SG.hu·

Sok a rejtett költség a távmunkában

Számos vállalat számára különösen a mostani válság idején a távmunka lehet a hatékony megoldás a költségek csökkentésére. Azonban sok cég megfeledkezik az ezzel kapcsolatban felmerülő kiadásokról.

"2010-re a nagyvállalatok a munkaügyi részlegben lévő munkahelyek körülbelül 15 százalékát és az IT-állások 25 százalékát külföldre fogják kiszervezni. Azok a társaságok, amelyek nem ezt az utat választják, könnyen bajba kerülhetnek" - olvasható a Hackett amerikai tanácsadó cég tanulmányában. A legnépszerűbb távmunka-célpont kétségtelenül India, a helyiek ugyanis jól képzett és olcsó munkaerőnek számítanak. A vállalatvezetők ezáltal pénzt és időt takaríthatnak meg, azonban ez közel sem igaz minden esetben.

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy hiába vannak videokonferenciák, e-mailek, üzleti chatek és konferenciabeszélgetések, ezek nem mindig tudják helyettesíteni a személyes találkozókat. "A kommunikáció legnagyobb félreértéseire gyakran nem a valós, de egymástól távol dolgozó munkahelyi kollégák, hanem a virtuális csoportban együtt dolgozók között kerül sor. Ennek elsősorban az az oka, hogy mindkét fél abból indul ki, hogy nem lesznek problémák. Az alkalmazottak többé-kevésbé ugyanazt a nyelvet beszélik és nagyjából ugyanaz a kulturális környezetük is. Legalábbis ebből indulnak ki. De nagy kulturális különbségek már Nagy-Britannia és az Egyesült Államok között is" - állította James Herbsleb amerikai szociológus.

Scott Ambler kanadai szakember így foglalta össze az IT-távmunkával kapcsolatos tapasztalatait: "Nem tudok olyasvalakivel normálisan beszélni, aki egy másik helyiségben, emeleten, épületben vagy a bolygó másik helyén ül. Ez csak megnöveli a kockázatokat és semmiképpen sem nevezhető jó stratégiának."
A legtöbb problémát a munka koordinációja okozza. Herbsleb szerint ugyan a cégek ezt azzal védik ki, hogy nem heti, hanem napi jelentéseket követelnek a projektek helyzetéről. Ez ugyan csökkenti a kockázatokat, de ugyanakkor több pénzbe kerül. Vagyis ezáltal már koránt sem számít annyira hatékony költségcsökkentő megoldásnak a távmunka.

Amennyiben két fejlesztői csoport ugyanazon a szoftveren dolgozik a Föld két különböző pontján, akkor a fejlesztés vezetőjének biztosnak kell lennie abban, hogy a kész program problémamentesen fog működni. Ezt úgy biztosíthatják, ha több előzetes verziót készítenek, ami viszont többletmunka, ezáltal pedig többletköltség. Az amerikai szakember úgy vélte: az IT-távmunka csak akkor lehet hasznos, hogy ha a cégek tisztában vannak az azzal kapcsolatos kommunikációs, fejlesztési, koordinációs és tesztfeladatokkal, illetve -költségekkel.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© jimySz2010. 09. 28.. 20:41||#9
Távmunka weblapok, munkaközvetítõk, hírek, cikkek, információk:
tavmunka.uhh.hu
© BlackRose2009. 03. 24.. 12:52||#8
Még nem fogják fel, hogy a lényeg nem a kopasz "költségcsökkentés" hanem a produktivitás növelése és a "waste" elkerülése (általában nem a drágább munkaerõ , hanem annak alacsony szintû produktivitása) addig a távmunkával is éppen olyan gondok lesznek mint amilyen gondok vannak a "klasszikus" munkával. Egyik elõfeltéte az optimális szervezés, ez az amivel gondok vannak, ha a cég rosszul van megszervezve akkor akármennyire is jó a terv, rosszul lesz végrehajtva.

Különben a jó kérdés az lenne: Lehet e a "drága" A munkaerõt felváltani "olcsó" B munkaerõvel, úgy, hogy ne változzon a produktivitás? Ha a válasz IGEN akkor nem a munkaerõ árával van a gond hanem annak produktivitásával, ami lehet a menedzsment hibája a foglalkoztatott hibája vagy ami inkább valószínû mindkettõ hibája. A ritka esetben amikor a válasz erre a kérdésre NEM és amikor a cég optimálisan mûködik és szervezése is rendben akkor a kérdés az kell legyen, hogy: Lehet e a helyben levõ munkaerõt távmunkával felváltani, úgy, hogy a produktivitás ne gyengüljön? Vagy lehet e az új még betöltetlen munkakört olyan produktivitásal végezni távmunkával mint helyi munkával? Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy hol vagyunk? Milyen a munkaerõpiac? És még sok más apróságot ami hozzájárulhat a pozitív vagy éppen a negatív eredményhez. És még valamit, nagyon fontos a nyomonkövetés és a sikeres munka definiálása, ha ez nincs akkor senki sem képes távmunkában dolgozni (vagy éppen helyi munkában sem), ha ez megvan akkor szerintem az aki képes helyi munkában a saját tömegét cipelni az képes lesz távmunkában is.
© kvp2009. 03. 24.. 12:32||#7
A tavmunkaval van meg egy nagy gond, meghozza az idozonak lete. Egy amerikai es egy india csapat eleg nehezen tud egyuttmukodni ha maskor vannak ebren. Kommunikaciora meg ott lenne a webkamera, de olyan programokra van szukseg, hogy lehetoseg legyen a kepen kivul mas adatok realtime megosztasara is. Jo pelda erre a 3g mobiltelefonoknal a kepek megosztasanak lehetosege, ahol beszelgetes kozben a kamerakep helyere be lehet tenni barmilyen elore felvett kepet vagy videot es at lehet kapcsolni a telefon hatlapjan levo nagyobb kamerara is, igy a telefonalo arca helyett az altala latott latvany is megmutathato.
© endrev2009. 03. 24.. 09:44||#6
nem közéjük, hanem közülük
© endrev2009. 03. 24.. 09:43||#5
Ez is kihalásos alapú. A mai gyerekek már videotelefonálásban nõnek föl. Felnõtt korukra olyan munkavállalók kerülnek ki közéjük, akik ugyanolyan hatékonyan tudnak dolgozni távmunkában, mint személyes munkavégzéssel.
© lammaer2009. 03. 23.. 20:53||#4
10 éve tolom IT teszterként multiknál, megfordultam 4-5 neves multicégnél (General Electric, Siemens, Morgan Stanley), és tapasztalataim szerint:

-india tényleg olcsó, de a képzettséggel probléma van: nagy többsége az indiai IT szakembereknek nem nagyon képes a kezdeményezõkészségre, az önálló munkavégzésre: mindenre csak bólogatnak hogy "yes yes yes", aztán 3 kérdés után rájössz hogy kb fogalma sincs mirõl van szó, õ azonban elszöszöl még fél napot mire felismeri, nem fog menni. Ez ráadásul független attol hogy indiai india, vagy angliában élõ indiai...


- a cikkben szereplõ kanadai szakember képtelensége a távolsági kommunikációra nem a távmunkát minõsíti, hanem õt. Egyszerûen Õ nem alkalmas távmunkára. Nem szégyen, van ilyen, de ez nem a távmunka hibája hanem az illetõ gyengesége.
- hazánkban ha valaki IT multinál dolgozik, az már lényegében távmunkás. Sajnos sok nyugateurópai (munkaféltésbõl vagy kommunikációs képességek hiányából adódóan) nehezen tud együttmûködni azokkal, akiket nem lát. Franciákkal, németekkel, olaszokkal nagyon jó tapasztalataim vannak, angolokkal & amerikaiakkal már kevésbé (bár ez cégfüggõ is - általában a régebben nyitott cégeknél ez jóval hatékonyabb).

- nemcsak a távmunkáson de a távmunkát adó csapaton is nagyon sok múlik. Dolgoztam olyan teamben, ahol csak a manager volt külföldi, az egész team magyar volt és tutin ment. Olyan is volt, ahol az egész team külföldi volt, csak én voltam egyedül magyar teszterként, és mûködött. A mostani cégem viszont elég rossz példa - a kintiek még 9 hónap után is "elfelejtkeznek" rólunk, alig kommunikálnak... pl forszirozták hogy legyen webkamera a meetingen, miközben mi meg azért rimánkodunk, hogy ne a webkamerát erõltessék, hanem tanuljanak meg desktopot sharelni, mert annak van haszna, mig a másik fejét bámulni nem sok értelme van.

-
© Vorpal2009. 03. 23.. 19:26||#3
"Pofák vágogatásával, meg egymás szagának érzetével nem lesz nagyobb megértés...
" -- nagyobb itt a probléma mint a túlzott pragmatizmus <#zavart2>
© JTBM2009. 03. 23.. 17:04||#2
A távmunka elõnyökkel és hátrányokkal is jár. Legjobban ott alkalmazható, ahol könnyen lehet mérni a teljesítményt. A legnehezebben pedig ott, ahol kooperációra van szükség.

IT oldalon a karbantartás és a support jól távmunkásítható, mert ott jellemzõen mindig pontosan lehet tudni, hogy a távmunkás milyen munkát végzett el és kooperációra sincs általában szükség a telefonon és az Email-en kívül.

IT tanácsadás, projektmunka kevéssé távmunkásítható, itt általában követelmény a helyszínen történõ napi munkavégzés, esetleg annyi engedményt adnak, hogy otthonról is lehet dolgozni, ha a munka otthonról is végezhetõ.

A programozás általában jól távmunkásítható, de amint bonyolult tesztelésre van szükség, általában a programozót is berántják v. egy erre a célra alkalmazott master programozó ott ül a projekten és elvégzi 5-10 off-shore programozó helybeni feladatait, megoldja a problémákat.

A távmunka nagy általánosságban jóval olcsóbb, mint az on-site munka.

Szóval ez is olyan, mint minden más, attól függ, hogy mi is a valós feladat, milyenek a lehetõségek és mi mennyibe is kerül. Ha akarják, akkor megy, ha nem, akkor meg nem megy. De ha nincs pénz, akkor lehet, hogy akkor is megy, ha nem akarják. ;-)))
© Sanyix2009. 03. 23.. 16:30||#1
Scott Ambler így járt. Én tudok beszélni azzal aki máshol van, és más is. Mert ezért találták fel a telefont, és ezért tudok valahogy már évek óta online játszani voip kommunikációval, úgy hogy megértsük egymást. Pofák vágogatásával, meg egymás szagának érzetével nem lesz nagyobb megértés...

tesztelésrõl hallottunk már? Én még nem távmunkában dolgozom, de fura mód így is sokat kell tesztelni, sõt több elõzetes verzió is készül. Viszont ha menni fog a távmunka lehet kevesebbet kell majd tesztelni, mert talán az otthon kényelmében, és kipihentségemben jobban oda tudok figyelni, és kevesebb hibát vétek...
Szóval ez egy nagy bullshit. A távmunkának hátránya nemnagyon van, viszont elõnye ezernyi... és a dolgozó se úgy érzi magát mint egy droid.