Berta Sándor
Minden német követség nyílt forráskódú szoftvereket használ
Németország mind a 230 követsége és főkonzulátusa a Distributed Replicated Block Device (DRBD) nevű programot alkalmazza. A külügyminisztérium még évekkel ezelőtt célul tűzte ki Linus Torvalds 1999-es vizíójának ("I'd like to say that I knew this would happen, that it's all part of the plan for world domination.") megvalósítását.
Az, hogy gyakorlatilag a hivatalhoz tartozó minden külképviseleten nyílt forráskódú szoftvereket használnak, kisebbfajta szenzáció és követendő példa lehet más országok kormányai számára. A minisztérium IT-részlege ezzel rengeteg pénzt takarított meg a német adófizetőknek. Pedig nem sok jel mutatott arra, hogy ez megvalósulhat.
A szaktárca 2001-ben még alapvetően a Microsoft programjait alkalmazta. Volt olyan számítógép, amin még Windows 3.11 futott. "Elsősorban a rendelkezésre álló kevés pénz miatt eleve kizártuk az új Windows-szerverek vásárlásának lehetőségét. Az okok között szerepeltek nemcsak a magas licencköltségek, hanem a növekvő járulékos kiadások is" - indokolta a váltást Torsten Werner, a német külügyminisztérium IT-referense. Napjainkban a hivatal egy IPsec-en keresztül védett intranetet üzemeltet, amelyet bármely munkatárs a világ minden tájáról elérhet. Sőt, a hálózathoz egyszerre akár többen is kapcsolódhatnak.
Az intranet emellett alkalmas a teljes elektronikus levelezés lebonyolítására és a nyomtatványok, beszámolók továbbítására. A két központi szerver Berlinben és Bonnban található. Ezenkívül minden külképviseleten van egy router, amely akár két alternatív internetszolgáltató rendszeréhez is tud kapcsolódni. Így a forgalom és a sávszélesség egyaránt ellenőrizhető és akkor sincs fennakadás, ha az egyik internetszolgáltató hálózata kiesik.
Egy központi LDAP-szerver lehetővé teszi, hogy az operációs rendszerek vagy egyes kezelőprogramok újratelepítését akár egyszerre több számítógépen is elvégezhessék. Az adott esetben szükséges frissítések szintén rugalmasan szétoszthatók a különböző PC-k között és ezáltal egyidejűleg akár több számítógép szoftverei is frissíthetők.
A teljes váltási folyamat hét évig tartott. A külügyminisztérium költségvetése csak alig több mint a teljes német büdzsé 0,9 százaléka és az ENSZ IT-költségvetésének csupán az egynegyedét teszi ki.
Az, hogy gyakorlatilag a hivatalhoz tartozó minden külképviseleten nyílt forráskódú szoftvereket használnak, kisebbfajta szenzáció és követendő példa lehet más országok kormányai számára. A minisztérium IT-részlege ezzel rengeteg pénzt takarított meg a német adófizetőknek. Pedig nem sok jel mutatott arra, hogy ez megvalósulhat.
A szaktárca 2001-ben még alapvetően a Microsoft programjait alkalmazta. Volt olyan számítógép, amin még Windows 3.11 futott. "Elsősorban a rendelkezésre álló kevés pénz miatt eleve kizártuk az új Windows-szerverek vásárlásának lehetőségét. Az okok között szerepeltek nemcsak a magas licencköltségek, hanem a növekvő járulékos kiadások is" - indokolta a váltást Torsten Werner, a német külügyminisztérium IT-referense. Napjainkban a hivatal egy IPsec-en keresztül védett intranetet üzemeltet, amelyet bármely munkatárs a világ minden tájáról elérhet. Sőt, a hálózathoz egyszerre akár többen is kapcsolódhatnak.
Az intranet emellett alkalmas a teljes elektronikus levelezés lebonyolítására és a nyomtatványok, beszámolók továbbítására. A két központi szerver Berlinben és Bonnban található. Ezenkívül minden külképviseleten van egy router, amely akár két alternatív internetszolgáltató rendszeréhez is tud kapcsolódni. Így a forgalom és a sávszélesség egyaránt ellenőrizhető és akkor sincs fennakadás, ha az egyik internetszolgáltató hálózata kiesik.
Egy központi LDAP-szerver lehetővé teszi, hogy az operációs rendszerek vagy egyes kezelőprogramok újratelepítését akár egyszerre több számítógépen is elvégezhessék. Az adott esetben szükséges frissítések szintén rugalmasan szétoszthatók a különböző PC-k között és ezáltal egyidejűleg akár több számítógép szoftverei is frissíthetők.
A teljes váltási folyamat hét évig tartott. A külügyminisztérium költségvetése csak alig több mint a teljes német büdzsé 0,9 százaléka és az ENSZ IT-költségvetésének csupán az egynegyedét teszi ki.