SG.hu·

Neuroszámítógépen dolgoznak európai kutatók

Egy európai kutatócsoport a neuroszámítógépek új generációján dolgozik. A szakemberek azt szeretnék, hogy az új generációs neuroszámítógépek jobban hasonlítsanak az agya számítási- és tanuló mechanizmusaira.

"A mesterséges neuronális hálózatok olyan különleges tanulóalgoritmusokon alapulnak, amelyek az agy tanulási mechanizmusával nem mutatnak sok hasonlóságot" - jelentette ki Robert Legenstein, a projekt koordinátora, a Grazi Műszaki Egyetem IGI információ-feldolgozási intézetének munkatársa. Ezzel párhuzamosan a kutatók azt is el akarják érni a Novel Brain Inspired Learning Paradigms for Large-Scale Neuronal Networks (Brain-i-Nets) program keretében, hogy új ismereteket szerezzenek az emberi agy működéséről.

A csapatban egyaránt helyet kaptak agykutatók, fizikusok és informatikusok, akik többek között a feladatuknak tekintik annak meghatározását is, hogy az emberi agy a tanulás közben milyen mechanizmusokat használ. A tapasztalatoknak köszönhetően a jövő neuroszámítógépei jóval hatékonyabbak és tanulékonyabbak lehetnek. Az új rendszerek forradalmasíthatják az információs társadalmat. "A mostani számítógépekkel szemben az agyunk nem hajt végre előre meghatározott programokat, hanem a funkciókat mindig a helyzethez igazítja és ezeket állandóan újraprogramozza. Ezeknek az effekteknek a jelentős része még ismeretlen" - hangsúlyozta Legenstein és Wolfgang Maass, az IGI vezetője.

A 2,6 millió eurós összköltségvetésű, 2012. december 31-ig tartó programot támogatja az Európai Unió Future Emerging Technologies alapja. A projektben a Grazi Műszaki Egyetem mellett részt vesz a Centre National de la Recherche Scientifique (CNRS), az Ecole Polytechnique Federale de Lausanne (EPFL), a University College London (UCL), a heidelbergi Ruprecht-Karls Egyetem (UHEI) és a Zürichi Egyetem.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© kvp2010. 02. 03.. 21:54||#7
"BME-n is van egy labor ahol ilyesmivel foglalkoznak mert van rá vas, és gondolom a többi egyetem is ilyen."

Ma mar nem kell hozza vas. Egy PII-es meg eppen, hogy 10 fps-el tudta futtatni 320x240-ben az emberi terlatast szimulalo progamot (3d rekonstrukcio sztereokepbol cellularis neuralis matrixokkal), de egy mai atlag gep ezt mar joval nagyobb felbontasban es sebesseggel is kepes kezelni. A videokartyakrol nem beszelve. Ha ma valakinek van egy atlag gepe es egy jobb programozhato videokartyaja, akkor boven rendelkezesere all az a kapacitas ami par eve csak a nagyobb kutatointezeteknek volt meg. Ujabban a kis otthoni japan hobbi robotokban is lehat mar hasznalni azokat az algoritmusokat amikkel a cikkben leirt kutatok fogalkoznak. Alahuzando a hasznalni es nem kutatni, tehat mara eljutottunk oda, hogy kereskedelmi termek lett ezekbol az algoritmusokbol. Ehhez kepest van ahol csak most akarnak nekiallni vizsgalni a temat. (a belinkelt kutatasnal is csak az derul ki, hogy az eu fizette hozza a penzt az egyetemuknek, de az nem hogy mirol szol)
© roliika2010. 02. 03.. 12:38||#6
BME-n is van egy labor ahol ilyesmivel foglalkoznak mert van rá vas, és gondolom a többi egyetem is ilyen.
© Epikurosz2010. 02. 02.. 20:28||#5
Én ezeket már rég tudtam.
© kvp2010. 02. 02.. 18:03||#4
Alapvetoen ez egy tipikus penzkolteses project. Amirol beszel, azt mar sok eve leirtak, sot meg chip is keszult belole aminek a mukodese mar teljesen megegyezik az emberi neuralis halojeval. (csak sokkal kevesebb csomopontja van) Ilyet hasznalnak pl. az amerikai raketavedelmi rendszerben is, persze sajnos (vagy szerencsere) a halozat nem csak emberi modon tanul, de emberi modon hibazik is.
© andersh2010. 02. 02.. 15:56||#3
neuronális... gg
© edisonae862010. 02. 02.. 14:30||#2
Skynet szagot érzek. XD
© roliika2010. 02. 02.. 13:10||#1
"...jobban hasonlítsanak az agya számítási- és tanuló..." <- Kinek az agya? 😊
"...mesterséges neuronális hálózatok..." <- Az neurális.