Berta Sándor
Sok a rejtett költség a távmunkában
Számos vállalat számára különösen a mostani válság idején a távmunka lehet a hatékony megoldás a költségek csökkentésére. Azonban sok cég megfeledkezik az ezzel kapcsolatban felmerülő kiadásokról.
"2010-re a nagyvállalatok a munkaügyi részlegben lévő munkahelyek körülbelül 15 százalékát és az IT-állások 25 százalékát külföldre fogják kiszervezni. Azok a társaságok, amelyek nem ezt az utat választják, könnyen bajba kerülhetnek" - olvasható a Hackett amerikai tanácsadó cég tanulmányában. A legnépszerűbb távmunka-célpont kétségtelenül India, a helyiek ugyanis jól képzett és olcsó munkaerőnek számítanak. A vállalatvezetők ezáltal pénzt és időt takaríthatnak meg, azonban ez közel sem igaz minden esetben.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy hiába vannak videokonferenciák, e-mailek, üzleti chatek és konferenciabeszélgetések, ezek nem mindig tudják helyettesíteni a személyes találkozókat. "A kommunikáció legnagyobb félreértéseire gyakran nem a valós, de egymástól távol dolgozó munkahelyi kollégák, hanem a virtuális csoportban együtt dolgozók között kerül sor. Ennek elsősorban az az oka, hogy mindkét fél abból indul ki, hogy nem lesznek problémák. Az alkalmazottak többé-kevésbé ugyanazt a nyelvet beszélik és nagyjából ugyanaz a kulturális környezetük is. Legalábbis ebből indulnak ki. De nagy kulturális különbségek már Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között is" - állította James Herbsleb amerikai szociológus.
Scott Ambler kanadai szakember így foglalta össze az IT-távmunkával kapcsolatos tapasztalatait: "Nem tudok olyasvalakivel normálisan beszélni, aki egy másik helyiségben, emeleten, épületben vagy a bolygó másik helyén ül. Ez csak megnöveli a kockázatokat és semmiképpen sem nevezhető jó stratégiának."
A legtöbb problémát a munka koordinációja okozza. Herbsleb szerint ugyan a cégek ezt azzal védik ki, hogy nem heti, hanem napi jelentéseket követelnek a projektek helyzetéről. Ez ugyan csökkenti a kockázatokat, de ugyanakkor több pénzbe kerül. Vagyis ezáltal már koránt sem számít annyira hatékony költségcsökkentő megoldásnak a távmunka.
Amennyiben két fejlesztői csoport ugyanazon a szoftveren dolgozik a Föld két különböző pontján, akkor a fejlesztés vezetőjének biztosnak kell lennie abban, hogy a kész program problémamentesen fog működni. Ezt úgy biztosíthatják, ha több előzetes verziót készítenek, ami viszont többletmunka, ezáltal pedig többletköltség. Az amerikai szakember úgy vélte: az IT-távmunka csak akkor lehet hasznos, hogy ha a cégek tisztában vannak az azzal kapcsolatos kommunikációs, fejlesztési, koordinációs és tesztfeladatokkal, illetve -költségekkel.
"2010-re a nagyvállalatok a munkaügyi részlegben lévő munkahelyek körülbelül 15 százalékát és az IT-állások 25 százalékát külföldre fogják kiszervezni. Azok a társaságok, amelyek nem ezt az utat választják, könnyen bajba kerülhetnek" - olvasható a Hackett amerikai tanácsadó cég tanulmányában. A legnépszerűbb távmunka-célpont kétségtelenül India, a helyiek ugyanis jól képzett és olcsó munkaerőnek számítanak. A vállalatvezetők ezáltal pénzt és időt takaríthatnak meg, azonban ez közel sem igaz minden esetben.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy hiába vannak videokonferenciák, e-mailek, üzleti chatek és konferenciabeszélgetések, ezek nem mindig tudják helyettesíteni a személyes találkozókat. "A kommunikáció legnagyobb félreértéseire gyakran nem a valós, de egymástól távol dolgozó munkahelyi kollégák, hanem a virtuális csoportban együtt dolgozók között kerül sor. Ennek elsősorban az az oka, hogy mindkét fél abból indul ki, hogy nem lesznek problémák. Az alkalmazottak többé-kevésbé ugyanazt a nyelvet beszélik és nagyjából ugyanaz a kulturális környezetük is. Legalábbis ebből indulnak ki. De nagy kulturális különbségek már Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között is" - állította James Herbsleb amerikai szociológus.
Scott Ambler kanadai szakember így foglalta össze az IT-távmunkával kapcsolatos tapasztalatait: "Nem tudok olyasvalakivel normálisan beszélni, aki egy másik helyiségben, emeleten, épületben vagy a bolygó másik helyén ül. Ez csak megnöveli a kockázatokat és semmiképpen sem nevezhető jó stratégiának."
A legtöbb problémát a munka koordinációja okozza. Herbsleb szerint ugyan a cégek ezt azzal védik ki, hogy nem heti, hanem napi jelentéseket követelnek a projektek helyzetéről. Ez ugyan csökkenti a kockázatokat, de ugyanakkor több pénzbe kerül. Vagyis ezáltal már koránt sem számít annyira hatékony költségcsökkentő megoldásnak a távmunka.
Amennyiben két fejlesztői csoport ugyanazon a szoftveren dolgozik a Föld két különböző pontján, akkor a fejlesztés vezetőjének biztosnak kell lennie abban, hogy a kész program problémamentesen fog működni. Ezt úgy biztosíthatják, ha több előzetes verziót készítenek, ami viszont többletmunka, ezáltal pedig többletköltség. Az amerikai szakember úgy vélte: az IT-távmunka csak akkor lehet hasznos, hogy ha a cégek tisztában vannak az azzal kapcsolatos kommunikációs, fejlesztési, koordinációs és tesztfeladatokkal, illetve -költségekkel.