Berta Sándor
A bécsi metrócég figyeltette saját alkalmazottait
A legújabb botrány kiváltó oka, hogy kiderült: a vállalat a felszerelt videokamerákkal a saját munkatársait is illegálisan megfigyeltette, ráadásul ezt a cég adatvédelmi megbízottja is támogatta.
Egy metróvezetőt 2006 júniusában elbocsájtottak, mert azzal vádolták, hogy leköpött egy részeg utast. A bécsi metrótársaság az esetet követő perben, tavaly májusban bizonyítékként egy videofelvételt is bemutatott. A filmet látta a metró egyik részlegvezetője, a személyzeti osztály egyik referense és más személyek is, akik később megerősítették a vallomásukat a bécsi munkaügyi bíróságon. A mostani ügyet a Wiener Zeitung robbantotta ki, amelynek birtokába kerültek a bírósági hangfelvételek.
A probléma, hogy egyrészt a vállalatnak akkor még nem volt sem joga, sem pedig engedélye videokamerák üzemeltetésére. Az engedélyeket a cég ugyanis csak tavaly márciusban kapta meg az osztrák Adatvédelmi Bizottságtól (DSK). A testület állásfoglalása egyértelmű a kérdésben: kizárólag a vandalizmus megelőzésére, a rongálások és az alkalmazottak elleni támadások rögzítésére lehet alkalmazni térfigyelő készülékeket. Ezenkívül a felvételekhez csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező személyek férhetnek hozzá, azokat kizárólag ők tekinthetik meg.
Waltraut Kotschy, a DSK vezetője elmondta, hogy ebben az esetben egyik követelmény sem teljesült, a saját alkalmazottak megfigyelése pedig jelenleg Ausztriában szigorúan tilos. A videót később a metrótársaság vezetői kitöröltették a rendszerből. Az eset pikantériája, hogy a metróvezető elbocsátását elrendelő személyzeti referens egyben a vállalat adatvédelmi megbízottja. Ennek ellenére semmilyen lelkiismeret-furdalást nem okozott neki az illegálisan készített bizonyíték felhasználása. A metróvezető első fokon megnyerte a pert, a társaság hallgatásba burkolózott.
Ez rövid időn belül a második botrány a cég háza táján. Alig két hete derült ki egy a szintén a Wiener Zeitung szerkesztőségének birtokába jutott dossziéból, hogy a metrótársaság nem tartotta be az adatvédelmi jogszabályokat, a megengedettnél tovább tárolta a biztonsági kamerák felvételeit és illegálisan helyezett el kamerákat. Emellett legalább egy esetben bizonyítható, hogy az adatok elemzését egy arra nem jogosult személy végezte el.
Egy metróvezetőt 2006 júniusában elbocsájtottak, mert azzal vádolták, hogy leköpött egy részeg utast. A bécsi metrótársaság az esetet követő perben, tavaly májusban bizonyítékként egy videofelvételt is bemutatott. A filmet látta a metró egyik részlegvezetője, a személyzeti osztály egyik referense és más személyek is, akik később megerősítették a vallomásukat a bécsi munkaügyi bíróságon. A mostani ügyet a Wiener Zeitung robbantotta ki, amelynek birtokába kerültek a bírósági hangfelvételek.
A probléma, hogy egyrészt a vállalatnak akkor még nem volt sem joga, sem pedig engedélye videokamerák üzemeltetésére. Az engedélyeket a cég ugyanis csak tavaly márciusban kapta meg az osztrák Adatvédelmi Bizottságtól (DSK). A testület állásfoglalása egyértelmű a kérdésben: kizárólag a vandalizmus megelőzésére, a rongálások és az alkalmazottak elleni támadások rögzítésére lehet alkalmazni térfigyelő készülékeket. Ezenkívül a felvételekhez csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező személyek férhetnek hozzá, azokat kizárólag ők tekinthetik meg.
Waltraut Kotschy, a DSK vezetője elmondta, hogy ebben az esetben egyik követelmény sem teljesült, a saját alkalmazottak megfigyelése pedig jelenleg Ausztriában szigorúan tilos. A videót később a metrótársaság vezetői kitöröltették a rendszerből. Az eset pikantériája, hogy a metróvezető elbocsátását elrendelő személyzeti referens egyben a vállalat adatvédelmi megbízottja. Ennek ellenére semmilyen lelkiismeret-furdalást nem okozott neki az illegálisan készített bizonyíték felhasználása. A metróvezető első fokon megnyerte a pert, a társaság hallgatásba burkolózott.
Ez rövid időn belül a második botrány a cég háza táján. Alig két hete derült ki egy a szintén a Wiener Zeitung szerkesztőségének birtokába jutott dossziéból, hogy a metrótársaság nem tartotta be az adatvédelmi jogszabályokat, a megengedettnél tovább tárolta a biztonsági kamerák felvételeit és illegálisan helyezett el kamerákat. Emellett legalább egy esetben bizonyítható, hogy az adatok elemzését egy arra nem jogosult személy végezte el.
