Berta Sándor
Deutsche Telekom - adatkiadás elleni harc és e-mail megfigyelés
Miközben egyre dagad a konszern megfigyelési botránya, a DT néhány kedvező lépéssel igyekszik javítani a nem túl kedvező összképen.
A Német Szövetségi Hálózatfelügyelet előírja a helyi telefontársaságok számára, hogy - bírói engedély nélkül is - elemezzék és szükség esetén adják ki a hatóságoknak a felhasználók forgalmi adatait és IP-címeit. A Deutsche Telekom jelezte, bíróság előtt támadja meg az előírást, hogy így szerezzen érvényt az ügyfelei személyes adatai védelmének. "Mindez azt jelentené, hogy meg kell sértenünk a távközlési titoktartásra vonatkozó törvényt. Jelenleg ugyanis kizárólag bírói engedély alapján adhatók ki ezek az információk. Éppen ezért a kölni kerületi bírósághoz fordultunk, amelytől sürgősséggel kértük a szabályozás hatályon kívül helyezését. egyúttal fellebbeztünk a felügyelet előírása ellen" - jelentette ki a Deutsche Telekom egyik szóvivője.
A Német Szövetségi Hálózatfelügyelet ugyanakkor azzal érvel, hogy a számlázások során megadott egyszerű forgalmi adatokból, illetve csak az IP-cím alapján nem állapítható meg az előfizető személyazonossága, ehhez szükség van az internetkapcsolatok időpontjának kiértékelésére is. A konszern áprilisban már kénytelen volt kiadni egy fájlcserélők elleni perben a forgalmi adatokat és nem akarja, hogy ez a jövőben bármikor megismétlődhessen. Félő azonban, hogy ez a bejelentés sem tudja kivédeni az egyre terjedő megfigyelési botrány hullámait.
Vasárnap derült ki, hogy a DT akár szakszervezeti vezetők e-mailezését is megfigyeltethette. Legalábbis erre gyanakszik a vállalat két, a munkavállalókat képviselő felügyelőbizottsági tagja, Herta Däubler-Gmelin egykori német igazságügyi és Gerhart Baum volt belügyminiszter. Az ügyészség mindenesetre nyomozást indított a részletek tisztázására. A gyanút erősíti, hogy Kai-Uwe Ricke, a Deutsche Telekom egykori vezetője 2006 júliusában egy, a munkavállalók képviselőivel folytatott tárgyalásokon olyan adatokkal rendelkezett, amelyeket csak a Ver.di szakszervezeti szövetség tagjainak küldött bizalmas e-mailekből szerezhetett meg.
"Meglehetősen bizalmatlanok vagyunk, mivel úgy véljük, az ügyészség a nyomozás során eddig csak a kis halakat vette elő, a nagy halakat, a megbízókat nem" - közölte Gerhart Baum. A múlt héten vált ismertté, hogy a DT akkori vezetői megfigyeltették Michael Sommert, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezetőjét is. Maga a megfigyelési botrány május végén robbant ki, amikor kiderült, hogy az elnökségben és a felügyelőtanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről. A távközlési adatokat egy berlini tanácsadó cégnek kellett kiértékelnie, a két akció fedőneve Clipper és Rheingold volt. Később bebizonyosodott, hogy már 2000 óta voltak megfigyelések.
A Német Szövetségi Hálózatfelügyelet előírja a helyi telefontársaságok számára, hogy - bírói engedély nélkül is - elemezzék és szükség esetén adják ki a hatóságoknak a felhasználók forgalmi adatait és IP-címeit. A Deutsche Telekom jelezte, bíróság előtt támadja meg az előírást, hogy így szerezzen érvényt az ügyfelei személyes adatai védelmének. "Mindez azt jelentené, hogy meg kell sértenünk a távközlési titoktartásra vonatkozó törvényt. Jelenleg ugyanis kizárólag bírói engedély alapján adhatók ki ezek az információk. Éppen ezért a kölni kerületi bírósághoz fordultunk, amelytől sürgősséggel kértük a szabályozás hatályon kívül helyezését. egyúttal fellebbeztünk a felügyelet előírása ellen" - jelentette ki a Deutsche Telekom egyik szóvivője.
A Német Szövetségi Hálózatfelügyelet ugyanakkor azzal érvel, hogy a számlázások során megadott egyszerű forgalmi adatokból, illetve csak az IP-cím alapján nem állapítható meg az előfizető személyazonossága, ehhez szükség van az internetkapcsolatok időpontjának kiértékelésére is. A konszern áprilisban már kénytelen volt kiadni egy fájlcserélők elleni perben a forgalmi adatokat és nem akarja, hogy ez a jövőben bármikor megismétlődhessen. Félő azonban, hogy ez a bejelentés sem tudja kivédeni az egyre terjedő megfigyelési botrány hullámait.
Vasárnap derült ki, hogy a DT akár szakszervezeti vezetők e-mailezését is megfigyeltethette. Legalábbis erre gyanakszik a vállalat két, a munkavállalókat képviselő felügyelőbizottsági tagja, Herta Däubler-Gmelin egykori német igazságügyi és Gerhart Baum volt belügyminiszter. Az ügyészség mindenesetre nyomozást indított a részletek tisztázására. A gyanút erősíti, hogy Kai-Uwe Ricke, a Deutsche Telekom egykori vezetője 2006 júliusában egy, a munkavállalók képviselőivel folytatott tárgyalásokon olyan adatokkal rendelkezett, amelyeket csak a Ver.di szakszervezeti szövetség tagjainak küldött bizalmas e-mailekből szerezhetett meg.
"Meglehetősen bizalmatlanok vagyunk, mivel úgy véljük, az ügyészség a nyomozás során eddig csak a kis halakat vette elő, a nagy halakat, a megbízókat nem" - közölte Gerhart Baum. A múlt héten vált ismertté, hogy a DT akkori vezetői megfigyeltették Michael Sommert, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezetőjét is. Maga a megfigyelési botrány május végén robbant ki, amikor kiderült, hogy az elnökségben és a felügyelőtanácsban lévő kiszivárogtatások megelőzésére és felderítésére 2005-ben és 2006-ban a német konszern adatokat gyűjtött vezető munkatársairól és riporterekről. A távközlési adatokat egy berlini tanácsadó cégnek kellett kiértékelnie, a két akció fedőneve Clipper és Rheingold volt. Később bebizonyosodott, hogy már 2000 óta voltak megfigyelések.