Napi Online

Egy sokat tudó informatikus az adóbotrány hátterében

Akármi lett volna is az uniós pénzügyminiszterek jövő keddi tanácskozásának tervezett napirendje, egy ponttal biztosan kiegészül, ez pedig az adóelkerülés - közölte a német tárca szóvivője.

A témának a február közepén kirobbant legfrissebb adócsalási sztori ad aktualitást, miután lassan globális méretűvé duzzad a titkos liechtensteini számlák eredetileg német belügynek tűnő botránya. A német titkosszolgálat, pénzügyminiszteri jóváhagyással, ötmillió euróért vett meg egy banki adatokat tartalmazó CD-t a nagyhercegi család tulajdonában levő Liechtenstein Global Trust (LGT) bank egy volt alkalmazottjától; mint azóta kiderült, a lemezen levő adatok számos ország adóelkerülő polgáraihoz vezethetnek el.

Tudjuk, ki volt - jelentette be kényszerűen az LGT, miután már nyilvánvalóvá lett, hogy tőle lopták el azokat az adatokat, amelyek alapján a német adóhatóságok megkezdték nyomozásukat. Közlésük szerint egy volt alkalmazottjuk, Heinrich Kieber lehetett a hunyó, aki 2001-2002 között dolgozott a 77 ezer nemzetközi ügyfelet kiszolgáló, 100 milliárd svájci franknyi vagyont kezelő bank vagyonkezelő részlegénél.

A 42 éves Kieber nem bankár: korábban egy olyan informatikai cégnél volt, amely dolgozott az LGT-nek, onnan vették fel elektronikus archiválási munkákra a bankhoz, bőséges hozzáférési lehetőségekkel. Nem sokkal később azonban mennie kellett, mert kiderült, hogy fedezetlen csekkel fizetett egy spanyolországi ingatlanszerződésben - ezért a liechtensteini bíróság 600 ezer svájci frank büntetésre ítélte. Kieber ezek után nemcsak az LGT-t hagyta el 2002 novemberében, hanem az országot is, előbb azonban négy cd-re kimentette az általa beszkennelt ügyféladatokat.

Ezt követően először Liechtensteinben próbálta meg értékesíteni a lemezeket, megkeresve magát Hans-Adam nagyherceget is, és a több évig tartó alkudozás után a bank eljutott vele odáig, hogy bírósági ítéletben visszaszerezte a lemezeket, melyeket meg is semmisítettek. Ám, mint mostanra kiderült, volt másolat - ezt vették meg a német hatóságok, ami ellen aztán már hiába tiltakoztak Vaduzban. Kieber most valahol külföldön él , és a német titkosszolgálat jóvoltából új identitással élvezi vagyonát.

A 2003 előtti LGT-ügyletekre vonatkozó CD-n mintegy 1400 számla szerepel (a kedvezményezettek száma több mint 4500), közülük azonban csak 600 a német, így Berlin felajánlotta, hogy más országok adóhatóságai is hozzáférhetnek az információkhoz. A cseh, a finn, az olasz, illetve a spanyol hatóság tegnap jelentette be hivatalosan, hogy él a lehetőséggel, a brit adóhatóság (HMRC) pedig még vasárnap megerősítette a BBC-nek a Sunday Times értesülését, hogy a németektől függetlenül fizetett azért, hogy információkhoz jusson a liechtensteini kerülőt választókról (a lap 100 ezer fontos vételárról tud). "Most már mindenki számára világos kell hogy legyen, nincs hová elbújniuk az adóelkerülőknek" - nyilatkozta egy nappal később a HMRC elnöke, Dave Hartnett. A hivatal vizsgálódásai kiterjedhetnek azokra a gazdag oroszokra is, akiknek Nagy-Britanniában (is) kellene adózniuk - figyelmeztetett egy adójogász a Guardiannek nyilatkozva -, ők most lehet hogy megpróbálják más adóparadicsomokba átvinni számláikat.

A francia költségvetési minisztérium annyit tett közzé, hogy egy 200 fős lista birtokában ők is vizsgálják a "Liechtensteinben esetleges adóelkerülési szándékkal bankszámlát nyitókra" vonatkozó információkat - Párizs helyzete e téren azért is kényes, mert a francia jegybank felügyeli a monacói pénzintézeteket is. A hercegséget Liechtensteinnel és Andorrával együtt a "nem együttműködő adóparadicsomok" közé sorolja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD); államfőjével, Albert herceggel éppen tegnap találkozott Angela Merkel német kancellár, s egyik előre bejelentett fő témájuk az adóelkerülés volt.

Az európai országok közül bekapcsolódott már az adócsalók utáni hajszába Hollandia és Svédország is, a stockholmi adóhatóság ugyanakkor közölte, hogy nem fizetett semmilyen értesülésért és nem is kapott adatokat Németországtól, hanem saját vizsgálódásai, illetve más OECD-országok adóhatóságaitól szerzett információk alapján kutakodik mintegy száz svéd adófizető gyanús számlái után. A dán kormány még önérzetesebb nyilatkozattal reagált a német ajánlatra: ők lopott holminak tekintik a liechtensteini adathordozót, és nem is akarják azt látni.

A tengerentúlról Ausztrália, Új-Zéland, Kanada is jelezte, hogy lecsap a vaduzi számlákra, több helyen már házkutatásokat is tartottak (Kanada a német infókra támaszkodik, az ausztrál hatóságok viszont közölték, hogy ők már a német botrány előtt léptek). A legnagyobb súllyal azonban természetesen az USA léphet fel: adóhatósága, az IRS közleményben tudatta, hogy több mint száz állampolgárnál vizsgálódnak liechtensteini bankszámlák után.

Azt nem árulták el, hogy honnan származnak az információik, a Der Spiegel azonban valószínűsítette, hogy ők már korábban megalkudtak a cd eladójával, mert tavaly nyár óta hirtelen sikereket érnek el ezen a területen. Maga az IRS úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú adómegállapodások és információcsere-egyezmények hálójára támaszkodnak, ezzel párhuzamosan a hatóság vezetője, Linda Stiff figyelmeztetést adott ki: mindenki, akinek elrejtett jövedelme vagy nyeresége van, a saját érdekében tegyen mielőbbi és teljes feltáró nyilatkozatot.

Hasonló figyelmeztetések más országokban is elhangzottak - akár nem hivatalos formában is -, a botrány gócpontjában, Németországban azonban már az is megtette a hatását, amikor nyilvánosságra került az első leleplezett liechtensteini számlás kiléte. Klaus Zumwinkel, a Deutsche Post vezérigazgatója kénytelen volt lemondani posztjáról, miután a rendőrségen gyanúsították meg azzal, hogy egymillió eurót menekített ki vaduzi számlákra. Azóta már csaknem kétszázan jelentkeztek a hatóságoknál, hogy szeretnék rendezni ilyesfajta adótartozásukat - napok alatt váratlan euró-tízmilliók érkeztek be az adóhivatalhoz és a Zumwinkel ügyében illetékes ügyész közlése szerint az összeg napról napra nő, becslései szerint összesen 200 millió euróról lehet majd szó.

Hans-Ulrich Krück azt is közölte a sajtóval, hogy vizsgálódásai négy kisebb bankra is kiterjednek - ebből három németországi -, ezeket azzal gyanúsítják, hogy segítettek megtalálni ügyfeleiknek a Liechtensteinbe vezető utat. A nem német bank a svájci Vontobel, legalábbis a Financial Times úgy értesült, hogy arról szerzett be az ügyészség bizonyos az ügyhöz tartozó információkat, és személyi kapcsolatok is vannak a zürichi székhelyű pénzintézet, illetve az LGT között. A Magyarországon is jelen lévő Vontobel határozottan terjeszkedett a private banking üzletágban az utóbbi években - emlékeztetett a brit gazdasági napilap -, elsősorban a gazdag német, osztrák és kelet-európai ügyfeleket célozva meg. Hazai helyzet

Egyelőre nem tudni, Magyarország él-e annak lehetőségével, hogy a németországi adóhatóság által felajánlott CD-ből kér egy másolatot. Még nem alakított ki a Pénzügyminisztérium konkrét álláspontot ezzel kapcsolatban - mondta lapunknak Kőszegi Márk, a tárca helyettes szóvivője. Ezzel együtt arról sem döntött a kormány, hogy a jövő hét elején esedékes uniós pénzügyminiszteri tanácskozáson milyen véleményt alakít majd ki. Összességében a magyar kormányzati kommunikációba (feketegazdaság felszámolása, fehérítés) igen jól beilleszthető lenne akár egy áruba bocsátott adatbázis megvásárlása, akár a határozott fellépés az adóparadicsomok ellen. Az persze más kérdés, hogy valaha bevallaná-e bármelyik hatóság, hogy fizetett az adatokért.

Az adóhatóság bármilyen adatbázisba betekinthet a vizsgálatok során. Az egyetlen kitétel az, hogy általános információkat nem kérhet le, de konkrét személyről lényegében bármit megtudhat és a jogszabály szerint bármit fel is használhat. Vagyis elvileg a liechtensteini forrásból származó adatbázist is haszonnal forgathatnák a revizorok. Persze az ellenőrök az ország határain belül fellelhető banki adatbázisokat is felhasználhatják: nemcsak a számlakivonatokról van szó, hanem lényegében bármilyen szerződésről, melyet a bank és az ügyfél kötött. Természetesen a biztosítások és önkéntes pénztári befizetések is ebbe a kategóriába tartoznak.

A hazai hitelintézetek saját belső rendszereikben maximálisan igyekeznek meggátolni a jogosulatlan adatszerzést, ügyféladatok kimentését, illetve továbbítását. Ügyféladatokhoz - hívta fel a figyelmet Csaba József, a K&H-csoport compliance- vezetője - minden esetben a kérő személy vagy hatóság azonosításával és hitelesítésével lehet hozzáférni és csak akkor lehet továbblépni, ha az azonosítás és hitelesítés sikeres és valóban jogos a kérelem. Egy ideje a bankok már befizetést sem fogadnak el attól a személytől, aki nem tudja a terhelendő számla tulajdonosa neve mellett annak bankszámlaszámát is, mivel az utána kiadott bizonylaton olyan adatok is szerepelnek, amelyeket előzőleg a befizető nyilvánvalóan nem ismert.

Azt a bankok belső szabályzatai és ügyviteli előírásai szabják meg, hogy az ügyintéző milyen mértékben fér hozzá banki adatokhoz. A jogosultságkezelő rendszereket úgy igyekeztek összeállítani a hitelintézetek, hogy az adott ügyintéző csak akkor juthasson hozzá a kért adatokhoz, ha valóban jogosult a válaszadásra. Vannak olyan ügyfélcsoportok, amelyekhez csak az ügyintézők szűkebb csoportja férhet hozzá, ide tartozik például a private banking ügyfélkör bizonyos számlainformációja. (Ez persze nem azt jelenti, hogy ezek esetében például korlátoznák az alapszámlákhoz való hozzáférést.)

Ahogy azt a Budapest Banknál és a Citibanknál is hangsúlyozták: a munkavállalók adatot mozgatható adatrögzítőre (pendrive, CD, floppy stb.) nem tudnak menteni, mivel ennek technikai feltételei nem biztosítottak számukra. A bankoknál minden számítógépen letiltották az ilyenekre való adatmentés elérhetőségét - ez kizárólag szigorú, többszintű jóváhagyással, megfelelő és visszakövethető leltár készítésével történhet meg. Az ilyen jogosultságok engedélyeztetése szintén többlépcsős folyamat.

Az elektronikus levelezés terén a legtöbb banknál mennyiségi korlátozásokat vezettek be az elküldendő adatállomány méretét tekintve - ez persze korántsem biztosít teljes védelmet. A Citibanknál emellett tilos a csatlakozás az összes internetalapú levelezőrendszerhez, elektronikus levelet kizárólag a bank belső levelezőrendszerén keresztül, kontrollált környezetből lehet kiküldeni, maradéktalanul ellenőrizhetően. Több más pénzintézetnél - például a KDB Banknál - minden egyes tranzakció, így a számla kinyomtatása is automatikusan és visszakövethetően ellenőrizhető a rendszerben, az is látszik, hogy ki és mikor nyomtatott.

Védekezni lehet, ugyanakkor - ismeri el Csaba József - a pénzintézetek számára jelenleg nincs olyan költséghatékony megoldás, amely abszolút biztonsággal megakadályozná, megelőzné a szándékos adatlopást. A banki tevékenységeket elvben csak feddhetetlen és képzett munkatársak végezhetik, ám legalább ilyen fontos, hogy megfelelő kontrollszervezetek működjenek (compliance, IT-biztonság, belső ellenőrzés) és a banktitok védelme mellett elkötelezett, erre áldozó menedzsment is legyen. Azoknak, akiknek valamilyen okból mégis megfordul a fejükben a szabálytalan banktitokkezelés, esetleg lopás, tudniuk kell, hogy ha sikerül is, az ellenőrzési rendszerben rövid időn belül kiderül, mit csináltak.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) rendszeresen riportoztatja a bankszektor tagjait biztonsági kérdésekben. A banktitok és az informatikai rendszerek védelmének vizsgálata során már az induláskor minden esetben arra kíváncsi, hogy van-e az adott hitelintézetnél megfelelő szabályzat és az teljes körű-e. Ezt követi annak vizsgálata, hogy betartják-e a szabályzat elemeit - például valóban vezetnek-e nyilvántartást a hozzáférésekről és hogy valóban egyeznek-e a jogosultsági beállítások a nyilvántartással.

Ahogy a felügyeletnél elmondták, vizsgálják, hogy a folyamatok nyomon követhetőek-e, ténylegesen működik-e a naplózás, és legalább ilyen fontos, hogy milyen időtávra kereshetőek vissza a rekordok. A felügyelet szigorúan ellenőrzi, hogy a hitelintézet által kijelölt személy valóban kontrollálja-e ezt a tevékenységet. A fenti ellenőrzést minden esetben elvégzik ott is, ahol külsős hozzáférés történik a rendszerekhez. A felügyelet az elmúlt időszakban banktitoksértéssel kapcsolatos komolyabb visszaéléssel nem szembesült, határozatait szemlézve ugyanakkor kitűnik, hogy az informatikai rendszerek biztonságával, az ügyfélállományok kezelésével kapcsolatban többször talált korrigálandó, kisebb hibákat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • atlagember #30
    A magyar postánál (meg számos más magyar cégnél, és állami intézménynél) is milliárdos lenyúlások vannak, de ezek soha nem fognak kiderülni, ugyanis az eész adóhatóság egy maffia. Nyilt tiktok, hogy a kapcsolatokkal rendelkező ügyfelek csak "odaszólnak" az adóhatósághoz, és az ő ügyükkel más nem fognak foglalkozni.
  • atlagember #29
    Amióta magyar MSZP-s az Unió adóügyi biztosa természetessé váltak az EU-ban is a botrányok és a lenyúlások.
  • uniu #28
    A következő népszavazáson majd eljön az ideje, hogy kit is akartok...
  • irkab1rka #27
    "Az elektronikus levelezés terén a legtöbb banknál mennyiségi korlátozásokat vezettek be az elküldendő adatállomány méretét tekintve - ez persze korántsem biztosít teljes védelmet."

    nyeheehe, az nem az ügyfélbitztonságot szolgálja, hanem a wmv, avi, mp3 terjedését akadályozza. 3M tipikusan.
  • irkab1rka #26
    "Kieber most valahol külföldön él , és a német titkosszolgálat jóvoltából új identitással élvezi vagyonát. "


    szerintem meg a megcsonkitott teteme egy csatornában rohad, kivéve a fejét, ami egy orosz mogul zanza gyüjteményében van... én nem mernék ilyent csinálni... a ruszkik nagyon kemények.
  • NeoMaN #25
    Azt látnám, hogy végre megindultok nem csak morogtok...
  • szedRick #24
    nekem az a véleményem míg világ a világ mindig lesz ilyen lopás. Mondhatni hogy az ilyen Gyurcsányköcsög, Kókakuki sorolhatnám nem férne ki..., minig előrébb lesznek mert ők tudják hogy kell igazán nagyot, jót lopni titokban 'okosban' kit hogyan kell megvenni és közben ők irányitják az országot. Az olaj ügy pont ez volt amiről oly nagyon hallgat mindenki, mert minden 'nagy' ember szinte benne volt ezért 'nincs is ügy' egyszerűen nincs, nem is volt olaj itt Magyarországom. Az meg hogy ezek kiderülnek azt nem hiszem vagy csak egy részük mint a ZCzUslAchh(vagy hogy a fa*omba hívják) ennyi derük ki egy nyomorult, piti 80 milliós csalás ezt akarják megetetni az emberekkel akivel meg lehet, amikor milliárdok párolognak el a levegőben ugyan igy valamilyen 'okosított' bankszámlára okosba. Arról nem is beszélve hogy a ZUschlaákk fogyatékos kis barátunk pedig biztosan megússza 'okosban' ugy hogy még pénzügyileg is jól jár, nehogy köpjön a kis kommunista. Na hát ez az 'ÚJ Magyarország' és az a vicc hogy mi ezt hadjuk!!! Pedig szerintem nem kéne, valamit tenni kéne ez ellen. Engem azért is behívtak az APEKKBA mert nem tudták miből élek, ha ilyen kis hangyákra is ennyire oda tudnak figyelni, akkor nem mondja senki ha az APEKKKNAk ilyen hatalma van ha vizsgálódnia kell ne jönnének rá hogy ki miből gazdagodott meg.
    Ja hogy ez az 'Új Magyarország'bocs(ébren álmodom) ahol nem a rabló köcsögöket büntetik hanem itt a kisember a gyanús aki hogy egyáltalán megéljen kénytelen egy kis 'okosságra'. Nevetrséges egy rohadék ország ez mert sok-sok rohadék ember van itt hatalmon ezért én inkább menekülőre fogom mert ebből sajnos nincs kilátás... még fiatal vagyok és mindenki aki teheti menjen ki külföldre, tapasztaljon lásson világot mert itt idővel csak egy szürke agymosott robot lesz
  • Amergin #23
    Ha apekes lennék azt mondanám: nem érdemes lázadozni, mert úgyis a sz**t is kitapossuk a beletekből!!
    Én viszont az 5M € kifizetése UTÁN letartóztattam volna, az 5 millát elkoboztam volna és kiadtam volna Lichtenstein-nek ezt a férget...
    Hogy ott rohadjon meg a börtönben.
    Mellesleg remélem örömmel fizetitek be az adótokat, hogy a Magyar Államot eladósító, minden lehetséges módon lezüllesztő, a magyar népet kifosztó és közben lesajnáló és érdekeit semmilyen módon nem képviselő 'elit' tovább pöffeszkedhessen és dorbézolhasson belőle...
  • arrakistor #21
    a véleményem a következő erről az ügyről:

    1. sajna a CD még krepppapírnak se jó, de legalább frizbizni azt lehet vele.
    2. az informatikus banki tiszviselőről ez a véleményem
    3. a pénzügyminisztériumról pedig ez :
  • sathinel #20
    Ez igaz de ők alkotják) amit így nehéz véghezvinni. Nemhiába bizonyos kérdésekhez parlamenti többség kell.