Berta Sándor
Az információkhoz való nyílt hozzáférés mellett az EU
Az Európai Bizottság túl lassúnak tartja az európai digitális könyvtári hálózat kiépítését és javítana az anyagokhoz való hozzáférésen. Azonban nem mindenki örül az elképzeléseknek.
Az Európai Bizottság az információkhoz való nyílt hozzáféréseket határozottan támogatja. A testület most úgy döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja a korábban létrehozott szakértői csoport mandátumát és a testületnek meg kell vizsgálnia azokat a lehetőségeket, hogy miként lehet megfelelni a szervezeti, jogi és technikai követelményeknek. A szakembereknek választ kell találniuk arra a kérdésre, hogy miként biztosítható a tudományos és egyéb anyagokhoz való szabad hozzáférés anélkül, hogy sérülnének a szerzői jogok. Minderre azért van szükség, mert ugyan az i2010 stratégia keretében megfogalmaztak bizonyos célkitűzéseket, de ezekből vajmi kevés valósult csak meg és nincsenek igazán komoly eredmények.
Jó példa a problémákra, hogy tavaly év végén átmenetileg be kellett zárni az Európai Digitális Könyvtár (Europeana) honlapját. Erre egyrészt azért volt szükség, mert a szerverek nem bírták a felhasználók rohamait, másrészt az elérhető tartalmakkal és az oldal külalakjával kapcsolatban is komoly kritikák fogalmazódtak meg. Az Europeana azóta ugyan ismét hozzáférhető, de csak afféle demóverzióként működik és kérdéses, hogy mikor lesz teljes értékű szolgáltatás.
A most ismertté vált tervek szépek és jók, viszont a megvalósításuk komoly akadályokba ütközhet, lévén az európai tudósok nem igazán örülnek annak, hogy az anyagaikhoz bárki szabadon hozzáférhet majd. A német kutatók például a tudományos szabadság megsértésének tartanak minden a nyílt elérésre vonatkozó elképzelést és a Roland Reuss heidelbergi germanisztikai szakember által életre hívott kezdeményezéshez eddig több mint ezer professzor és oktató csatlakozott.
"A szervezetek azt hiszik, hogy előírhatják a tudósoknak, hogy milyen feltételek mellett jelentethetik meg a műveiket. Első lépésként azt követelik, hogy a tudományos publikációkhoz mindenki hozzáférhessen, ezt követi az, hogy a dokumentumokat helyezzék el nyílt hozzáférésű szervereken. Mindez azonban az alkotmányban rögzített tudományos alapjog elleni támadás. Ez a jog eddig biztosította ugyanis, hogy a kutatók független személyek legyenek és ne hasson rájuk sem a gazdasági, sem az állami nyomásgyakorlás" - jelentette ki Uwe Jochum konstanzi könyvtáros, a kezdeményezés nyilatkozatát aláíró szakemberek egyike.
Amennyiben nem sikerül megnyugtató módon tisztázni a kérdést, úgy a következő hónapokban fellángolhat a 21. század első, a tudományos és kulturális értékekhez való hozzáférésekkel kapcsolatos nagyszabású vitája.
Az Európai Bizottság az információkhoz való nyílt hozzáféréseket határozottan támogatja. A testület most úgy döntött, hogy egy évvel meghosszabbítja a korábban létrehozott szakértői csoport mandátumát és a testületnek meg kell vizsgálnia azokat a lehetőségeket, hogy miként lehet megfelelni a szervezeti, jogi és technikai követelményeknek. A szakembereknek választ kell találniuk arra a kérdésre, hogy miként biztosítható a tudományos és egyéb anyagokhoz való szabad hozzáférés anélkül, hogy sérülnének a szerzői jogok. Minderre azért van szükség, mert ugyan az i2010 stratégia keretében megfogalmaztak bizonyos célkitűzéseket, de ezekből vajmi kevés valósult csak meg és nincsenek igazán komoly eredmények.
Jó példa a problémákra, hogy tavaly év végén átmenetileg be kellett zárni az Európai Digitális Könyvtár (Europeana) honlapját. Erre egyrészt azért volt szükség, mert a szerverek nem bírták a felhasználók rohamait, másrészt az elérhető tartalmakkal és az oldal külalakjával kapcsolatban is komoly kritikák fogalmazódtak meg. Az Europeana azóta ugyan ismét hozzáférhető, de csak afféle demóverzióként működik és kérdéses, hogy mikor lesz teljes értékű szolgáltatás.
A most ismertté vált tervek szépek és jók, viszont a megvalósításuk komoly akadályokba ütközhet, lévén az európai tudósok nem igazán örülnek annak, hogy az anyagaikhoz bárki szabadon hozzáférhet majd. A német kutatók például a tudományos szabadság megsértésének tartanak minden a nyílt elérésre vonatkozó elképzelést és a Roland Reuss heidelbergi germanisztikai szakember által életre hívott kezdeményezéshez eddig több mint ezer professzor és oktató csatlakozott.
"A szervezetek azt hiszik, hogy előírhatják a tudósoknak, hogy milyen feltételek mellett jelentethetik meg a műveiket. Első lépésként azt követelik, hogy a tudományos publikációkhoz mindenki hozzáférhessen, ezt követi az, hogy a dokumentumokat helyezzék el nyílt hozzáférésű szervereken. Mindez azonban az alkotmányban rögzített tudományos alapjog elleni támadás. Ez a jog eddig biztosította ugyanis, hogy a kutatók független személyek legyenek és ne hasson rájuk sem a gazdasági, sem az állami nyomásgyakorlás" - jelentette ki Uwe Jochum konstanzi könyvtáros, a kezdeményezés nyilatkozatát aláíró szakemberek egyike.
Amennyiben nem sikerül megnyugtató módon tisztázni a kérdést, úgy a következő hónapokban fellángolhat a 21. század első, a tudományos és kulturális értékekhez való hozzáférésekkel kapcsolatos nagyszabású vitája.
