A dél-amerikai ország az informatika területén lassan nemcsak a kontinens, de az egész világ egyik példaképévé válhat.

Brazília már nemcsak a futballjáról, a szambáról és a riói karneválról híres, hanem arról is, hogy talán a világ egyetlen államában sem támogatja a kormány ilyen mértékben a nyílt forráskódú programok fejlesztését és alkalmazását. Mind Lula da Silva brazil elnök, mind pedig Gilberto Gil kulturális miniszter szívügyének tekinti a Linuxot és az internetet, valamint a szabad szoftvereket. A két politikus ugyanis úgy véli, hogy csak így segíthető elő az ország kulturális fejlődése.

A néhány éve érzékelhető folyamatot a szakemberek egyszerűen csak kulturális forradalomnak nevezik, a célja pedig elsősorban a költségcsökkentés és a munkavégzés hatékonyságának növelése. Gilberto Gil 2003 óta kulturális miniszter. A férfi világhírű zenész és Gaetano Veloso, illetve Maria Bethania mellett a Tropicalismo nevű iskola egyik meghatározó alakja. Nem véletlenül esett rá tehát Lula da Silva elnök választása.

Gil egyik legfontosabb feladatának a digitális szakadék leküzdését és áthidalását tekinti. Ebben a küzdelemben pedig szerinte a két legfontosabb eszköznek a szabad szoftverek és a Creative Commons licenc számít. Gil többek között elindította a Pontos de Cultura nevű programot, amelynek keretében linuxos számítógépeket és műholdas internethozzáféréseket kapnak a nagyvárosok nyomornegyedeiben élők, valamint a legelfeledettebb régiók lakói.

Jelenleg már 600, teljesen felszerelt digitális kulturális központ működik Brazíliában és a tervek szerint az új parlamenti ciklusban további százakat fog felépíteni és átadni a kormány.

Gil szerint a szabad programok használata erősíti az önállóságát, gyengíti az Egyesült Államoktól való függést, valamint hozzájárul az emberek és az egész társadalom politikai és kulturális önszerveződéséhez.