Berta Sándor
17 millió előfizető adatait lopták el a T-Mobile-tól
A nem mindennapi lavinát a Der Spiegel német magazin cikke indította el. Az ügy minden korábbinál komolyabb károkat okozhat a legnagyobb német távközlési vállalatnak.
A Deutsche Telekom egyik testvércégének, a T-Mobilenak a rendszeréből ismeretlenek még 2006-ban több mint 17 millió adatcsomagot loptak el. Az eltűnt információk között voltak nem csak az előfizetők mobil telefonszámai, hanem neveik, pontos címeik (irányító- és házszámmal), születési időpontjaik és részben e-mail címeik is. Az adatokat már felkínálták bűnözőknek, azt azonban még nem lehet tudni, hogy ezeket az üzleteket megkötötték-e. A botrány a vállalat minden második előfizetőjét érinti, köztük hírességeket is, többek között televíziós sztárokat, színészeket, politikusokat, minisztereket, gazdasági és egyházi vezetőket, milliárdosokat, sőt egykori német államfőket is.
René Obermann, a Deutsche Telekom vezetője az esetről tájékoztatta a német kormányt. A lopás még 2006 augusztusában történt, és a cég már akkor azonnal feljelentést tett. Az ügyben a bonni ügyészség indított nyomozást, azonban az eset híre nem szivárgott ki. A cég egy a tettesek által "megkörnyékezett" partnercég tájékoztatása alapján szerzett tudomást az ügyről. A lopás egyaránt érinti a T-Mobile számlás és kártyás előfizetőit. A Deutsche Telekom mobilszolgáltatójának jelenleg mintegy 38 millió előfizetője van. A cég nem tud arról, hogy az érintettek közül bárkit is konkrét kár, illetve zsarolási kísérlet ért volna.René Obermann igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hangoztatva, hogy az eltulajdonított személyes adatok között bankszámla-, illetve hitelkártya-számok nem szerepeltek.
René Obermann
"Nagyon érzékenyen érint bennünket, hogy a 2006-os eset most felbukkant. Azt hittük, hogy az ügyészségnek átadott információk teljes biztonságban vannak és nem szivároghatnak ki. Nagyon szomorúak vagyunk és elnézést kérünk, hogy nem tudtuk megvédeni az ügyfeleink személyes adatait. Eddig ugyan semmilyen jel nem mutat arra, hogy az adatokkal visszaéltek volna, azonban ettől függetlenül szeretnénk hangsúlyozni, hogy 2006 óta jelentősen szigorítottuk a biztonsági rendszerünkön. Akinek bármilyen kérdése van, nyugodtan hívja fel a forródrótunkat" - jelentette ki Philipp Humm, a T-Mobile Németország ügyvezető igazgatója.
A szigorítások között szerepelt a hozzáférések korlátozása, a rendszerekhez való hozzáférések ellenőrzése, az adatbázis-adminisztrációs folyamatok megfigyelése. René Obermann később a Bild am Sonntagnak adott interjújában szintén elnézést kért a történtek miatt az előfizetőiktől és közölte, hogy azokat a munkatársaikat, akiket az adatok kijátszásával gyanúsítanak, azonnali hatállyal elbocsájtották. A vizsgálatokba bekapcsolódott a szövetségi bűnügyi hivatal, valamint a belügyminisztérium is, a kormány pedig elrendelte: készüljön elemzés arról, hogy a történtek után valójában milyen is az ügyben kárvallott politikusok fenyegetettsége.
Sebastian Edathy, a német parlament belügyi bizottságának elnöke szerint az eset ismét rávilágított arra, hogy sokkal többet kell tenni a fogyasztók védelmében. A politikus sürgette az úgynevezett jelentési kötelezettség bevezetését. Ez azt jelentené, hogy ilyen ügyekben az érintett vállalatok kötelesek lennének azonnal tájékoztatni a nyilvánosságot és a károsult ügyfeleiket. Klaus Jansen, a Német Nyomozók Szövetségének (BDK) elnöke René Obermann lemondását követelte, mert szerinte a szakember csődöt mondott és a konszern végképp eljátszotta az ügyfelek bizalmát. "Vagy nem tudott róla, hogy mi történt, vagy tudott róla és hallgatott. Mindkét esetben távoznia kell" - szögezte le Jansen. Követelte, hogy a nagyobb cégeknél, köztük a Deutsche Telekomnál olyan különlegesen kiképzett adatnyomozókat alkalmazzanak, akik az érintett cégeket ellenőriznék.
A botrány már önmagában megrengette a Deutsche Telekomot, azonban a lavina itt nem állt meg. A Frankfurter Rundschau és a Handelsblatt ugyanis egymástól függetlenül olyan információk birtokába jutott, hogy a T-Mobile vezetői is éveken át megfigyeltették és lehallgattatták a cég felügyelőtanácsának tagjait. Az ügyben tucatnyi ember érintett. A különböző iratokat, a telefonbeszélgetések jegyzőkönyveit a felügyelőtanács irodájában őrizték a testület tagjainak tudta nélkül, azokhoz elvileg bárki hozzáférhetett. Ado Wilhelm, az egyik érintett megerősítette a két lap tudósítását.
Thilo Weichert schleswig-holsteini adatvédelmi megbízott szerint mindenképpen szükség volna az adatvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére. "Úgy gondolom a DT tanult az esetekből és levonta a megfelelő konzekvenciákat. A nagyobb vállalatok különösen ki vannak téve az adatlopások veszélyének.< Ezenkívül nekünk, adatvédelmi szakembereknek már évek óta volt egy olyan félelmünk, hogy a hatóságoktól is kiszivároghatnak adatok akár hackertámadások, akár visszaélések miatt. Ez a félelmünk most beigazolódott. Ennek ellenére azt mondom, hogy nincs ok a pánikra, hiszen ilyen eset bármely másik szolgáltatónál is történhet. Mindenekelőtt ki kell deríteni a háttérokokat" - mondta Thilo Weichert.
A Deutsche Telekom esetében az elmúlt néhány hónapban ez már a sokadik adatlopási és lehallgatási botrány. Az első megfigyelési ügy még május végén robbant ki, amikor kiderült, hogy az elnökségben és a felügyelőtanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és különböző riporterekről. A távközlési adatokat egy berlini tanácsadó cégnek kellett kiértékelnie, a két akció fedőneve Clipper és Rheingold volt. Később bebizonyosodott, hogy már 2000 óta voltak megfigyelések. Idén szeptember végén újabb ügyben kellett magyarázkodnia René Obermann-nak. Ismertté vált ugyanis, hogy a DT akkori vezetői megfigyeltették Michael Sommert, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezetőjét.
A Deutsche Telekom egyik testvércégének, a T-Mobilenak a rendszeréből ismeretlenek még 2006-ban több mint 17 millió adatcsomagot loptak el. Az eltűnt információk között voltak nem csak az előfizetők mobil telefonszámai, hanem neveik, pontos címeik (irányító- és házszámmal), születési időpontjaik és részben e-mail címeik is. Az adatokat már felkínálták bűnözőknek, azt azonban még nem lehet tudni, hogy ezeket az üzleteket megkötötték-e. A botrány a vállalat minden második előfizetőjét érinti, köztük hírességeket is, többek között televíziós sztárokat, színészeket, politikusokat, minisztereket, gazdasági és egyházi vezetőket, milliárdosokat, sőt egykori német államfőket is.
René Obermann, a Deutsche Telekom vezetője az esetről tájékoztatta a német kormányt. A lopás még 2006 augusztusában történt, és a cég már akkor azonnal feljelentést tett. Az ügyben a bonni ügyészség indított nyomozást, azonban az eset híre nem szivárgott ki. A cég egy a tettesek által "megkörnyékezett" partnercég tájékoztatása alapján szerzett tudomást az ügyről. A lopás egyaránt érinti a T-Mobile számlás és kártyás előfizetőit. A Deutsche Telekom mobilszolgáltatójának jelenleg mintegy 38 millió előfizetője van. A cég nem tud arról, hogy az érintettek közül bárkit is konkrét kár, illetve zsarolási kísérlet ért volna.René Obermann igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hangoztatva, hogy az eltulajdonított személyes adatok között bankszámla-, illetve hitelkártya-számok nem szerepeltek.
René Obermann
"Nagyon érzékenyen érint bennünket, hogy a 2006-os eset most felbukkant. Azt hittük, hogy az ügyészségnek átadott információk teljes biztonságban vannak és nem szivároghatnak ki. Nagyon szomorúak vagyunk és elnézést kérünk, hogy nem tudtuk megvédeni az ügyfeleink személyes adatait. Eddig ugyan semmilyen jel nem mutat arra, hogy az adatokkal visszaéltek volna, azonban ettől függetlenül szeretnénk hangsúlyozni, hogy 2006 óta jelentősen szigorítottuk a biztonsági rendszerünkön. Akinek bármilyen kérdése van, nyugodtan hívja fel a forródrótunkat" - jelentette ki Philipp Humm, a T-Mobile Németország ügyvezető igazgatója.
A szigorítások között szerepelt a hozzáférések korlátozása, a rendszerekhez való hozzáférések ellenőrzése, az adatbázis-adminisztrációs folyamatok megfigyelése. René Obermann később a Bild am Sonntagnak adott interjújában szintén elnézést kért a történtek miatt az előfizetőiktől és közölte, hogy azokat a munkatársaikat, akiket az adatok kijátszásával gyanúsítanak, azonnali hatállyal elbocsájtották. A vizsgálatokba bekapcsolódott a szövetségi bűnügyi hivatal, valamint a belügyminisztérium is, a kormány pedig elrendelte: készüljön elemzés arról, hogy a történtek után valójában milyen is az ügyben kárvallott politikusok fenyegetettsége.
Sebastian Edathy, a német parlament belügyi bizottságának elnöke szerint az eset ismét rávilágított arra, hogy sokkal többet kell tenni a fogyasztók védelmében. A politikus sürgette az úgynevezett jelentési kötelezettség bevezetését. Ez azt jelentené, hogy ilyen ügyekben az érintett vállalatok kötelesek lennének azonnal tájékoztatni a nyilvánosságot és a károsult ügyfeleiket. Klaus Jansen, a Német Nyomozók Szövetségének (BDK) elnöke René Obermann lemondását követelte, mert szerinte a szakember csődöt mondott és a konszern végképp eljátszotta az ügyfelek bizalmát. "Vagy nem tudott róla, hogy mi történt, vagy tudott róla és hallgatott. Mindkét esetben távoznia kell" - szögezte le Jansen. Követelte, hogy a nagyobb cégeknél, köztük a Deutsche Telekomnál olyan különlegesen kiképzett adatnyomozókat alkalmazzanak, akik az érintett cégeket ellenőriznék.
A botrány már önmagában megrengette a Deutsche Telekomot, azonban a lavina itt nem állt meg. A Frankfurter Rundschau és a Handelsblatt ugyanis egymástól függetlenül olyan információk birtokába jutott, hogy a T-Mobile vezetői is éveken át megfigyeltették és lehallgattatták a cég felügyelőtanácsának tagjait. Az ügyben tucatnyi ember érintett. A különböző iratokat, a telefonbeszélgetések jegyzőkönyveit a felügyelőtanács irodájában őrizték a testület tagjainak tudta nélkül, azokhoz elvileg bárki hozzáférhetett. Ado Wilhelm, az egyik érintett megerősítette a két lap tudósítását.
Thilo Weichert schleswig-holsteini adatvédelmi megbízott szerint mindenképpen szükség volna az adatvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére. "Úgy gondolom a DT tanult az esetekből és levonta a megfelelő konzekvenciákat. A nagyobb vállalatok különösen ki vannak téve az adatlopások veszélyének.< Ezenkívül nekünk, adatvédelmi szakembereknek már évek óta volt egy olyan félelmünk, hogy a hatóságoktól is kiszivároghatnak adatok akár hackertámadások, akár visszaélések miatt. Ez a félelmünk most beigazolódott. Ennek ellenére azt mondom, hogy nincs ok a pánikra, hiszen ilyen eset bármely másik szolgáltatónál is történhet. Mindenekelőtt ki kell deríteni a háttérokokat" - mondta Thilo Weichert.
A Deutsche Telekom esetében az elmúlt néhány hónapban ez már a sokadik adatlopási és lehallgatási botrány. Az első megfigyelési ügy még május végén robbant ki, amikor kiderült, hogy az elnökségben és a felügyelőtanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és különböző riporterekről. A távközlési adatokat egy berlini tanácsadó cégnek kellett kiértékelnie, a két akció fedőneve Clipper és Rheingold volt. Később bebizonyosodott, hogy már 2000 óta voltak megfigyelések. Idén szeptember végén újabb ügyben kellett magyarázkodnia René Obermann-nak. Ismertté vált ugyanis, hogy a DT akkori vezetői megfigyeltették Michael Sommert, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezetőjét.