Berta Sándor
ACTA - az internetszolgáltatók felelősek az online tartalmakért
Egy újabb rész szivárgott ki a készülő hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásból. Eszerint az internetszolgáltatók a felelősek a hálózataikban továbbított különböző anyagokért.
Az új információkról egyaránt beszámolt a Computerworld IT-lap, Michael Geist kanadai jogi szakértő és a Netzpolitik.org blog. Utóbbi PDF-fájlként elérhetővé is tette a dokumentumot.
A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) legújabb tervezete alapján az internetszolgáltatók a felelősek a hálózataikban továbbított különböző anyagokért. Vagyis, ha valaki például egy illegális zenei, szoftver-, film- vagy játékkópiát tölt le, akkor nem elsősorban őt kell felelősségre vonni, hanem az internetszolgáltatóját, hogy ezt miért nem akadályozta meg.
Az ACTA-t a közeljövőben aláíró államok kötelezik magukat arra, hogy úgy módosítják a polgári örvénykönyveiket, hogy az megfeleljen a médiaipar igényeinek. A tervezett intézkedések között lehet a technikai megoldások is, például tartalomszűrők és internethozzáférés-korlátozások bevezetése. A cél az, hogy az internetszolgáltatók minden lehetséges módon megakadályozzák az illegális tartalmak és másolatok terjesztését. A cégeknek kellene azt is bebizonyítaniuk a hatóságok felé, hogy az ő hálózatukban nem történik illegális adattovábbítás.
A dokumentumban lehetséges megoldásként szerepel a Franciaországban már alkalmazott Three Strikes Out megoldás, vagyis a gyakran és sokat illegális tartalmakat letöltő felhasználókat két esetben figyelmeztetnék, majd a harmadik esetben már blokkolnák az internethozzáférésüket. Fontos, hogy ezenkívül gyakorlatilag bűncselekménynek minősülne a tartalomszűrők és az internetblokádok kijátszása vagy megkerülése. Akik ilyesmit követnek el, azok komoly büntetésre számíthatnának.
Az ACTA-tárgyalások következő fordulóját áprilisban tartják Új-Zélandon. Polgárjogi és más civil szervezetek időközben ismét azt követelték, hogy az egyeztetésekre ne titokban kerüljön sor, hanem azokról szerezhessenek tudomást a felhasználók és a távközlési vállalatok is. Az új megállapodás várhatóan hónapokon belül hatályba léphet. Az már tavaly decemberben ismertté vált, hogy az ACTA keretében köteleznék az ISP-ket, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek elrettentik a felhasználókat a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak tárolásától és továbbításától, végső soron szakítsák meg az e szabályok ellen vétkező ügyfeleik internetkapcsolatát. Eszerint az ACTA felelőssé teheti az ISP-ket az ügyfeleik által elkövetett jogsértésekért. Az Európai Internetszolgáltatók Szövetsége (EuroISP) már akkor tiltakozott az elképzelések ellen.
Az új információkról egyaránt beszámolt a Computerworld IT-lap, Michael Geist kanadai jogi szakértő és a Netzpolitik.org blog. Utóbbi PDF-fájlként elérhetővé is tette a dokumentumot.
A hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) legújabb tervezete alapján az internetszolgáltatók a felelősek a hálózataikban továbbított különböző anyagokért. Vagyis, ha valaki például egy illegális zenei, szoftver-, film- vagy játékkópiát tölt le, akkor nem elsősorban őt kell felelősségre vonni, hanem az internetszolgáltatóját, hogy ezt miért nem akadályozta meg.
Az ACTA-t a közeljövőben aláíró államok kötelezik magukat arra, hogy úgy módosítják a polgári örvénykönyveiket, hogy az megfeleljen a médiaipar igényeinek. A tervezett intézkedések között lehet a technikai megoldások is, például tartalomszűrők és internethozzáférés-korlátozások bevezetése. A cél az, hogy az internetszolgáltatók minden lehetséges módon megakadályozzák az illegális tartalmak és másolatok terjesztését. A cégeknek kellene azt is bebizonyítaniuk a hatóságok felé, hogy az ő hálózatukban nem történik illegális adattovábbítás.
A dokumentumban lehetséges megoldásként szerepel a Franciaországban már alkalmazott Three Strikes Out megoldás, vagyis a gyakran és sokat illegális tartalmakat letöltő felhasználókat két esetben figyelmeztetnék, majd a harmadik esetben már blokkolnák az internethozzáférésüket. Fontos, hogy ezenkívül gyakorlatilag bűncselekménynek minősülne a tartalomszűrők és az internetblokádok kijátszása vagy megkerülése. Akik ilyesmit követnek el, azok komoly büntetésre számíthatnának.
Az ACTA-tárgyalások következő fordulóját áprilisban tartják Új-Zélandon. Polgárjogi és más civil szervezetek időközben ismét azt követelték, hogy az egyeztetésekre ne titokban kerüljön sor, hanem azokról szerezhessenek tudomást a felhasználók és a távközlési vállalatok is. Az új megállapodás várhatóan hónapokon belül hatályba léphet. Az már tavaly decemberben ismertté vált, hogy az ACTA keretében köteleznék az ISP-ket, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek elrettentik a felhasználókat a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak tárolásától és továbbításától, végső soron szakítsák meg az e szabályok ellen vétkező ügyfeleik internetkapcsolatát. Eszerint az ACTA felelőssé teheti az ISP-ket az ügyfeleik által elkövetett jogsértésekért. Az Európai Internetszolgáltatók Szövetsége (EuroISP) már akkor tiltakozott az elképzelések ellen.