Berta Sándor
Egyre keresettebbek a plágiumszűrők a felsőoktatásban
Jelenleg már tíz osztrák egyetem használ valamilyen plágium elleni szoftvert és további hét főiskola tervezi hasonló program alkalmazását. A rendszerek bevezetését általában összekötik egy a szerzői joggal kapcsolatos felvilágosító kampánnyal is.
A Klagenfurti Egyetemen az idei év eleje óta minden bachelor- és diplomamunkát, valamint disszertációt elektronikus úton hasonlítanak össze az online fellelhető tudományos dokumentumokkal, jelentésekkel és dolgozatokkal. A szűrőprogramok elsősorban a keresők találataira támaszkodnak és azonnal jelzik, hogy ha a benyújtott dokumentum és egy online szöveg között egyezésre leltek. A Bécsi és a Grazi Egyetem mellett a Bécsi Állatorvosi és a Bécsi Gazdasági Egyetem is alkalmaz már ilyen plágiumok felkutatására képes megoldásokat. A Talajtani Egyetem, az Osztrák Képzőművészeti Akadémia, a Mozarteum és az Innsbrucki Egyetem szintén végez szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, míg a Salzburgi Egyetem két éve használ plágiumszűrő szoftvert.
További hét felsőoktatási intézmény tervezi egy ilyen rendszer felszerelését. A Grazi Művészeti Egyetemen még az idén, a Bécsi Orvosi Egyetem a jövő év elejétől vezeti be a plágiumszűrőket. A Grazi Műszaki Egyetem szintén 2009-től kezdi átvizsgálni a diplomamunkákat és a disszertációkat. A Linzi Egyetemen jövő tavasztól egyelőre csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket fog végezni, majd később már minden tudományos dolgozatot meg fognak vizsgálni. Hasonló terveket dédelget a Bécsi Zenei, a Bécsi Iparművészeti és az Innsbrucki Orvosi Egyetem is. Négy felsőoktatási intézmény viszont egyelőre úgy döntött, hogy még nem vezetik be a plágiumszűrőket, ugyanis szerintük egyrészt kicsi a másolatok előfordulásának az esélye, másrészt kíváncsiak a többi főiskola és egyetem által gyűjtött tapasztalatokra.
Az elmúlt esztendőkben számos esetben robbantak ki plágiumbotrányok az osztrák egyetemeken. Ezek az ügyek vezettek a működését heteken belül megkezdő Osztrák Tudományos Integrációs Hivatal létrehozásához. A hallgatók számára a plágiumszűrők használata azt jelenti, hogy minden munkájukat nem csak kinyomtatva, de elektronikus úton is le kell adniuk. A különleges szoftverek egyébként meglehetősen drágák, a Docoloc nevű program éves licencköltsége például 10 000 euró.
A Klagenfurti Egyetemen az idei év eleje óta minden bachelor- és diplomamunkát, valamint disszertációt elektronikus úton hasonlítanak össze az online fellelhető tudományos dokumentumokkal, jelentésekkel és dolgozatokkal. A szűrőprogramok elsősorban a keresők találataira támaszkodnak és azonnal jelzik, hogy ha a benyújtott dokumentum és egy online szöveg között egyezésre leltek. A Bécsi és a Grazi Egyetem mellett a Bécsi Állatorvosi és a Bécsi Gazdasági Egyetem is alkalmaz már ilyen plágiumok felkutatására képes megoldásokat. A Talajtani Egyetem, az Osztrák Képzőművészeti Akadémia, a Mozarteum és az Innsbrucki Egyetem szintén végez szúrópróbaszerű ellenőrzéseket, míg a Salzburgi Egyetem két éve használ plágiumszűrő szoftvert.
További hét felsőoktatási intézmény tervezi egy ilyen rendszer felszerelését. A Grazi Művészeti Egyetemen még az idén, a Bécsi Orvosi Egyetem a jövő év elejétől vezeti be a plágiumszűrőket. A Grazi Műszaki Egyetem szintén 2009-től kezdi átvizsgálni a diplomamunkákat és a disszertációkat. A Linzi Egyetemen jövő tavasztól egyelőre csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket fog végezni, majd később már minden tudományos dolgozatot meg fognak vizsgálni. Hasonló terveket dédelget a Bécsi Zenei, a Bécsi Iparművészeti és az Innsbrucki Orvosi Egyetem is. Négy felsőoktatási intézmény viszont egyelőre úgy döntött, hogy még nem vezetik be a plágiumszűrőket, ugyanis szerintük egyrészt kicsi a másolatok előfordulásának az esélye, másrészt kíváncsiak a többi főiskola és egyetem által gyűjtött tapasztalatokra.
Az elmúlt esztendőkben számos esetben robbantak ki plágiumbotrányok az osztrák egyetemeken. Ezek az ügyek vezettek a működését heteken belül megkezdő Osztrák Tudományos Integrációs Hivatal létrehozásához. A hallgatók számára a plágiumszűrők használata azt jelenti, hogy minden munkájukat nem csak kinyomtatva, de elektronikus úton is le kell adniuk. A különleges szoftverek egyébként meglehetősen drágák, a Docoloc nevű program éves licencköltsége például 10 000 euró.