Berta Sándor
Nincs alternatívája az optikai kábelnek
Rudolf Strohmeier, az Európai Unió médiaügyi és távközlési biztosának kabinetvezetője szerint egyaránt fontos a szélessávú hálózatok bővítése, a telekommunikációs piac szabályozása és a szerzői jogok kérdése.
"Általánosságban elmondható, hogy a kontinens gazdasága anélkül nem erősíthető, hogy ne fejlesztenénk az optikai kábelhálózatot. Jelenleg nem igazán van alternatívájuk ezeknek az infrastruktúráknak. Ez az oka annak is, hogy az Európai Bizottság állandó nyomást gyakorol a tagországokra azért, hogy a szükséges beruházásokra ösztönözze, bátorítsa őket. Minden tagállamban léteznek a digitalizálás miatt felszabaduló frekvenciák és ezek száma, illetve tartománya tagországonként eltérő. De ennek a kérdésnek a megoldása a tagállamok feladata. A felszabaduló frekvenciák ugyanis nemzeti közkincsek és minden országnak magának kell eldöntenie, hogy miként hasznosítja ezeket a jövőben."
"Választhatják a rádiók fejlesztését, de dönthetnek úgy is, hogy ezeknek a rendszereknek a segítségével inkább az internethozzáférések számát növelik. Ezek politikai döntések, amiben mi nem szólunk bele. Mi csak annyit teszünk, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy ez a kérdés a véleményformálás lehetőségéről szól. Hiszen ne felejtsük, a fiatal generációk tagjai ma már az információkat az internetről szerzik be" - hangsúlyozta Viviane Reding kabinetfőnöke.
Strohmeier elmondta, hogy a vitatott távközlési csomagról eredetileg szeptember 29.-én tárgyaltak volna, de ezt az ülést októberre halasztották. A csomagot várhatóan még az idén elfogadják.
A szakember szerint bár az internet a mindennapok szerves részévé vált, ezért minden európai uniós állampolgárnak biztosítani kell a hozzáférésekhez való jogot, de ugyanakkor meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehet megvédeni a szellemi jogok tulajdonosainak érdekeit. Amennyiben egy generáció tagjainak nagy része nem hajlandó fizetni egy tartalomért, akkor még nem szabad azt mondani, hogy mindegyikük bűnöző. Mondható az is, hogy az alkalmazott üzleti modell rossz. Nem véletlen, hogy a zeneipar már hajlandó lenne megváltoztatni az álláspontját ebben a kérdésben. Ez is azt mutatja, hogy a klasszikus üzleti modellek már nem működnek.
"A Google könyvdigitalizálási ügyével kapcsolatos problémára a licenckérdések rendezése jelenthet megnyugtató megoldást. Ha én amerikai állampolgár lennék, most gond nélkül hozzáférhetnék az európai művekhez. De európai uniós állampolgárként ezt nem tehetem meg, mert minden tagországban különböző licencmodellt használnak. Ez pedig valahol abszurd, különösen annak tükrében, hogy az európai művek 90 százaléka árva. Ez azt jelenti, hogy nincsenek szerzői jogi tulajdonosaik vagy gondozóik. Ez az állapot nem tartható fent.
Nekünk, európaiaknak magunknak kell megőriznünk műveinken keresztül a saját identitásunkat. De ez csak egy egységes licencelési folyamat alkalmazásával lehetséges. A részleteken lehet vitatkozni, de az alapelvet el kell fogadnunk" - szögezte le végül Rudolf Strohmeier. A kabinetfőnök végül közölte: Viviane Reding azt akarja, hogy az ICANN kerüljön ki az amerikai kormány felügyelete alól. Az az elképzelése, hogy létre kell hozni egy fórumot, ahol az országok közösen gyakorolhatják az ICANN felügyeletét. Ezt az ötletet már Bill Clinton is felvetette, de nem lett belőle semmi.
"Általánosságban elmondható, hogy a kontinens gazdasága anélkül nem erősíthető, hogy ne fejlesztenénk az optikai kábelhálózatot. Jelenleg nem igazán van alternatívájuk ezeknek az infrastruktúráknak. Ez az oka annak is, hogy az Európai Bizottság állandó nyomást gyakorol a tagországokra azért, hogy a szükséges beruházásokra ösztönözze, bátorítsa őket. Minden tagállamban léteznek a digitalizálás miatt felszabaduló frekvenciák és ezek száma, illetve tartománya tagországonként eltérő. De ennek a kérdésnek a megoldása a tagállamok feladata. A felszabaduló frekvenciák ugyanis nemzeti közkincsek és minden országnak magának kell eldöntenie, hogy miként hasznosítja ezeket a jövőben."
"Választhatják a rádiók fejlesztését, de dönthetnek úgy is, hogy ezeknek a rendszereknek a segítségével inkább az internethozzáférések számát növelik. Ezek politikai döntések, amiben mi nem szólunk bele. Mi csak annyit teszünk, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy ez a kérdés a véleményformálás lehetőségéről szól. Hiszen ne felejtsük, a fiatal generációk tagjai ma már az információkat az internetről szerzik be" - hangsúlyozta Viviane Reding kabinetfőnöke.
Strohmeier elmondta, hogy a vitatott távközlési csomagról eredetileg szeptember 29.-én tárgyaltak volna, de ezt az ülést októberre halasztották. A csomagot várhatóan még az idén elfogadják.
A szakember szerint bár az internet a mindennapok szerves részévé vált, ezért minden európai uniós állampolgárnak biztosítani kell a hozzáférésekhez való jogot, de ugyanakkor meg kell vizsgálni azt is, hogy miként lehet megvédeni a szellemi jogok tulajdonosainak érdekeit. Amennyiben egy generáció tagjainak nagy része nem hajlandó fizetni egy tartalomért, akkor még nem szabad azt mondani, hogy mindegyikük bűnöző. Mondható az is, hogy az alkalmazott üzleti modell rossz. Nem véletlen, hogy a zeneipar már hajlandó lenne megváltoztatni az álláspontját ebben a kérdésben. Ez is azt mutatja, hogy a klasszikus üzleti modellek már nem működnek.
"A Google könyvdigitalizálási ügyével kapcsolatos problémára a licenckérdések rendezése jelenthet megnyugtató megoldást. Ha én amerikai állampolgár lennék, most gond nélkül hozzáférhetnék az európai művekhez. De európai uniós állampolgárként ezt nem tehetem meg, mert minden tagországban különböző licencmodellt használnak. Ez pedig valahol abszurd, különösen annak tükrében, hogy az európai művek 90 százaléka árva. Ez azt jelenti, hogy nincsenek szerzői jogi tulajdonosaik vagy gondozóik. Ez az állapot nem tartható fent.
Nekünk, európaiaknak magunknak kell megőriznünk műveinken keresztül a saját identitásunkat. De ez csak egy egységes licencelési folyamat alkalmazásával lehetséges. A részleteken lehet vitatkozni, de az alapelvet el kell fogadnunk" - szögezte le végül Rudolf Strohmeier. A kabinetfőnök végül közölte: Viviane Reding azt akarja, hogy az ICANN kerüljön ki az amerikai kormány felügyelete alól. Az az elképzelése, hogy létre kell hozni egy fórumot, ahol az országok közösen gyakorolhatják az ICANN felügyeletét. Ezt az ötletet már Bill Clinton is felvetette, de nem lett belőle semmi.