SG.hu
A közösségi portálok az álláskeresés buktatói lehetnek
Egy, az európai HR-sek körében készült felmérés eredményei szerint a munkaadókat képviselő szakemberek közel fele ellenőrzi az állásra jelentkezők online profilját mielőtt felvételéről döntene. Közel negyedük a közösségi portálokon tapasztaltak alapján utasított már el jelentkezőt.
A Microsoft megbízásából három európai országban készült kutatás eredményei szerint az európai HR szakemberek 43 százaléka rendszeresen ellenőrzi az állásra jelentkezők online reputációját, mielőtt felvételéről döntene. Többségük internetes keresőn, közösségi portálokon, személyes weblapokon és blogokon keresztül próbál több információt megtudni a kandidálókról. A német munkaadók 59, a britek 47, a franciák 23 százaléka használja fel az interneten elérhető információkat az álláshelyre jelentkezők értékeléséhez. Ezek az arányok magasak ugyan, de még így is elmaradnak az Egyesült Államok HR szakemberei körében mért 79 százalékos értéktől.
A kutatás szerint a megkérdezett európai cégek munkaerő felvételért felelős munkatársainak 23 százaléka utasított már el jelentkezőt online leellenőrzést követően. Ez az arány a brit szakemberek körében 41, Németországban 16, Franciaországban 14 százalék. Európa megint csak messze elmarad az amerikai szinttől, ahol a HR-es munkatársak 70 százaléka kosarazott ki potenciális jelentkezőt az internen talált információk alapján.
A szakemberek az elutasítás okai között említették, ha a jelentkező a munkaadó számára nem elfogadható üzenetet vagy kommentárt tett közzé valamely internetes felületen, vagy az önmagáról megosztott fotói, videói a cég számára nem vonzó életvitelre és magatartásra utaltak.
Bár a munkaadói oldal elég egyértelműen és következetesen használja a digitális médiát a jelentkezők értékeléséhez, a munkavállalók továbbra is alábecsülik online közösségi életük potenciális hatásait. Bár a brit HR szakembereknek 41 százaléka utasított el jelentkezőt ilyen alapon, a megkérdezett helyi fogyasztóknak csak 9 százaléka gondolja úgy, hogy az önmagáról az interneten megosztott információk befolyásolhatják álláskeresési eredményeit. A francia és német munkavállalók valamelyest tudatosabbnak bizonyultak. A németek 13, a franciák 10 százaléka tart online jelenléte negatív megítélésének lehetőségétől.
A Microsoft megbízásából három európai országban készült kutatás eredményei szerint az európai HR szakemberek 43 százaléka rendszeresen ellenőrzi az állásra jelentkezők online reputációját, mielőtt felvételéről döntene. Többségük internetes keresőn, közösségi portálokon, személyes weblapokon és blogokon keresztül próbál több információt megtudni a kandidálókról. A német munkaadók 59, a britek 47, a franciák 23 százaléka használja fel az interneten elérhető információkat az álláshelyre jelentkezők értékeléséhez. Ezek az arányok magasak ugyan, de még így is elmaradnak az Egyesült Államok HR szakemberei körében mért 79 százalékos értéktől.
A kutatás szerint a megkérdezett európai cégek munkaerő felvételért felelős munkatársainak 23 százaléka utasított már el jelentkezőt online leellenőrzést követően. Ez az arány a brit szakemberek körében 41, Németországban 16, Franciaországban 14 százalék. Európa megint csak messze elmarad az amerikai szinttől, ahol a HR-es munkatársak 70 százaléka kosarazott ki potenciális jelentkezőt az internen talált információk alapján.
A szakemberek az elutasítás okai között említették, ha a jelentkező a munkaadó számára nem elfogadható üzenetet vagy kommentárt tett közzé valamely internetes felületen, vagy az önmagáról megosztott fotói, videói a cég számára nem vonzó életvitelre és magatartásra utaltak.
Bár a munkaadói oldal elég egyértelműen és következetesen használja a digitális médiát a jelentkezők értékeléséhez, a munkavállalók továbbra is alábecsülik online közösségi életük potenciális hatásait. Bár a brit HR szakembereknek 41 százaléka utasított el jelentkezőt ilyen alapon, a megkérdezett helyi fogyasztóknak csak 9 százaléka gondolja úgy, hogy az önmagáról az interneten megosztott információk befolyásolhatják álláskeresési eredményeit. A francia és német munkavállalók valamelyest tudatosabbnak bizonyultak. A németek 13, a franciák 10 százaléka tart online jelenléte negatív megítélésének lehetőségétől.
