ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél
A dolgozó internetezik, a munkaadó figyel
A dolgozó internetezik, a munkaadó figyel Egy friss amerikai felmérés szerint sok munkavállaló böngészget, illetve intézi privát ügyeit az interneten munkaidőben. Érdemes azonban óvatosnak lenniük, mert a munkaadók figyelnek, és reagálnak, ha szükséges.
A CareerBuilder éves jelentése szerint a munkavállalók jelentős része használja munkahelyi internetkapcsolatát privát ügyeinek intézéséhez, kikapcsolódás jellegű böngészgetéshez. Érdemes azonban átgondolniuk az ezzel járó kockázatot, hiszen sok munkaadó ellenőrzi a dolgozók tevékenységét, és ha úgy érzi, hogy szükség van rá, fel is lép a nem munkához kapcsolódó tevékenység ellen. A kutatás szerint legkevesebb ötből három munkavállaló használja nem szigorúan a munkához kapcsolódó tevékenységhez az internetet, kétharmaduk pedig privát leveleket küld és fogad munkaidőben. Mintegy 21 százalékuk egy órát, vagy akár ennél is többet tölt el személyes böngészgetéssel.
A CareerBuilder szerint ugyanakkor a munkaadók jelentős része alkalmaz valamilyen internetezési korlátozást munkavállalóival szemben. Mintegy felük bizonyos oldalakhoz való hozzáférést letiltatott, továbbá 50 százalékuk rendszeresen figyeli dolgozói internetezési, e-mailezési és üzenetküldési szokásait. A vezetők 20 százaléka rúgott már ki alkalmazottat nem munkához kapcsolódó internetezés miatt, sőt 8 százalékuk konkrétan magánjellegű levélváltás okán is bocsátott el valakit.
Az ún. közösségi portálok egyre nagyobb szerepet töltenek be mind a privát, mind az üzleti életben. A kutatás szerint a teljes állásban dolgozók 61 százaléka rendelkezik egy vagy több ilyen oldalon saját profillal, akiknek több mint fele ráadásul munkaidőben is be-belép a honlapokra, hogy üzenőfalát ellenőrizze, vagy megossza gondolatait ismerőseivel. A felmérés szerint a profillal rendelkezők több mint negyede a munkahelyére vonatkozó megjegyzéseket is közzé tesz a közösségi oldalakon, míg a blogoló kollégák 13 százaléka nem ritkán utal bejegyzésében a munkájára is.
A kutatás szerint a dolgozók 22 százalékának egyébként külön profilja van munkahelyi és személyes használatra, 13 százalékának azonban a főnöke is az ismerősei között van a vonatkozó oldalakon. A munkaadók 37 százaléka rendelkezik valamilyen irányelvvel arra vonatkozóan, hogy a dolgozók milyen kontextusban tehetnek közzé információt munkahelyükről. 21 százalék konkrétan tiltja, hogy az alkalmazottak a cégről kommunikáljanak. Összességében viszont csak a vállalkozások 16 százaléka ellenőrzi a dolgozók profilját, és 14 százalék az általuk írt blogokat.
A CareerBuilder éves jelentése szerint a munkavállalók jelentős része használja munkahelyi internetkapcsolatát privát ügyeinek intézéséhez, kikapcsolódás jellegű böngészgetéshez. Érdemes azonban átgondolniuk az ezzel járó kockázatot, hiszen sok munkaadó ellenőrzi a dolgozók tevékenységét, és ha úgy érzi, hogy szükség van rá, fel is lép a nem munkához kapcsolódó tevékenység ellen. A kutatás szerint legkevesebb ötből három munkavállaló használja nem szigorúan a munkához kapcsolódó tevékenységhez az internetet, kétharmaduk pedig privát leveleket küld és fogad munkaidőben. Mintegy 21 százalékuk egy órát, vagy akár ennél is többet tölt el személyes böngészgetéssel.
A CareerBuilder szerint ugyanakkor a munkaadók jelentős része alkalmaz valamilyen internetezési korlátozást munkavállalóival szemben. Mintegy felük bizonyos oldalakhoz való hozzáférést letiltatott, továbbá 50 százalékuk rendszeresen figyeli dolgozói internetezési, e-mailezési és üzenetküldési szokásait. A vezetők 20 százaléka rúgott már ki alkalmazottat nem munkához kapcsolódó internetezés miatt, sőt 8 százalékuk konkrétan magánjellegű levélváltás okán is bocsátott el valakit.
Az ún. közösségi portálok egyre nagyobb szerepet töltenek be mind a privát, mind az üzleti életben. A kutatás szerint a teljes állásban dolgozók 61 százaléka rendelkezik egy vagy több ilyen oldalon saját profillal, akiknek több mint fele ráadásul munkaidőben is be-belép a honlapokra, hogy üzenőfalát ellenőrizze, vagy megossza gondolatait ismerőseivel. A felmérés szerint a profillal rendelkezők több mint negyede a munkahelyére vonatkozó megjegyzéseket is közzé tesz a közösségi oldalakon, míg a blogoló kollégák 13 százaléka nem ritkán utal bejegyzésében a munkájára is.
A kutatás szerint a dolgozók 22 százalékának egyébként külön profilja van munkahelyi és személyes használatra, 13 százalékának azonban a főnöke is az ismerősei között van a vonatkozó oldalakon. A munkaadók 37 százaléka rendelkezik valamilyen irányelvvel arra vonatkozóan, hogy a dolgozók milyen kontextusban tehetnek közzé információt munkahelyükről. 21 százalék konkrétan tiltja, hogy az alkalmazottak a cégről kommunikáljanak. Összességében viszont csak a vállalkozások 16 százaléka ellenőrzi a dolgozók profilját, és 14 százalék az általuk írt blogokat.
index.hu stb...
