Gyurkity Péter
EU: legyenek felelősek a fejlesztők szoftvereikért!
Az Unió a fizikai termékeknél megszokott, azokhoz hasonló feltételekkel engedélyezné a szoftverek forgalmazását a közösség területén - a fejlesztő cégeknek garanciákat kellene vállalniuk a biztonság és a hatékonyság terén.
Az érdekes javaslatot Viviane Reding és Meglena Kuneva biztosok közösen terjesztették elő, kihangsúlyozva, hogy a fizikai árucikkeknél alkalmazott értékesítési és garanciális követelményeknek a szoftverpiacon is meg kell jelenniük. Véleményük szerint ezzel jelentős mértékben elősegíthetnénk a digitális terjesztési csatornák népszerűségének növekedését, erős bizalmat ébresztve a vásárlóknak a különböző programok, digitális platformok iránt.
Az Európai Unióban jelenleg érvényes előírások szerint a hagyományos termékek esetében 2 év az előírt garanciális időszak, amit a gyártó cégeknek vállalniuk kell. Ehhez hasonló feltételeket szeretne látni a szoftverpiacon a két biztos, aminek értelmében a fejlesztő vállalatoknak biztonsági és hatékonysági szempontból garanciákat kellene vállalniuk saját programjaiknál, nemcsak a kereskedelmi jellegű, hanem a nyílt forráskódú alkotások esetében is. A vásárlók így egyrészt biztosabban választhatnának az egyes fejlesztések között, másrészt pedig tisztában lennének alapvető jogaikkal, már ami a vásárlást és a felhasználást illeti.
A nagyobb szoftverkiadókat képviselő BSA azonnal kritizálta a javaslatot, mondván, hogy a szoftvereket nem lehet a kenyérpirítókkal azonos feltételek mellett forgalmazni. A 2 éves garancia előírása azt jelentené, hogy a fejlesztő cégeknek a jelenleginél hosszabb ideig kellene biztosítaniuk a folyamatos támogatást, ez sokukat nehéz helyzetbe hozná, hosszú távon pedig beszűkítené a vásárlók választási lehetőségeit. Hozzáteszik, hogy mivel az egyes szoftverek biztonsága és teljesítménye nagyban függ a környezettől (nyilván a technikai háttérre, a programot futtató konfigurációkra gondolnak), így szinte lehetetlen lenne garantálni a problémamentes működést.
A jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi előírások esetleges kiterjesztéséről az elkövetkező hónapokban döntenek majd az illetékesek.
Az érdekes javaslatot Viviane Reding és Meglena Kuneva biztosok közösen terjesztették elő, kihangsúlyozva, hogy a fizikai árucikkeknél alkalmazott értékesítési és garanciális követelményeknek a szoftverpiacon is meg kell jelenniük. Véleményük szerint ezzel jelentős mértékben elősegíthetnénk a digitális terjesztési csatornák népszerűségének növekedését, erős bizalmat ébresztve a vásárlóknak a különböző programok, digitális platformok iránt.
Az Európai Unióban jelenleg érvényes előírások szerint a hagyományos termékek esetében 2 év az előírt garanciális időszak, amit a gyártó cégeknek vállalniuk kell. Ehhez hasonló feltételeket szeretne látni a szoftverpiacon a két biztos, aminek értelmében a fejlesztő vállalatoknak biztonsági és hatékonysági szempontból garanciákat kellene vállalniuk saját programjaiknál, nemcsak a kereskedelmi jellegű, hanem a nyílt forráskódú alkotások esetében is. A vásárlók így egyrészt biztosabban választhatnának az egyes fejlesztések között, másrészt pedig tisztában lennének alapvető jogaikkal, már ami a vásárlást és a felhasználást illeti.
A nagyobb szoftverkiadókat képviselő BSA azonnal kritizálta a javaslatot, mondván, hogy a szoftvereket nem lehet a kenyérpirítókkal azonos feltételek mellett forgalmazni. A 2 éves garancia előírása azt jelentené, hogy a fejlesztő cégeknek a jelenleginél hosszabb ideig kellene biztosítaniuk a folyamatos támogatást, ez sokukat nehéz helyzetbe hozná, hosszú távon pedig beszűkítené a vásárlók választási lehetőségeit. Hozzáteszik, hogy mivel az egyes szoftverek biztonsága és teljesítménye nagyban függ a környezettől (nyilván a technikai háttérre, a programot futtató konfigurációkra gondolnak), így szinte lehetetlen lenne garantálni a problémamentes működést.
A jelenlegi uniós fogyasztóvédelmi előírások esetleges kiterjesztéséről az elkövetkező hónapokban döntenek majd az illetékesek.