Berta Sándor
Holnap nyit a Digitális Világkönyvtár
Alig néhány óra múlva megnyitja kapuit az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) által támogatott World Digital Library (WDL).
Az Europeanához hasonlóan a Digitális Világkönyvtár is könyvritkaságokat, történelmi térképeket és festményeket tesz megtekinthetővé a felhasználók számára, üljenek bárhol a számítógépeik előtt. A négy évvel ezelőtt meghirdetett program elindítói azt szeretnék, hogy az emberek ingyen megtekinthessék a világ kulturális örökségét képező alkotásokat, elolvashassák a legfontosabb könyveket, belelapozhassanak a több száz évvel ezelőtt írt jegyzetekbe. A páratlan gyűjtemény így egyszerre máshol nem érhető el. Amennyiben valaki ugyanezeket a műtárgyakat és dokumentumokat akarná látni, több száz könyvtárba és múzeumba kellene ellátogatnia. Ehhez azonban nem csak idő, de sok pénz is kellene.
A Digitális Világkönyvtár egy ingyenes és kényelmes alternatívát jelent. Az egyetlen hátránya, hogy jelenleg kizárólag az ENSZ hivatalos nyelvein, vagyis angolul, franciául, arabul, kínaiul, oroszul és spanyolul, valamint portugálul érhető el. Akit Európa történelme érdekel, annak elég csak rákattintania a kontinens virtuális térképére és több tucat információval szembesül. Az adatok rendszerezhetők korok, médiatípusok és témák szerint. Emellett lesz fordítási és szövegfelolvasási funkció, valamint a gyűjtemény minden darabjához tartozik leírás és a képeknél alkalmazható lesz egy nagyítási funkció is.
A megoldás nem csak a történelemtanároknak vagy a művészettörténészeknek lehet hasznos, hiszen gyakorlatilag mindenki megtalálhatja az őt érdeklő információkat. A legtöbb művet, 93-at Oroszország digitalizáltatta, a lista második helyén Szerbia, a harmadikon Franciaországon, a negyediken Nagy-Britannia, az ötödiken Ukrajna, a hatodikon pedig Spanyolország található. Bosznia és Hercegovina 16, Németország és Olaszország egyaránt 15 alkotást szkenneltetett be.
Magyarország eddig hét művet ajánlott fel, köztük vannak Benyovszky Móric memoárjai és Magyar László afrikai feljegyzései. Jelzésértékű, hogy a programot teljes egészében adományokból valósították meg, a Google például 3 millió dollárral járult hozzá a kiválasztott könyvek digitalizálásához. A munka gyorsaságára jellemző, hogy 2007 novemberéig már egymillió művet szkenneltek be.
A Digitális Világkönyvtárat Párizsban közösen nyitja meg James Billington, a washingtoni Kongresszusi Könyvtár egykori vezetője és Koichiro Matsuura, az UNESCO főigazgatója.
Az Europeanához hasonlóan a Digitális Világkönyvtár is könyvritkaságokat, történelmi térképeket és festményeket tesz megtekinthetővé a felhasználók számára, üljenek bárhol a számítógépeik előtt. A négy évvel ezelőtt meghirdetett program elindítói azt szeretnék, hogy az emberek ingyen megtekinthessék a világ kulturális örökségét képező alkotásokat, elolvashassák a legfontosabb könyveket, belelapozhassanak a több száz évvel ezelőtt írt jegyzetekbe. A páratlan gyűjtemény így egyszerre máshol nem érhető el. Amennyiben valaki ugyanezeket a műtárgyakat és dokumentumokat akarná látni, több száz könyvtárba és múzeumba kellene ellátogatnia. Ehhez azonban nem csak idő, de sok pénz is kellene.
A Digitális Világkönyvtár egy ingyenes és kényelmes alternatívát jelent. Az egyetlen hátránya, hogy jelenleg kizárólag az ENSZ hivatalos nyelvein, vagyis angolul, franciául, arabul, kínaiul, oroszul és spanyolul, valamint portugálul érhető el. Akit Európa történelme érdekel, annak elég csak rákattintania a kontinens virtuális térképére és több tucat információval szembesül. Az adatok rendszerezhetők korok, médiatípusok és témák szerint. Emellett lesz fordítási és szövegfelolvasási funkció, valamint a gyűjtemény minden darabjához tartozik leírás és a képeknél alkalmazható lesz egy nagyítási funkció is.
A megoldás nem csak a történelemtanároknak vagy a művészettörténészeknek lehet hasznos, hiszen gyakorlatilag mindenki megtalálhatja az őt érdeklő információkat. A legtöbb művet, 93-at Oroszország digitalizáltatta, a lista második helyén Szerbia, a harmadikon Franciaországon, a negyediken Nagy-Britannia, az ötödiken Ukrajna, a hatodikon pedig Spanyolország található. Bosznia és Hercegovina 16, Németország és Olaszország egyaránt 15 alkotást szkenneltetett be.
Magyarország eddig hét művet ajánlott fel, köztük vannak Benyovszky Móric memoárjai és Magyar László afrikai feljegyzései. Jelzésértékű, hogy a programot teljes egészében adományokból valósították meg, a Google például 3 millió dollárral járult hozzá a kiválasztott könyvek digitalizálásához. A munka gyorsaságára jellemző, hogy 2007 novemberéig már egymillió művet szkenneltek be.
A Digitális Világkönyvtárat Párizsban közösen nyitja meg James Billington, a washingtoni Kongresszusi Könyvtár egykori vezetője és Koichiro Matsuura, az UNESCO főigazgatója.
Majd legközelebb akkor kérünk cikket erről a témáról, ha lesz magyar nyelvű tartalom is. Azt fölösleges minden héten megírni, hogy 