egyre nagyobb az ellenállás a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással szemben. A tervezett dokumentumot (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) különösen amiatt támadják sokan, mert annak kidolgozásából gyakorlatilag teljesen kizárták az EP-képviselőket, a civil szervezeteket, az internetszolgáltatókat, a felhasználókat és az adatvédelmi szakembereket.

Az Európai Parlament konzervatív, szociáldemokrata és liberális frakcióinak tagjai közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben felszólították az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul engedjen bepillantást a tárgyalásokba. Alexander Alvaro liberális, Zuzana Roithova konzervatív, Stavros Lambrinides és Francoise Castex szociáldemokrata EP-képviselők azt akarják elérni, hogy megszűnjön az ACTA-egyeztetéseket övező titokzatosság és az Európai Bizottság hozzon nyilvánosságra minden a kereskedelmi megállapodással kapcsolatos titkos iratot.

Az Európai Internetszolgáltatók Szövetsége (EuroISPA) szintén kiadott egy közleményt, amelyben a tárgyalások nyilvánossá tételét követelte. A nemzetközi szakértők és szervezetek, mint a kanadai Michael Geist és az Európai Fogyasztóvédelmi Szövetség (BEUC) attól tartanak: az ACTA egyetlen célja az, hogy az egész világra kiterjessze az Egyesült Államokban hatályos Digital Millennium Copyright Act (DMCA) központi elemeit. Ezek között van, hogy az internetszolgáltatók felelnek az ügyfeleik által készített és a világhálóra feltöltött tartalmakért. Emellett a perek elkerüléséhez a szolgáltatók kénytelenek lennének támogatni a három csapás (Three Strikes Out) néven elhíresült internethozzáférés-blokádokat és ki kellene szolgáltatniuk az előfizetőiket a hatóságoknak.

"Tudni akarjuk, hogy mi folyik. Jelenleg alig vannak hivatalos forrásból származó információk az ACTA-ról. Ha az Egyesült Államok képes arra, hogy folyamatosan tájékoztassa a tárgyalások pillanatnyi állásáról az óriáscégek (Google, Time Warner stb.) képviselőit, úgy az Európai Bizottságnak is tájékoztatnia kellene az Európai Parlamentet. A nyilatkozatunk március 8-án az EP elé kerül és április 6-ára egy brüsszeli meghallgatást szervezünk a témában. Utóbbira meghívtuk többek között Michael Geistet is. Amennyiben elfogadnák az ACTA-t, úgy az Európai Parlamentnek a kérdésben nagyon beszűkülne a mozgástere. Éppen ezért fontos, hogy megtudjuk, pontosan mi zajlik a háttérben. Remélem, hogy az EP-ben a nyilatkozatunk megkapja a szükséges többségi támogatást. Nehezen lehetne okokat találni arra, hogy valaki miért ne támogassa a nyilatkozatunkat, ez ugyanis nem egy ideológiai kérdés" - szögezte le Alexander Alvaro.

Az Európai Bizottság ugyan létrehozott egy a tervezett kereskedelmi megállapodást bemutató honlapot, azonban az igazán fontos részletek ezen sem érhetők el.