SG.hu
Indiában is pert kapott a nyakába az OpenAI szerzői jogsértés miatt
Indiai könyvkiadók és nemzetközi társaik szerzői jogi pert indítottak az OpenAI ellen Újdelhiben. Ez a legújabb a globális ügyek sorában, amelyekkel a ChatGPT chatrobotot próbálják megakadályozni abban, hogy hozzáférjen saját tulajdonú tartalmakhoz.
A bíróságok világszerte tárgyalják a szerzők, hírügynökségek és zenészek kereseteit, akik azzal vádolják a technológiai cégeket, hogy szerzői jogvédett munkáikat MI-szolgáltatások betanítására használják fel, és akik a chatbot betanításához használt tartalmak törlését kérik. Az újdelhi székhelyű Indiai Kiadók Szövetsége keresetet nyújtott be a Delhi Felsőbírósághoz, amely már tárgyal egy hasonló pert az OpenAI ellen. Az ügyet a szövetség összes tagja nevében nyújtották be, akik között olyan kiadók vannak, mint a Bloomsbury, a Penguin Random House, a Cambridge University Press és a Pan Macmillan, valamint az indiai Rupa Publications és a S.Chand and Co.
"Az a kérésünk a bíróságtól, hogy állítsák le a szerzői joggal védett tartalmainkhoz való hozzáférést” - mondta Pranav Gupta, a szövetség főtitkára egy interjúban a perrel kapcsolatban, amely a ChatGPT könyvösszefoglalóit érinti. "Ha nem akarnak licencügyletet kötni velünk, akkor törölniük kellene az MI-tréninghez használt adatkészleteket, és el kellene magyarázniuk, hogyan fognak minket kompenzálni. Ez hatással van a kreativitásra” - tette hozzá. A vállalat többször is tagadta az ilyen vádakat, mondván, hogy mesterséges intelligencia rendszerei tisztességesen használják fel a nyilvánosan elérhető adatokat.
Az indiai könyvkiadók csoportja csatlakozni kíván az ANI indiai hírügynökségnek a Microsoft által támogatott OpenAI ellen indított peréhez, amely az ország legjelentősebb jogi eljárása ebben a témában. "Ezek az ügyek sorsfordító pillanatot jelentenek, és potenciálisan alakíthatják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jövőbeli jogi kereteket Indiában. Az itt hozott ítélet próbára teszi majd a szellemi tulajdon védelme és a technológiai fejlődés előmozdítása közötti egyensúlyt” - mondta Siddharth Chandrashekhar, egy mumbai ügyvéd.
Az OpenAI szerint a képzési adatok törlésére vonatkozó bármilyen utasítás az amerikai jogi kötelezettségeinek megsértését eredményezné, és az indiai bíráknak nincs joguk a cég elleni szerzői jogi ügyet tárgyalni, mivel szerverei külföldön találhatók. Ezzel szemben a szövetség szerint az OpenAI Indiában nyújt szolgáltatásokat, így tevékenységének az indiai törvények hatálya alá kellene esnie. Az OpenAI tavaly lépett be Indiába, és a WhatsApp korábbi vezetőjét, Pragya Misrát bízta meg a közpolitikával és a partnerségekkel való foglalkozással az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol az olcsó mobiladat-tarifáknak köszönhetően évente új felhasználók milliói lépnek fel az internetre.
Az indiai szövetség beadványa azzal érvel, hogy „hiteles bizonyítékokat/információkat” kapott tagjaitól arról, hogy az OpenAI az ő irodalmi műveiket használta fel a ChatGPT szolgáltatásának betanításához. "Ez az ingyenes eszköz könyvösszefoglalókat, kivonatokat készít, miért vennének akkor az emberek könyveket?” - tette fel a kérdést Gupta, utalva arra, hogy az MI chatbotok engedély nélküli online példányokból származó kivonatokat használnak. "Ez hatással lesz az eladásainkra, minden tagunkat aggasztja ez.” A szövetség beadványa eddig csak egy újdelhi bírósági hivatalvezető előtt szerepelt, aki kérte az OpenAI-t, hogy válaszoljon az ügyben. Egy bíró január 28-án fogja tárgyalni az ügyet.
Ha valaki a ChatGPT-től részleteket kér J. K. Rowling Harry Potter-sorozatának első kötetéről, amelyet a Bloomsbury adott ki, akkor a mesterséges intelligencia eszköz egy fejezetenkénti összefoglalóval és a legfontosabb események összefoglalójával válaszol, beleértve a történet csúcspontját is. A tényleges szöveget azonban nem adja meg, mondván: „Nem tudom megadni a könyv teljes szövegét, mivel az szerzői jogvédelem alatt álló anyag”. A Penguin Random House novemberben globális kezdeményezést indított annak érdekében, hogy könyveinek szerzői jogi kikötéseinél szerepeljen egy nyilatkozat, amely szerint „e könyv egyetlen része sem használható fel vagy sokszorosítható semmilyen módon a mesterséges intelligencia technológiák kiképzése céljából”.
A bíróságok világszerte tárgyalják a szerzők, hírügynökségek és zenészek kereseteit, akik azzal vádolják a technológiai cégeket, hogy szerzői jogvédett munkáikat MI-szolgáltatások betanítására használják fel, és akik a chatbot betanításához használt tartalmak törlését kérik. Az újdelhi székhelyű Indiai Kiadók Szövetsége keresetet nyújtott be a Delhi Felsőbírósághoz, amely már tárgyal egy hasonló pert az OpenAI ellen. Az ügyet a szövetség összes tagja nevében nyújtották be, akik között olyan kiadók vannak, mint a Bloomsbury, a Penguin Random House, a Cambridge University Press és a Pan Macmillan, valamint az indiai Rupa Publications és a S.Chand and Co.
"Az a kérésünk a bíróságtól, hogy állítsák le a szerzői joggal védett tartalmainkhoz való hozzáférést” - mondta Pranav Gupta, a szövetség főtitkára egy interjúban a perrel kapcsolatban, amely a ChatGPT könyvösszefoglalóit érinti. "Ha nem akarnak licencügyletet kötni velünk, akkor törölniük kellene az MI-tréninghez használt adatkészleteket, és el kellene magyarázniuk, hogyan fognak minket kompenzálni. Ez hatással van a kreativitásra” - tette hozzá. A vállalat többször is tagadta az ilyen vádakat, mondván, hogy mesterséges intelligencia rendszerei tisztességesen használják fel a nyilvánosan elérhető adatokat.
Az indiai könyvkiadók csoportja csatlakozni kíván az ANI indiai hírügynökségnek a Microsoft által támogatott OpenAI ellen indított peréhez, amely az ország legjelentősebb jogi eljárása ebben a témában. "Ezek az ügyek sorsfordító pillanatot jelentenek, és potenciálisan alakíthatják a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jövőbeli jogi kereteket Indiában. Az itt hozott ítélet próbára teszi majd a szellemi tulajdon védelme és a technológiai fejlődés előmozdítása közötti egyensúlyt” - mondta Siddharth Chandrashekhar, egy mumbai ügyvéd.
Az OpenAI szerint a képzési adatok törlésére vonatkozó bármilyen utasítás az amerikai jogi kötelezettségeinek megsértését eredményezné, és az indiai bíráknak nincs joguk a cég elleni szerzői jogi ügyet tárgyalni, mivel szerverei külföldön találhatók. Ezzel szemben a szövetség szerint az OpenAI Indiában nyújt szolgáltatásokat, így tevékenységének az indiai törvények hatálya alá kellene esnie. Az OpenAI tavaly lépett be Indiába, és a WhatsApp korábbi vezetőjét, Pragya Misrát bízta meg a közpolitikával és a partnerségekkel való foglalkozással az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol az olcsó mobiladat-tarifáknak köszönhetően évente új felhasználók milliói lépnek fel az internetre.
Az indiai szövetség beadványa azzal érvel, hogy „hiteles bizonyítékokat/információkat” kapott tagjaitól arról, hogy az OpenAI az ő irodalmi műveiket használta fel a ChatGPT szolgáltatásának betanításához. "Ez az ingyenes eszköz könyvösszefoglalókat, kivonatokat készít, miért vennének akkor az emberek könyveket?” - tette fel a kérdést Gupta, utalva arra, hogy az MI chatbotok engedély nélküli online példányokból származó kivonatokat használnak. "Ez hatással lesz az eladásainkra, minden tagunkat aggasztja ez.” A szövetség beadványa eddig csak egy újdelhi bírósági hivatalvezető előtt szerepelt, aki kérte az OpenAI-t, hogy válaszoljon az ügyben. Egy bíró január 28-án fogja tárgyalni az ügyet.
Ha valaki a ChatGPT-től részleteket kér J. K. Rowling Harry Potter-sorozatának első kötetéről, amelyet a Bloomsbury adott ki, akkor a mesterséges intelligencia eszköz egy fejezetenkénti összefoglalóval és a legfontosabb események összefoglalójával válaszol, beleértve a történet csúcspontját is. A tényleges szöveget azonban nem adja meg, mondván: „Nem tudom megadni a könyv teljes szövegét, mivel az szerzői jogvédelem alatt álló anyag”. A Penguin Random House novemberben globális kezdeményezést indított annak érdekében, hogy könyveinek szerzői jogi kikötéseinél szerepeljen egy nyilatkozat, amely szerint „e könyv egyetlen része sem használható fel vagy sokszorosítható semmilyen módon a mesterséges intelligencia technológiák kiképzése céljából”.