SG.hu·

Az osztrák IT-állások 47 százaléka betöltetlen

A súlyos szakemberhiány jelentősen lassítja az IT-szektor növekedését, egyúttal az ország gazdaságának is egyre nagyobb problémát jelent. Ezért az Osztrák Gazdasági Kamara Cégtanácsadói és Információstechnológiai Szakszövetsége (WKÖ UBIT) elindította az IT-Offensive 2020 programot.

A projekt célja új nemzeti oktatási és társadalompolitikai lehetőségek megteremtése, egy új IT-akcióterv kidolgozása és egy új IT-központ létrehozása. "Az elmúlt években a helyi informatikai és távközlési vállalatok nem tudták betölteni képzett munkaerővel a megüresedett állások 47 százalékát. A következő esztendőkben a probléma nem csak az IT-szektort, hanem az ahhoz kapcsolódó ágazatokat is érinteni fogja. Az informatikai és távközlési szektort elsősorban a fiatalok számára kell vonzóvá tennünk" - jelentette ki Wilfried Seyruck, az UBIT elnökhelyettese.

Problémát jelent, hogy nem csak a képzett, hanem az ambíciózus fiatalok is hiányoznak. Jelenleg csupán a hallgatók 16 százaléka választja a természettudományi szakokat és csupán 20 százaléka jelentkezik IT-szakokra. Eközben a jogi, az egészségügyi szakok népszerűsége töretlen. A szintén meghirdetett IT-Offensive 2010 programban a hangsúlyt a képzés színvonalának emelésére, a szakrendezvények és állásbörzék számának növelésére helyezik, valamint azt szeretnék, hogy az egyetemi nyílt napokon az eddiginél több IT-szakértő jelenjen meg.

"A helyzetet súlyosbítja, hogy 2020-ra a most dolgozó szakemberek jelentős része már nyugdíjas lesz. Amennyiben addig nem sikerül biztosítani az utánpótlást, akkor az egész osztrák gazdaság súlyos helyzetbe kerülhet. Össze kell fogni az oktatást, a gazdaságot és a tudományt. Akciótervet kell kidolgozni és egy IT-központot létrehozni" - közölte Alfred Harl, az UBIT elnöke. Harl hangsúlyozta, hogy mielőbb ki kell nevezni egy IT-ügyekért felelős kormánymegbízottat és szélesebb összefogásra van szükség a cégek, a szakmai szervezetek és az oktatási intézmények bevonásával. Emellett erősíteni kell a nemzetközi vállalatokkal való együttműködéseket.

A szakemberek végül még egy érdekes adatra hívták fel a figyelmet: bár a hallgatók 54 százaléka nő, végül csak nagyon kevesen helyezkednek el közülük az IT-ágazatban. Mivel Ausztriában a GDP 25 százalékát biztosítja az IT-ipar, így érthető, hogy a szakmai szervezetek elkezdték kongatni a vészharangot.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© bakagaijin2009. 05. 12.. 15:08||#40
Istenem, hogy a seggvédés mennyi idõt elvesz, anyám.... "Régi szép" pályakezdõ korom, ahol az idõ 80%-ra erre ment el mert mindent a nyeregalattpuhítós hülyemagyarok nyakába akartak varrni... No, de ez is elmúlt már 😊. nosztalgia OFF.
© Molnibalage2009. 05. 12.. 08:13||#39
Te meg csúnyán általánosítottál barátom és úgy, hogy itthon sem élsz. Akkor - már elnézést - honnan a bús faszból tudnád, hogy az átlag infós képzés milyen itthon?
© Glutamin2009. 05. 11.. 22:08||#38
A Kandó az egyik legerõsebb, ha ne ma legerõsebb fûsuli ezen a vonalon. Azért nem mindenhol az a szint megy. De ettõl függetlenül nagyjából egyetértek az általad leírtakkal. ahol én dolgozom, ott is kb. ez megy. Sajnos sok informatikusnak hiányzik a ténylegesen jó nyelvtudása (pl egy telefonkonferenciához elegendõ) A jó iskola pedig erõs alapot ad (pl BME is ilyen), amire viszonylag gyorsan lehet építeni specifikus dolgokat. Erõs alapok nélkül ez nem megy.

Elõzõ munkahelyemen megkérdezték a pénzügyön, hogy miért nem magyarázom el nekik egyik nap, hogy kell makrót írni😄 Nem akarták megérteni, hogy a programozás nem 100%-ban mechanikus munka.
© Tetsuo2009. 05. 11.. 21:52||#37
LOL Te akkor biztos 1 lecsuszott infotanar vagy, akit max a GDF-en alkalmaznak.. ha ilyen erzekenyen erint a teny.

Nem kell ahhoz akademikusnak lenni, h lasd a helyzetet, en nagyjabol objektiven latom, de te az irasod alapjan erosen szubjektiven.

Ismerek 1 sracot aki summa cum laude vegzett a BME-n programozokent, O jelenleg New York-ban dolgozik tozsdeprogram felugyelokent..
De elarulom neked -akademiai tagsag nelkul- h nagyon kevesen vegeznek "summa cum laude", plane a BME-n.. ellenben a legtobb infos csak pofazik a nagy tudasarol, ami nincs.. es altalaban ok haborognak a kulfold miatt (ertheto), hiszen 1 nemet miert venne fel 1 olyan magyart, akit meg 1 evig tanit pl az SAP-ra?

A magyar oktatas szinvonala altalanosan is esett, nem csak az info teruleten, ma szinte barkit felvesznek tanarnak, ha legalabb szerencseje van; regen ez nem igy volt.. Az elso ill a masodik vilaghaboru utan TENYLEG vilagelso volt pl a muszaki oktatasunk, a 70-es evekben is magas szinten allt, de mara mar, a "vadkapitalista vilagban", ahol csak a penz szamit, szet esett v hamarosan szet fog esni az oktatasi renszer..

Nem kell szakacsnak lennem ahoz, hogy felismerjem az odaegett kajat; nem kell Japanban elnem ahoz, hogy tudjam, keverik a vallasokat..
De tanultam informatikat es jelenleg is kulfoldon elek. Te pedig ne szemelyeskedj, hiszen en is mondhatnam, h 1 idiota vagy, de azt a hozzaszolasod mar elmondja rolad..
© lammaer2009. 05. 11.. 21:27||#36
"A fõiskolát meg nem kéne egy kalap alá venni az egyetemekkel"

10 éve tolom IT-ben, Kandós diplomával. Többek közt olyan multiknál mint GE, Siemens - senkin nem látszik meg, hogy az egyetemen +1 vagy +2 évet lehúzott. Továbbmegyek, a cégek nem is tesznek fikarcnyi különbséget se hogy egyetemi v. fõiskolai diplomád van. Nem kell nagyon elszállni.... 😊

Abban egyetértünk, hogy megfelelõ nyelvtudás és egy kis magabiztosság, és a multiknál simán kapsz helyet, még MOST is.

Más: ahogy már említettek IT != programozás. Õszintén szólva, egy programozó már szakközép/gimnázium magasságában tud annyit (fõleg ha hobbi szinten még érdekli is) hogy a multiknál és egyéb nagy IT cégeknél elvégezze a programozói munkát. Ott ugyanis az esetek többségében meglévõ rendszerekben kell túrni a szart, mások kódján kiigazodni és rájönni hova kell betenni azt a két IF-et 😊
Nagyon kevés olyan hely van, ahol egy vérbeli programozó kiélheti magát, és ténylegesen fejleszthet valami érdekeset.
A legtöbb helyen van cirka 15% effektiv programozás, 20% keresgélés egy indiai/német/angol/olasz csávó kódjában, 20% levelezgetés/telefonálgatás, hogy infót szerezz attól a külfölditõl aki még ismeri a rendszert, a maradék 45% meetingezés, küzdelem a managerekkel, segged védése, papirmunka, mindenféle céges policyk megtanulása, betartása.

Amúgy is, egy IT cégnél a programozók csak a létszám egy töredékét teszik ki (max 30%) és mint dolgozók, bizony nem õk a csúcsragadozók 😊
© Glutamin2009. 05. 11.. 17:02||#35
Gyere BME-re, ott majd megkapod a szükséges alapokat. A fõiskolát meg nem kéne egy kalap alá venni az egyetemekkel, mondván, hogy az is felsõfokú végzettség. BME-s diplomával + tárgyalóképes nyelvtudással nem lesz senkinek sem gondja az elhelyezkedéssel. (ja igen, ott azért többet kell tanulni mint egy átlag fõsulin, de a tudás a befektetett munkából lesz)
© Molnibalage2009. 05. 11.. 14:18||#34
Ez igaz. Viszont dolgoztam már máshol végett mérnökkel. Õk sem voltak hülyék és tudtalanok. Gondolok itt a Miskolci mérnöki képzésekre, de én úgy tudom, hogy Gödöllõ sem olyan rossz.
© Vogel2009. 05. 11.. 14:00||#33
Csak sajnos nem BME-bõl áll a felsõoktatás. Én is most váltok sulit, mert a mostani semmit nem adott.
© hol96722009. 05. 11.. 13:33||#32
Vannak lehetõségek. Már csak németül kéne megtanulni... <#hawaii> (én már tudok)
© Molnibalage2009. 05. 11.. 13:01||#31
Érdekes. Nekem túlnyomó részt csak jó tanáraim voltak a BME-n. Nagyon kevés volt az akire azt mondanám, hogy szar tanár. Aki az volt, az sem a tudása miatt. Egyszerûen nem volt érzéke az oktatáshoz.