Berta Sándor
Strassbourgba kerül a svéd megfigyelési törvény
Fokozódik a nyomás a svéd kormányon, miután egy civil szervezet nemzetközi jogi útra terelte a skandináv országban nemrég elfogadott lehallgatási törvény ügyét.
A helyi NGO Igazság Központ nevű civil szervezet jogásza a svéd televízió esti híradójában jelentette be, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróságtól kérik a sokat támadott dokumentum megsemmisítését. Clarence Crafoord, az NGO jogásza elmondta, hogy a vitatott törvény hasonlít a bíróság által már tárgyalt brit lehallgatási jogszabályra. A jogász hozzátette, hogy mielőtt a beadványukat elküldték Strassbourgba, hosszasan tanulmányozták a dokumentumot és meglepve tapasztalták, hogy a két jogszabály között mennyi hasonlóság van. Az Európai Emberi Jogi Bíróság már megkapta az iratot és jelezte, hogy napirendjére is tűzte annak megvitatását.
Bár sokan szkeptikusak, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a testület korábban hatályon kívül helyezte a brit lehallgatási törvényt, mivel úgy ítélte meg, hogy az túlzott mértékben beavatkozik az emberek életébe és megsérti az alapvető emberi jogokat. Vagyis az NGO-nak komoly esélye van a sikerre.
A svéd megfigyelési törvényt júniusban fogadta el a parlament. A helyi képviselők és a hatóságok azóta összesen 6 millió tiltakozó e-mailt kaptak, a Dagens Nyheter nevű svéd napilapban pedig a nyolc vezető távközlési konszern, köztük a TeliaSonera, a Telenor és a Tele2 vezetője közös nyilatkozatban tiltakozott Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnöknél. A Google azzal fenyegetőzött, hogy részben vagy teljesen elköltözteti szervereit a skandináv államból. A 2009 januárjában életbe lépő jogszabály a Svédországgal szomszédos skandináv államokat is nyugtalanítja, mivel online forgalmuk nagy része Svédországon keresztül fut.
A helyi NGO Igazság Központ nevű civil szervezet jogásza a svéd televízió esti híradójában jelentette be, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróságtól kérik a sokat támadott dokumentum megsemmisítését. Clarence Crafoord, az NGO jogásza elmondta, hogy a vitatott törvény hasonlít a bíróság által már tárgyalt brit lehallgatási jogszabályra. A jogász hozzátette, hogy mielőtt a beadványukat elküldték Strassbourgba, hosszasan tanulmányozták a dokumentumot és meglepve tapasztalták, hogy a két jogszabály között mennyi hasonlóság van. Az Európai Emberi Jogi Bíróság már megkapta az iratot és jelezte, hogy napirendjére is tűzte annak megvitatását.
Bár sokan szkeptikusak, az mindenképpen figyelemre méltó, hogy a testület korábban hatályon kívül helyezte a brit lehallgatási törvényt, mivel úgy ítélte meg, hogy az túlzott mértékben beavatkozik az emberek életébe és megsérti az alapvető emberi jogokat. Vagyis az NGO-nak komoly esélye van a sikerre.
A svéd megfigyelési törvényt júniusban fogadta el a parlament. A helyi képviselők és a hatóságok azóta összesen 6 millió tiltakozó e-mailt kaptak, a Dagens Nyheter nevű svéd napilapban pedig a nyolc vezető távközlési konszern, köztük a TeliaSonera, a Telenor és a Tele2 vezetője közös nyilatkozatban tiltakozott Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnöknél. A Google azzal fenyegetőzött, hogy részben vagy teljesen elköltözteti szervereit a skandináv államból. A 2009 januárjában életbe lépő jogszabály a Svédországgal szomszédos skandináv államokat is nyugtalanítja, mivel online forgalmuk nagy része Svédországon keresztül fut.