Berta Sándor
Elfogadta a Bundestag a BKA-törvény módosítását
A német parlament 375 igen szavazattal, 168 nem ellenében, hat tartózkodás mellett módosította a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) működését szabályozó jogszabályt.
A Bundestag szinte változatlan formában hagyta jóvá a belügyi bizottság által elfogadott módosítócsomagot és ezzel jelentősen kibővítette a BKA lehetőségeit. A megváltoztatott törvényt azonban még jóvá kell hagynia a Bundesratnak is.
"A tervezet a szabadságjogok megvédését szolgálja" - érvelt a parlamenti vitában Wolfgang Schäuble belügyminiszter, aki igyekezett megvédeni az elképzelést. Véleménye azonban korántsem aratott osztatlan sikert. Schäuble elmondta, hogy a tartományok ellenőrzési joga nem sérül és minden esetben csak bírói engedéllyel történhetnek online házkutatások. A jogszabály világosan szabályozza a kérdést. Hans-Peter Uhl, a CDU/CSU szónoka szintén elítélte az ellenzéket a pánikkeltés és az online házkutatások elleni kereszteshadjárata miatt.
"A BKA-törvény mostani formájában pontról pontra megfelel az alkotmánybíróság által kért javaslatoknak és hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben is megakadályozhatók legyenek Németországban a terrorcselekmények" - jelentette ki a politikus. Fritz Rudolf Körper (SPD) úgy vélte, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni védekezés állami feladat és 2001. szeptember 11. után erről a témáról nem lehet "csak dumálni". A biztonsági szolgálatok nem kerülhetnek lépéshátrányba a terrorszervezetekkel szemben. Gisela Piltz, az FDP-frakció szakértője szerint ugyanakkor megfelleő módon van biztosítva országos szinten a terrortámadások kivédése és azzal vádolta a német kormányt, hogy egy német FBI-t akar létrehozni. A politikus bejelentette, hogy mindenképpen kérni fogják a jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát.
"Ezt a törvényt egy felsőbbségi állam szelleme lengi körül és az állampolgárok és az alapvető emberi jogok rovására valósul meg. Ráadásul a jogszabálynak számos hiányossága is van, nincs tisztázva például, hogy mit takar a nemzetközi terrorizmus, a terroristákat vagy a terroristagyanús személyeket segítő egyének fogalma, ezért mi egyértelműen a törvény módosítása ellen szavazunk" - szögezte le Ulla Jelpke, a Die Linke képviselője. Wolfgang Wieland, a Bündnis 90/Die Grünen politikusa elmondta, hogy a változtatásnak köszönhetően egy szörnyhivatal jön létre. Egyszerre kapnak a német állampolgárok egy FBI-t és egy olyan rendőrséget, amely egyúttal az önmaga titkosszolgálata. A BKA-törvény módosítását bírálta a BITKOM német szakmai szervezet is.
"Amennyiben ezáltal megakadályozhatók a terrorcselekmények, akkor nem vagyunk ellene, de a most elfogadott jogszabály tele van hibás döntésekkel és számos fontos kérdést megválaszolatlanul hagy. Gondoskodnunk kell arról, hogy a bűnüldözés közben az emberek magánélethez fűződő joga semmiképpen se sérüljön. Ez azonban jelenleg egyáltalán nincs biztosítva" - nyilatkozta August-Wilhelm Scheer professzor, a BITKOM elnöke. A Schleswig-holsteini Független Adatvédelmi Központ szintén kritizálta a döntést közleményében. A szervezet attól tart, hogy egy valódi szuperrendőrség jöhet létre.
"Régi félelmeinket kelti életre a mostani döntés. Jó lenne, ha nem alakulna meg egy (szövetségi) Gestapo. 60 évvel a második világháború után azonban azt kell megélnünk, hogy a német törvényhozók egy olyan jogszabályt fogadnak el, amely egyetlen központi rendőrséget széles körű titkosszolgálati jogokkal ruház fel" - olvasható többek között a közleményben.
A Bundestag szinte változatlan formában hagyta jóvá a belügyi bizottság által elfogadott módosítócsomagot és ezzel jelentősen kibővítette a BKA lehetőségeit. A megváltoztatott törvényt azonban még jóvá kell hagynia a Bundesratnak is.
"A tervezet a szabadságjogok megvédését szolgálja" - érvelt a parlamenti vitában Wolfgang Schäuble belügyminiszter, aki igyekezett megvédeni az elképzelést. Véleménye azonban korántsem aratott osztatlan sikert. Schäuble elmondta, hogy a tartományok ellenőrzési joga nem sérül és minden esetben csak bírói engedéllyel történhetnek online házkutatások. A jogszabály világosan szabályozza a kérdést. Hans-Peter Uhl, a CDU/CSU szónoka szintén elítélte az ellenzéket a pánikkeltés és az online házkutatások elleni kereszteshadjárata miatt.
"A BKA-törvény mostani formájában pontról pontra megfelel az alkotmánybíróság által kért javaslatoknak és hozzájárul ahhoz, hogy a jövőben is megakadályozhatók legyenek Németországban a terrorcselekmények" - jelentette ki a politikus. Fritz Rudolf Körper (SPD) úgy vélte, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni védekezés állami feladat és 2001. szeptember 11. után erről a témáról nem lehet "csak dumálni". A biztonsági szolgálatok nem kerülhetnek lépéshátrányba a terrorszervezetekkel szemben. Gisela Piltz, az FDP-frakció szakértője szerint ugyanakkor megfelleő módon van biztosítva országos szinten a terrortámadások kivédése és azzal vádolta a német kormányt, hogy egy német FBI-t akar létrehozni. A politikus bejelentette, hogy mindenképpen kérni fogják a jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát.
"Ezt a törvényt egy felsőbbségi állam szelleme lengi körül és az állampolgárok és az alapvető emberi jogok rovására valósul meg. Ráadásul a jogszabálynak számos hiányossága is van, nincs tisztázva például, hogy mit takar a nemzetközi terrorizmus, a terroristákat vagy a terroristagyanús személyeket segítő egyének fogalma, ezért mi egyértelműen a törvény módosítása ellen szavazunk" - szögezte le Ulla Jelpke, a Die Linke képviselője. Wolfgang Wieland, a Bündnis 90/Die Grünen politikusa elmondta, hogy a változtatásnak köszönhetően egy szörnyhivatal jön létre. Egyszerre kapnak a német állampolgárok egy FBI-t és egy olyan rendőrséget, amely egyúttal az önmaga titkosszolgálata. A BKA-törvény módosítását bírálta a BITKOM német szakmai szervezet is.
"Amennyiben ezáltal megakadályozhatók a terrorcselekmények, akkor nem vagyunk ellene, de a most elfogadott jogszabály tele van hibás döntésekkel és számos fontos kérdést megválaszolatlanul hagy. Gondoskodnunk kell arról, hogy a bűnüldözés közben az emberek magánélethez fűződő joga semmiképpen se sérüljön. Ez azonban jelenleg egyáltalán nincs biztosítva" - nyilatkozta August-Wilhelm Scheer professzor, a BITKOM elnöke. A Schleswig-holsteini Független Adatvédelmi Központ szintén kritizálta a döntést közleményében. A szervezet attól tart, hogy egy valódi szuperrendőrség jöhet létre.
"Régi félelmeinket kelti életre a mostani döntés. Jó lenne, ha nem alakulna meg egy (szövetségi) Gestapo. 60 évvel a második világháború után azonban azt kell megélnünk, hogy a német törvényhozók egy olyan jogszabályt fogadnak el, amely egyetlen központi rendőrséget széles körű titkosszolgálati jogokkal ruház fel" - olvasható többek között a közleményben.
