Berta Sándor
Tovább dagad a DT megfigyelési ügye
Számos olyan új információ látott napvilágot a Deutsche Telekom (DT) megfigyelési ügyében, amelyek alapján az eddig ismert részletek csak a jéghegy csúcsát jelenthetik. A bonni ügyészség tájékoztatása szerint - az eddigi ismeretek alapján - a német konszern korábbi vezetői összesen 55 személyt, köztük hét újságírót figyeltettek meg.
A legújabb fejlemény, hogy a DT egykori irányítói megbízást adtak a Frank Bsirske utáni kémkedésre is. A név önmagában aligha mond sokat, azonban, ha hozzátesszük, hogy az illető a Ver.di Szakszervezeti Szövetség vezetője, akkor már érthető, hogy mi okoz ismét óriási felháborodást Németországban. "Vannak olyan megerősített információink, amelyek azt támasztják alá, hogy a vállalat igyekezett megszerezni a Bsirskével és Rolf Büttnerrel, az elnökség egykori vezetőjével kapcsolatos anyagokat" - jelentette ki Lothar Schröder, a Ver.di elnökségi tagja. A bonni ügyészség jelenleg is nyomoz az ügyben. A fő gyanúsítottak között van Klaus Zumwinkel, a felügyelőtanács egykori elnöke és Kai-Uwe Ricke, az elnökség vezetője.
A hivatal értesítette mind az 55 személyt és arra kérte őket, hogy haladéktalanul tegyenek feljelentést az ügyben. Az ügy pikantériája, hogy az akciók idején Büttner nem állt kapcsolatban a Deutsche Telekommal, hanem a Német Posta felügyelőtanácsának elnökhelyettese volt. A jelenlegi információk alapján a DT üzemi tanácsának tizenkét tagját és az ő tíz munkatársukat is megfigyeltették. Schröder, aki maga is az ügy áldozata, úgy vélte, hogy összesen 60-70 ember lehet sértettként érintett, azonban biztosat majd csak a nyomozás lezárulta után lehet majd tudni. A bonni ügyészeknek igen csak fel kell kötniük azt a bizonyos alsóneműt, ugyanis az akta eddig 160 000 oldalból áll.
A szakember elmondta, hogy nem fogadható el a DT azon magyarázata, miszerint csak a kiszivárgások helyét akarta megtalálni. Ehhez ugyanis nem kellett volna 70 ember után kémkedni, sokkal egyszerűbben megtalálhatták volna az informátort. "Itt egyszerűen sorozatosan megsértették az alapvető emberi jogokat. Üdvözlöm, hogy a mostani elnökség elnézést kért a történtek miatt, azonban ez még önmagában nem elég. Az ügyészségnek kell majd lépnie" - szögezte le Schröder.
A lehallgatási botrány május végén robbant ki, amikor kiderült, hogy az elnökségben és a felügyelőtanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről. Az akciók fedőneve Clipper és Rheingold volt. Később bebizonyosodott, hogy már 2000 óta voltak megfigyelések és nemrég vált ismertté, hogy a cég korábbi vezetői megfigyeltették Michael Sommert, a Német Szakszervezeti Szövetség vezetőjét, valamint az üzemi tanácsok tagjait is.
A legújabb fejlemény, hogy a DT egykori irányítói megbízást adtak a Frank Bsirske utáni kémkedésre is. A név önmagában aligha mond sokat, azonban, ha hozzátesszük, hogy az illető a Ver.di Szakszervezeti Szövetség vezetője, akkor már érthető, hogy mi okoz ismét óriási felháborodást Németországban. "Vannak olyan megerősített információink, amelyek azt támasztják alá, hogy a vállalat igyekezett megszerezni a Bsirskével és Rolf Büttnerrel, az elnökség egykori vezetőjével kapcsolatos anyagokat" - jelentette ki Lothar Schröder, a Ver.di elnökségi tagja. A bonni ügyészség jelenleg is nyomoz az ügyben. A fő gyanúsítottak között van Klaus Zumwinkel, a felügyelőtanács egykori elnöke és Kai-Uwe Ricke, az elnökség vezetője.
A hivatal értesítette mind az 55 személyt és arra kérte őket, hogy haladéktalanul tegyenek feljelentést az ügyben. Az ügy pikantériája, hogy az akciók idején Büttner nem állt kapcsolatban a Deutsche Telekommal, hanem a Német Posta felügyelőtanácsának elnökhelyettese volt. A jelenlegi információk alapján a DT üzemi tanácsának tizenkét tagját és az ő tíz munkatársukat is megfigyeltették. Schröder, aki maga is az ügy áldozata, úgy vélte, hogy összesen 60-70 ember lehet sértettként érintett, azonban biztosat majd csak a nyomozás lezárulta után lehet majd tudni. A bonni ügyészeknek igen csak fel kell kötniük azt a bizonyos alsóneműt, ugyanis az akta eddig 160 000 oldalból áll.
A szakember elmondta, hogy nem fogadható el a DT azon magyarázata, miszerint csak a kiszivárgások helyét akarta megtalálni. Ehhez ugyanis nem kellett volna 70 ember után kémkedni, sokkal egyszerűbben megtalálhatták volna az informátort. "Itt egyszerűen sorozatosan megsértették az alapvető emberi jogokat. Üdvözlöm, hogy a mostani elnökség elnézést kért a történtek miatt, azonban ez még önmagában nem elég. Az ügyészségnek kell majd lépnie" - szögezte le Schröder.
A lehallgatási botrány május végén robbant ki, amikor kiderült, hogy az elnökségben és a felügyelőtanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről. Az akciók fedőneve Clipper és Rheingold volt. Később bebizonyosodott, hogy már 2000 óta voltak megfigyelések és nemrég vált ismertté, hogy a cég korábbi vezetői megfigyeltették Michael Sommert, a Német Szakszervezeti Szövetség vezetőjét, valamint az üzemi tanácsok tagjait is.
