SG.hu·
Optikai hálózat minden bajor háztartásban?
Egy civil szervezet azt szeretné elérni, hogy Bajorországban a tervezettnél nagyobb sávszélességűek legyenek a kiépítendő internethálózatok.
A tartományi fejlesztési program keretében minden háztartásban legalább 3 Mbit/s-os sebességű elérést kell kiépíteni. Az Állampolgári Hálózati Egyesületek azonban úgy véli, hogy ez a sávszélesség túl kicsi és a nemzetközi összehasonlításban nem állja meg a helyét. Éppen ezért azt akarják, hogy a beruházók a DSL-kábelek helyett válasszák az optikai infrastruktúrát, még akkor is, hogy ha ezek a megoldások adott esetben drágábbak.
"Természetesen örülünk a programnak, hiszen ezzel ismét előtérbe kerül ez a probléma, azonban úgy gondoljuk, hogy a 3 Mbit/s-os hálózatok ma már nem elegendőek. Amszterdamban már most is 100 Mbit/s-os vonalak segítségével érik el a világhálót a helyi lakosok" - jelentette ki Dirk Kutsche, a szervezet elnöke. "Szintén nem értünk egyet a német kormány azon elképzelésével, hogy 2018-ra minden háztartásban 50 Mbit/s-os internetelérést legyen. Az időpont számunkra túl távolinak tűnik. A rézkábel alapú megoldásokból a jelenleginél nagyobb sebességet már nem lehet kihozni. Ideje, hogy az optikai hálózatok felé forduljunk. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, hogy ha ezek a fejlesztések prioritást kapnak" - tette hozzá Jörg Bucher, az egyesület szélessávú kérdésekkel foglalkozó megbízottja.
Vannak olyan települések, amelyek nem várnak a tartományi szintű döntésre, hanem inkább maguk kezdenek bele a beruházásokba. Jó példa erre a Neuburg-Schrobenhausen körzetében található Aresing. Ezek a falvak és kisvárosok azonban kivételt képeznek. A legnagyobb problémát számukra ugyanis a 3 millió eurós plusz költségvetés előteremtése jelenti. "A legtöbb polgármester a mostani programot túl bürokratikusnak találja. Ugyan 50 000 eurós európai uniós támogatással átmenetileg javítani lehet a helyzeten, vagy meg lehet hosszabbítani egy meglévő kábelt, de ez nem igazán beruházás-ösztönző megoldás" - ismerték el nemrég a bajor tartomány vezetői.
Az egyesületek kezdeményezése koránt sincs eleve bukásra ítélve, lévén 1995-ben több mint 40 ilyen helyi csoport elérte, hogy Bajorország - a tartományok közül elsőként - hivatalosan is megjelent a világhálón.
A tartományi fejlesztési program keretében minden háztartásban legalább 3 Mbit/s-os sebességű elérést kell kiépíteni. Az Állampolgári Hálózati Egyesületek azonban úgy véli, hogy ez a sávszélesség túl kicsi és a nemzetközi összehasonlításban nem állja meg a helyét. Éppen ezért azt akarják, hogy a beruházók a DSL-kábelek helyett válasszák az optikai infrastruktúrát, még akkor is, hogy ha ezek a megoldások adott esetben drágábbak.
"Természetesen örülünk a programnak, hiszen ezzel ismét előtérbe kerül ez a probléma, azonban úgy gondoljuk, hogy a 3 Mbit/s-os hálózatok ma már nem elegendőek. Amszterdamban már most is 100 Mbit/s-os vonalak segítségével érik el a világhálót a helyi lakosok" - jelentette ki Dirk Kutsche, a szervezet elnöke. "Szintén nem értünk egyet a német kormány azon elképzelésével, hogy 2018-ra minden háztartásban 50 Mbit/s-os internetelérést legyen. Az időpont számunkra túl távolinak tűnik. A rézkábel alapú megoldásokból a jelenleginél nagyobb sebességet már nem lehet kihozni. Ideje, hogy az optikai hálózatok felé forduljunk. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, hogy ha ezek a fejlesztések prioritást kapnak" - tette hozzá Jörg Bucher, az egyesület szélessávú kérdésekkel foglalkozó megbízottja.
Vannak olyan települések, amelyek nem várnak a tartományi szintű döntésre, hanem inkább maguk kezdenek bele a beruházásokba. Jó példa erre a Neuburg-Schrobenhausen körzetében található Aresing. Ezek a falvak és kisvárosok azonban kivételt képeznek. A legnagyobb problémát számukra ugyanis a 3 millió eurós plusz költségvetés előteremtése jelenti. "A legtöbb polgármester a mostani programot túl bürokratikusnak találja. Ugyan 50 000 eurós európai uniós támogatással átmenetileg javítani lehet a helyzeten, vagy meg lehet hosszabbítani egy meglévő kábelt, de ez nem igazán beruházás-ösztönző megoldás" - ismerték el nemrég a bajor tartomány vezetői.
Az egyesületek kezdeményezése koránt sincs eleve bukásra ítélve, lévén 1995-ben több mint 40 ilyen helyi csoport elérte, hogy Bajorország - a tartományok közül elsőként - hivatalosan is megjelent a világhálón.