Portugália, Spanyolország és Svédország vezet Európában az üvegszálas hálózatokra való átállásban, míg Görögország, Németország és Csehország lemaradásban van - derült ki a kedden közzétett új adatokból.

Az FTTH Council Europe, az üvegszál-lobbi által közzétett adatok a Cullen International független jelentéséből származnak, és azt mutatják, hogy mely uniós országok a legfejlettebbek a nagysebességű összeköttetések kiépítésében. Az Európai Bizottság 2024-es nemzeti jelentéseinek elemzése és a Cullen International megállapításaival együtt rangsorolhatók az uniós országok a rézhálózatokról az üvegszálas hálózatokra való átállás terén elért előrehaladásuk alapján. Ez alapján Portugália, Svédország, Spanyolország, Bulgária és Litvánia az az öt uniós ország, amely a nagysebességű összeköttetések terén élen jár. Ezekben az országokabn a legnagyobb vezetékes szolgáltatók több mint 75%-a üvegszálas hálózatra támaszkodik, és az esetek több mint háromnegyedében az épületekben is elérhető az üvegszálas hálózat.

Ezzel szemben Horvátország, Belgium, Olaszország, Csehország, Németország és Görögország lemaradásban van a rézvezetékek kivezetése terén. A legnagyobb vezetékes szolgáltatók hálózatainak több mint 75%-a még mindig a rézre támaszkodik, annak ellenére, hogy az esetek 25-62%-ában az épületekben elérhető az üvegszálas kábel. Ez a lemaradás részben a történelmi infrastruktúrának, technológiai megfontolásoknak és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex szabályozási keretétől eltérő végrehajtásnak köszönhető.


Belgium például az egyből üvegszálra való áttéréssel szemben úgy döntött, hogy az elsősorban kábeltelevíziós szolgáltatások nyújtására használt réz- vagy alumíniumkábeles hálózatára, a koaxkábeles technológiára (DOCSIS3.1) támaszkodik, Németország pedig a rézhálózatok egyéb technológiákkal (VDSL2) történő továbbfejlesztése mellett döntött. Bár mindkét technológia egyaránt jobb internetsebességet kínál, mint a rézhálózat, jóval kevésbé hatékonyak, mint a száloptika. Ráadásul a DOCSIS3.1 technológia kapacitása korlátozott: a sávszélesség csökken, ha sok felhasználó csatlakozik rá, a VDSL2 teljesítménye pedig nagyon függ attól, hogy az adott felhasználó milyen távol van a központtól.

A rézhálózatok leállítása mélyreható hatással van a végfelhasználókra és a piaci versenyre, ugyanakkor jelentős politikai jelentőséggel is bír. A Bizottság úgy véli, hogy az EU messze van a csatlakozási célok elérésétől, mivel 2023 végéig a háztartásoknak csak 64%-a csatlakozott üvegszálas hálózatra (FTTP). Az uniós végrehajtó testület egy 2024 februárjában kiadott fehér könyvben határozott határidőt javasolt a rézhálózatok 2030-ig történő teljes leállítására. A Connect Europe, a legnagyobb távközlési szolgáltatók érdekképviselete azonban a Bizottságnak küldött dokumentumban azt írta, hogy nem hisz a rögzített határidőben vagy a rézhálózat kényszerű lekapcsolásában. A Connect Europe főigazgató-helyettese, Maarit Palovirta szerint a megfelelő megtérülés hiánya akadályozta a távközlési szolgáltatókat abban, hogy az üvegszálas hálózatok kiépítésébe fektessenek be.

Az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség (ECTA) távközlési lobbiszervezet azonban - a Connect Europe-pal ellentétben - a rézhálózatokról való gyors átállást támogatja. Az ECTA hangsúlyozza továbbá, hogy a szolgáltatók késleltetik a rézhálózatok leállítását, amikor nem hajlandók a rézalapú rendszereket más vállalatok által biztosított üvegszálas hálózatokra cserélni. A Connect Europe júniusban azt írta, hogy ha a hagyományos szolgáltatókat arra köteleznék, hogy egy másik szolgáltató által épített üvegszálas hálózatra térjenek át, az elriasztaná a korábbi szolgáltatók jövőbeli beruházásait.

Az FTTH Council Europe az ECTA mellett állva azt írta egy júniusi dokumentumában, hogy „a Bizottságnak meg kell határoznia az alapvető szabályokat arra vonatkozóan, hogy miként fog zajlani a rézhálózatok lekapcsolása, hogy elkerülhető legyen, hogy a folyamatot manipulálják a piacnak a rézhálózatokról az üvegszálas hálózatokra való átruházása érdekében”.