7
  • kvp
    #7
    "BME-n is van egy labor ahol ilyesmivel foglalkoznak mert van rá vas, és gondolom a többi egyetem is ilyen."

    Ma mar nem kell hozza vas. Egy PII-es meg eppen, hogy 10 fps-el tudta futtatni 320x240-ben az emberi terlatast szimulalo progamot (3d rekonstrukcio sztereokepbol cellularis neuralis matrixokkal), de egy mai atlag gep ezt mar joval nagyobb felbontasban es sebesseggel is kepes kezelni. A videokartyakrol nem beszelve. Ha ma valakinek van egy atlag gepe es egy jobb programozhato videokartyaja, akkor boven rendelkezesere all az a kapacitas ami par eve csak a nagyobb kutatointezeteknek volt meg. Ujabban a kis otthoni japan hobbi robotokban is lehat mar hasznalni azokat az algoritmusokat amikkel a cikkben leirt kutatok fogalkoznak. Alahuzando a hasznalni es nem kutatni, tehat mara eljutottunk oda, hogy kereskedelmi termek lett ezekbol az algoritmusokbol. Ehhez kepest van ahol csak most akarnak nekiallni vizsgalni a temat. (a belinkelt kutatasnal is csak az derul ki, hogy az eu fizette hozza a penzt az egyetemuknek, de az nem hogy mirol szol)
  • roliika
    #6
    BME-n is van egy labor ahol ilyesmivel foglalkoznak mert van rá vas, és gondolom a többi egyetem is ilyen.
  • Epikurosz
    #5
    Én ezeket már rég tudtam.
  • kvp
    #4
    Alapvetoen ez egy tipikus penzkolteses project. Amirol beszel, azt mar sok eve leirtak, sot meg chip is keszult belole aminek a mukodese mar teljesen megegyezik az emberi neuralis halojeval. (csak sokkal kevesebb csomopontja van) Ilyet hasznalnak pl. az amerikai raketavedelmi rendszerben is, persze sajnos (vagy szerencsere) a halozat nem csak emberi modon tanul, de emberi modon hibazik is.
  • andersh
    #3
    neuronális... gg
  • edisonae86
    #2
    Skynet szagot érzek. XD
  • roliika
    #1
    "...jobban hasonlítsanak az agya számítási- és tanuló..." <- Kinek az agya? :)
    "...mesterséges neuronális hálózatok..." <- Az neurális.