Gyurkity Péter
Összefogtak a nagyok a Google könyvkeresője ellen
Bár a Google tavaly megállapodással zárta le az ellene folyó pert, a Microsoft, a Yahoo és az Amazon is csatlakozik az ellene létrehozott szövetséghez, hogy megakadályozzák a digitális könyvtár megerősödését.
A keresőcég még tavaly októberben állapodott meg az Authors Guild szervezettel, amely a szerzői jog megsértésének vádjával kezdeményezett bírósági pert ellenük 2005-ben. A Google ugyanis akkor kezdte meg a művek digitalizálását, a tavalyi megállapodás eredményeként pedig folytathatják a munkát, amely egyre jobban zavarja a másik oldalon állókat.
Itt az Open Book Alliance névre keresztelt szövetséget találjuk, amelyet az Internet Archive vezet, soraik pedig a napokban olyan nagy nevekkel bővültek, mint a Microsoft, a Yahoo, valamint az Amazon (utóbbi nem kommentálta a hírt, így hivatalos információ nem áll rendelkezésre a lépésükről). Állításuk szerint a Google monopóliumot alakíthat ki a piacon, amennyiben engedélyezik számára a legerősebb digitális könyvtár létrehozását, ez ugyanis az árak csökkentésére kényszeríti majd a riválisokat, a keresőcég pedig könnyen visszaélhet majd előnyös pozíciójával. A tavaly elért megegyezés (amely bírósági jóváhagyásra vár) részeként ugyan a Google 125 millió dollárt fizetett a Book Rights Registry létrehozásáért, amelyben az alkotók bejegyezhetik műveiket és kompenzálásban részesülnek a digitalizálást követően (maga a cég 30 százalékot tartana meg), a riválisok szerint azonban ez nem elég.
Az korántsem véletlen, hogy éppen a fenti cégek csatlakoztak a szemben álló táborhoz, hiszen mindnyájan érdekeltek a szegmensben, és nyilván szeretnék megakadályozni a Google Book Search túlzott megerősödését. A versenytársak különösen az elárvult könyvek és egyéb kiadványok sorsa miatt aggódnak, ezeknél ugyanis nem világos, hogy pontosan ki is birtokolja a szerzői jogokat. Ez a kategória meglehetősen széles, hiszen a becslések szerint az 1923 óta kiadott művek 50-70 százaléka tartozhat ide, a Google pedig a megegyezéssel szabad kezet kapna a digitalizálás megindításához.
Az érdekelt cégek és tömörülések szeptember 4-ig juttathatják el kifogásaikat az illetékes bírósághoz, mielőtt az megtárgyalja a tavalyi megállapodás jóváhagyását.
A keresőcég még tavaly októberben állapodott meg az Authors Guild szervezettel, amely a szerzői jog megsértésének vádjával kezdeményezett bírósági pert ellenük 2005-ben. A Google ugyanis akkor kezdte meg a művek digitalizálását, a tavalyi megállapodás eredményeként pedig folytathatják a munkát, amely egyre jobban zavarja a másik oldalon állókat.
Itt az Open Book Alliance névre keresztelt szövetséget találjuk, amelyet az Internet Archive vezet, soraik pedig a napokban olyan nagy nevekkel bővültek, mint a Microsoft, a Yahoo, valamint az Amazon (utóbbi nem kommentálta a hírt, így hivatalos információ nem áll rendelkezésre a lépésükről). Állításuk szerint a Google monopóliumot alakíthat ki a piacon, amennyiben engedélyezik számára a legerősebb digitális könyvtár létrehozását, ez ugyanis az árak csökkentésére kényszeríti majd a riválisokat, a keresőcég pedig könnyen visszaélhet majd előnyös pozíciójával. A tavaly elért megegyezés (amely bírósági jóváhagyásra vár) részeként ugyan a Google 125 millió dollárt fizetett a Book Rights Registry létrehozásáért, amelyben az alkotók bejegyezhetik műveiket és kompenzálásban részesülnek a digitalizálást követően (maga a cég 30 százalékot tartana meg), a riválisok szerint azonban ez nem elég.
Az korántsem véletlen, hogy éppen a fenti cégek csatlakoztak a szemben álló táborhoz, hiszen mindnyájan érdekeltek a szegmensben, és nyilván szeretnék megakadályozni a Google Book Search túlzott megerősödését. A versenytársak különösen az elárvult könyvek és egyéb kiadványok sorsa miatt aggódnak, ezeknél ugyanis nem világos, hogy pontosan ki is birtokolja a szerzői jogokat. Ez a kategória meglehetősen széles, hiszen a becslések szerint az 1923 óta kiadott művek 50-70 százaléka tartozhat ide, a Google pedig a megegyezéssel szabad kezet kapna a digitalizálás megindításához.
Az érdekelt cégek és tömörülések szeptember 4-ig juttathatják el kifogásaikat az illetékes bírósághoz, mielőtt az megtárgyalja a tavalyi megállapodás jóváhagyását.